Előfizetés

Washington megfenyegette a kis vezért

James Mattis amerikai védelmi miniszter dél-koreai látogatásán figyelmeztette Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, hogy nukleáris fegyver bármiféle használata „hatékony és nagyerejű” választ vált ki. A volt tábornok biztosította Szöult, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiáll Dél-Korea védelméért. Dél-Koreában 28 500 amerikai katona állomásozik, a katonai jelenlétért Szöul évi 900 millió dollárt fizet.

Az amerikai védelmi miniszternek azért kellett megerősítenie a Szöul számára évtizedek óta biztos pontnak számító védelmi garanciát, mivel az új amerikai elnök, Donald Trump a kampánya során Dél-Koreát és Japánt is figyelmeztette, hogy többet kell fizetniük a védelemért. Trump azt is felvetette, hogy Szöul és Tokió legjobban tenné, ha maga gondoskodna védelméről és nukleáris fegyvert szerezne be.

Észak-Korea tavaly már ötödik nukleáris kísérleti robbantását hajtotta végre, húsz ballisztikus rakétát tesztelt, s azt állítja, hamarosan olyan nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát próbál ki, amely az Egyesült Államok területét is elérheti. Műholdas felvételek arra utalnak, hogy újraindult a munka a jongbjoni nukleáris erőműnél, ahol plutóniumot állítanak elő.

 

 

Fukusimai atombaleset - Perel a leukémiás munkás

Egy japán munkás beperelte a fukusimai atomerőművet üzemeltető japán TEPCO céget, mivel fél évet dolgozott hegesztőként a nukleáris katasztrófa utáni helyreállítási munkálatokon, s most leukémiában szenved. A Fukusima 1 nukleáris létesítmény három reaktorblokkja a 2011. március 11-i, 9-es erősségű földrengés és cunami nyomán leolvadt, a sugárzás miatt több százezer embert evakuálni kellett, s zömük azóta sem térhetett vissza lakóhelyére.

A 42 éves férfi előbb a Fukusima 2 erőműnél dolgozott, majd átirányították a katasztrófát szenvedett Fukusima 1 atomerőmű 4. blokkjánál folyó helyreállítási munkálatokhoz – számolt be róla a BBC. Fél évet töltött ott, összesen 19,78 millisievert sugárterhelés érte, ami a hivatalos határértéket nem éri el. A súlyosan károsodott atomerőműnél dolgozók öt év alatt maximum 100 millisievert sugárzást kaphatnak a jelenlegi szabályozás szerint, ezt még nem tekintik az egészségre veszélyes értéknek.

Ám egy szakértői bizottság elismerte, hogy a hegesztő betegsége összefüggésben lehet azzal, hogy a fukusimai munkálatoknál foglalkoztatták. A férfi 59 millió jen (több mint félmillió dollár) kártérítést követel. „Segíteni akartam a katasztrófa következményeinek elhárításában, de úgy kezeltek, mint egy eldobható segéderőt” – nyilatkozta.

A TEPCO kétségbe vonja, hogy a férfi leukémiája és az atombaleset között összefüggés lenne, s azt kéri a bíróságtól, hogy utasítsa el a keresetet. A mentési munkálatoknál eddig több tízezer munkás dolgozott. 

Québeci merénylet - Több ezren emlékeztek

Több ezren vettek részt tegnap Kanadában a québeci mecsetnél végrehajtott minapi lövöldözés három áldozatának temetésén. A megemlékezést a montreali olimpiai park jéghokistadionjában rendezték, ahol ötezer gyászoló gyűlt össze a búcsúztatásra. Három másik áldozatot ma temetnek Québecben, értük is imádkoztak a ceremónián.

Egy 27 éves francia kanadai diák lövöldözött a mecsetben, hat embert megölt, 19-et megsebesítetett, közülük ötöt súlyosan. Alexandre Bissonette-ről kiderült, hogy szélsőjobboldali eszmék híve, a francia szélsőjobb vezére, Marine Le Pen, s az új amerikai elnök, Donald Trump egyaránt a példaképe. Bissonette ellen hatrendbeli gyilkosság és ötrendbeli gyilkossági kísérlet ellen emeltek vádat, ám terrorizmussal végül nem vádolták meg. A lövöldözés nyomán 17 gyermek maradt árván.

Az 1,1 milliós kanadai muzulmán közösségben nagy a nyugtalanság, annak ellenére, hogy Justine Trudeau kormányfő a kanadaiak szolidaritásáról biztosította a muszlim bevándorlókat. Kanada 40 ezer szíriai bevándorló befogadását vállalta, egy éve érkeztek az első csoportok. A mecsetben áldozatul esett muszlimok nem új bevándorlók, egyikük például harminc éve élt az észak-amerikai országban.