Zárva tart a Budakeszi Vadaspark

Az elmúlt napok extrém időjárása miatt a látogatók testi épségére tekintettel zárva tart hétvégén a Budakeszi Vadaspark, amelynek területe és közvetlen környéke is még mindig vastag jégréteg alatt van - közölte az intézmény pénteken.

A közlemény szerint a vadaspark megközelíthetősége még négykerék-meghajtású gépjárművekkel is igen nehézkes. A vadaspark sétálóútjai balesetveszélyesek, a dolgozók is csak komoly erőfeszítések árán tudják elvégezni a munkájukat.
Mindez azonban az állatok rendes ellátásában nem okoz problémát - teszik hozzá a közleményben, amely kitér arra is: az elkövetkező napok időjárása függvényében derül ki, hogy a Budakeszi Vadaspark mikor tud újra kinyitni.

Szerző

Bájos tapírbébi született Debrecenben - Fotó!

Publikálás dátuma
2017.02.03. 10:46
Forrás: Facebook/Debreceni Állatkert
Tapírbébi született a debreceni állatkertben, az újszülött és az anyja is jól vannak - közölte a park ügyvezetője.

Nagy Gergely Sándor tájékoztatása szerint a szülők, Samu és Luna hat éve élnek együtt a Nagyerdő fái alatt és hamar utódokkal lepték meg a nagyközönséget.

A kis nőstény szombat éjszaka mintegy 13 hónapnyi vemhességet követően látta meg a napvilágot. A csíkos, pöttyös testű apróság közel 6 és fél kg-os súllyal született.

A fűtött búvójában már látható a kis tapír. A jó étvágyú, hétalvó csöppségnek a látogatók segítségével keresnek nevet - mondta az igazgató.

Nagy Gergely Sándor elmondta: a tapírok száma főként élőhelyük zsugorodása miatt nagyon megfogyatkozott. Debrecenben az Európai fajmegmentési program (EEP) keretében 2011 óta láthatóak a dél-amerikai tapírok.

Szerző

Eltűnőben Európa vizes élőhelyei

Publikálás dátuma
2017.02.03. 06:15
A vizes helyek lakói is veszélybe kerültek FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
A WWF adatai szerint az emberi tevékenység miatt Európában a vizes élőhelyek mintegy kétharmada már elpusztult, globálisan pedig 87 százalékuk eltűnt. Vizes élőhelyeink hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben.

„A vizes élőhelyek természetes testőreink: elsimítják az árhullámokat, védve az embert a katasztrofális áradásoktól; magukba szívják és tárolják a tavasszal érkező vizeket, majd a nyári csapadékhiányos időszakban biztosítják a vizet a növényeknek” – magyarázza Siposs Viktória, a WWF Magyarország Vizesélőhely-védelmi programjának szakértője. Hozzáteszi: a talaj vízháztartását is javítják, így a környezetükben lévő élővilág és a mezőgazdasági növények jobb vízellátást kapnak azokhoz a területekhez képest, melyek nem vizes élőhelyek mellett terülnek el.

Magyarország elvesztette vizes élőhelyeinek döntő többségét, emiatt gyakran előfordul, hogy a tavaszi árvízveszély után hamar jelentkezik a nyári aszály. E kettős problémára megfelelő megoldást jelentene, ha a folyókat kísérő természetes mély fekvésű területeken megfelelő mérnöki módszerekkel kiengednénk az áradás vizét és elraktároznánk a nyári időszakra. Ezeken a területeken előtérbe kerülhetnének az egykor hagyományos, mára azonban eltűnő tájhasználati formák, mint például a legeltetés. Az így kialakított táj a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb, hiszen segít megőrizni a víztartalékokat és megelőzni a terület kiszáradását.

A vizes élőhelyek másik fontos szerepe a vízmegtartás mellett, hogy élőviláguk képes a folyók élővilágának a megújítására, visszapótlására egy esetleges szennyezés után. A 2000-ben bekövetkezett tiszai cianid-szennyezés idején, a folyót ért vegyi szennyezés nem jutott be a folyó menti holtágakba, tocsogókba, tavakba, mellékfolyókba. Az erősen mérgező vegyület a folyóban óriási pusztítást végzett, de a vízzel együtt elvonult. A Tisza megmaradt élővilágát később a mellékfolyók vizei teremtették újjá. A távolabbi területek élővilága akkor kapcsolódott be a regenerálódás folyamatába, amikor a következő tiszai áradás közvetlen kapcsolatot teremtett a folyó és ártere között.

„A vizes élőhelyek megőrzése olyan takarékossági beruházás, amelynek óriási megtérülési értéke lenne. Az árvizek tárolása a táj adta természetes mélyületekben olcsóbb és méltán lehetne a folyómeder árvízvédelmi célú szabályozásának alternatívája. Az árvízi kockázatok elkerülése mellett a vizesélőhelyek halbölcsőként, illetve strandolási, sportolási lehetőségeket kínáló pihenőhelyként is értékesek” – tette hozzá Siposs Viktória.

Négy vizes élőhely újul meg Fejér megyében
Bruttó 530 millió forintból újul meg négy, országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló vizes élőhely Fejér megyében, a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület, a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület, a Sárréti Tájvédelmi Körzet és a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet.

Szerző