Donald Trump amerikai elnököt ugyan alig több mint két hete iktatták be, ám ez az idő is elég volt ahhoz, hogy rosszabbá váljon Irán és az Egyesült Államok viszonya. A múlt vasárnap a perzsa állam által végrehajtott ballisztikus rakétakísérletet követően Trump úgy fogalmazott, semmilyen ellenlépés sem zárható ki. Tegnap az amerikai adminisztráció gazdasági büntetőintézkedéseket vezetett be Irán ellen. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte a tesztet. Ali Hamenei iráni vallási vezető tanácsadója, Ali Akbar Velajati az amerikai megnyilatkozásokkal kapcsolatban úgy foglalt állást, hazájának "senki beleegyezésére" sincs szüksége ahhoz, hogy saját védelméről gondoskodjék.
Barack Obama elnöksége alatt ugyan nem vált szívélyessé a viszony Teherán és Washington között, a tavaly év elején életbe lépett nukleáris megállapodás, amely a szankciók fokozatos leépítését helyezte kilátásba, új kezdet reményét vetítette előre, s egyértelműen a mérsékelt elnök, Hasszan Rohani megerősödését hozta. Donald Trump az elnökválasztási kampányban ugyan a nukleáris megállapodás felmondásával fenyegetőzött, s úgy foglalt állást, hogy újra kell tárgyalni ennek szövegét. Csakhogy republikánus politikusok is arra figyelmeztették, hogy ez rendkívül kontraproduktív lépés lenne már csak azért is, mert nagyon rendkívül nehezen tető alá hozott megállapodás többi aláíró állama elutasította a szöveg újratárgyalását. Trump elnökké való beiktatása óta erről a lehetőségről már nem beszélt, s Európa is fellélegezhetett James Mattis új amerikai védelmi miniszter megnyilvánulása kapcsán, aki a bizottsági meghallgatásakor kijelentette: a nukleáris megállapodás révén biztonságosabbá vált a világ.
Korai volt azonban az öröm. A hét, többségükben muzulmán ország, köztük Irán állampolgárai Egyesült Államokba való beutazásának felfüggesztése nagyon megbosszulhatja magát. Négy hónap múlva ugyanis elnökválasztást rendeznek a perzsa államban, s ha az amerikai adminisztráció továbbra is ellenségként állítja be Teheránt, azzal nagy szívességet tesznek az iráni szélsőséges keményvonalasoknak.
Irán egyértelműen fenyegetésnek szánja rakétaprogramjának felgyorsítását. E szándékot nem is próbálta leplezni Mohammed Dzsavad Zarif külügyminiszter, aki reményét fejezte ki, hogy Teherán védelmi programját „nem használja fel az új amerikai adminisztráció feszültségek gerjesztésére”. Irán tehát nemcsak rakétáit teszteli, hanem az új amerikai vezetést is.
Az iráni állampolgárok Egyesült Államokba való beutazásának megakadályozása azonban már önmagában elég ahhoz, hogy Donald Trump a konzervatívokat segítse. Hasszan Rohani mérsékelt elnök amúgy sincs könnyű helyzetben, mert a megállapodás nyomán remélt gazdasági fellendülés egyelőre elmaradt. Az ultrakonzervatívok egyre élesebb támadásokat intéznek Rohani ellen. A Kajhan című lap szerint az amerikai beutazási tilalom, illetve „Washington hamis ígéretei” az iráni tárgyalóküldöttség egyértelmű vereségét jelentik. Ali Laridzsáni, a teheráni parlament elnöke szerint „vicc” az amerikai indoklás, amely szerint irániak fenyegetik az Egyesült Államok biztonságát. Szerinte Washington „a saját árnyékától is fél”.
Nemcsak a konzervatív lapok, hanem a reformerek is beszámoltak arról, hogy a híres filmrendező, Asgar Farhadi közölte, most már akkor sem venne részt az Oscar-díj átadóján, ha kivételt tennének vele, így tiltakozik Trump rendelete ellen. A teheráni lapok azért elég szelektíven ismertették az elismert filmes szakember nyilatkozatát. Nagy részük arról már nem tett említést, hogy Farhadi az amerikai jobboldalt az iráni keményvonalasokhoz hasonlította. Az iráni Emberi Jogok Kampánya Szervezetének igazgatója, Hadi Gaemi úgy vélte, az amerikai lépés „ajándék a szélsőségesen konzervatívok számára”. Amerikai adatok szerint 2015-ben több mint 35 ezer iráni utazott rövid időre az Egyesült Államokba, sokkal többen, mint a rendelet által érintett további hat országból. Többnyire emigránsok hozzátartozóiról van szó, hiszen az 1979-es iszlám forradalmat követően sokan hagyták el a perzsa államot, s választották új hazájuknak az Egyesült Államokat. Trump tehát elsősorban azok beutazását akadályozza meg, akik a teheráni rezsim legnagyobb bírálói közé tartoznak.
