Romokban hever a menekültügy

Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:05
Menekültek Horgosnál MTI Fotó: Molnár Edvárd
Minden az ellen szól, hogy értelmes és racionális párbeszéd folyjon Magyarországon a menekültügyről. Más megoldás azonban nincs. A menekültekre vonatkozó Genfi Egyezmény ugyanúgy érvényes ma is, ahogyan például 1956-ban az volt, vagy a '90-es évek elején, a délszláv háború idején. A vitának nem arról kell szólnia, hogy Magyarország eleget tesz-e menedékjogi kötelezettségeinek, hanem arról, milyen módon tesz eleget azoknak.

A Magyar Helsinki Bizottság programvezetője, Gyulai Gábor kezdte így annak az alternatív koncepciónak a bemutatását, amit szervezete dolgozott ki – a Menedék Egyesület és a Cordelia Alapítvány közreműködésével – a mostani áldatlan helyzet megváltoztatására.

A jogvédők egyetlen pillanatig sem vitatják, hogy a terrorizmus valós veszély, ahogyan azt sem, hogy a szervezett bűnözés „iszonyatos mértékben” rátelepül a migrációra. A kihívásokra azonban a legkevésbé sem jó válasz, hogy a magyar kormány „lerombolta” a menekültügyi rendszert. Magyarországot a háborúk elől menekülők nem tekintik célországnak, és a nálunk maradók aránya akkor sem fog lényegesen növekedni, ha a menekültügyi eljárás során emberséges körülményeket teremtünk a számukra – hangsúlyozta Gyulai Gábor. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint tavaly július óta a magyar hatóságok több mint 20 ezer embertől tagadták meg jogsértő módon, hogy benyújthassák menedékkérelmüket. A menekültügy „baromi nehéz műfaj”, sok szempontot kell egyszerre érvényesíteni – konstatálta a programvezető. A tájékoztatón résztvevő újságírók rögtön ízelítőt is kaptak a műfaj nehézségeiből: a jogvédők egy órán át sorolták, milyen elképzeléseik vannak a rendszer átalakítására.

A 40 oldalas kiadványban összegzett javaslatok között szerepel: biztosítani kell a menekülőknek, hogy alapvető jogukkal élve beadhassák menedékkérelmüket. Így a hatóságok számára is lehetővé válik, hogy beazonosíthassák – és nemzetbiztonsági szempontból is átvilágíthassák – az ország területére érkező külföldieket. Tranzitzónák helyett a jogvédők megfelelő körülményeket és ellátást biztosító regisztrációs táborokat hoznának létre. A javaslatcsomag költségeiről nem készült pontos kimutatás, de Gyulai Gábor biztosra veszi, hogy erre a célra lenne uniós támogatás. És az is biztos, hogy a menekültügyi rendszer átalakítása nem vinne el annyi pénzt, amennyibe a kormány idegenellenes kampánya került.

Szerző

Válaszolt a CEU

Nyílt levélben reagált Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora a Figyelő cikkére, amelyben arról írtak, hogy a kormány a civilek és Soros György elleni kirohanásai után a szintén a Soros által fenntartott egyetemet, a CEU-t is el akarnák üldözni Budapestről. A CEU büszke arra, hogy 25 éve tagja a magyar felsőoktatási rendszernek, 20 százaléknyi magyar diák alkotja a CEU hallgatóinak legnagyobb nemzetiségi csoportját, a tanári kar 40 százaléka is magyar és csaknem 700 magyar munkavállalót alkalmaznak, miközben az egyetem 10 milliárd forintot fizet ki évente Magyarországon bér- és egyéb költségekre, adókra – írta Ignatieff, hozzátéve: „nem vagyunk civil szervezet. Nem vagyunk politikai platform. Egyetem vagyunk, amely büszke az oktatására és a kutatásaira”.

A rektor kommentálta a Soroshoz fűződő kapcsolataikat is: „a Nyílt Társadalom Alapítvánnyal hosszú múltra visszatekintető kapcsolatunk van, nincs azonban semmilyen beleszólásunk az intézmény támogatási döntéseibe; kizárólag és függetlenül a saját felsőoktatási tevékenységünkre koncentrálunk. Az egyetemet Soros György alapította, és büszkék vagyunk arra, hogy egy magyar patriótával ápolhatunk kapcsolatot, de fenntartjuk a függetlenségünket, amely minden kiváló egyetem sajátja.” A rektor emellett tagadja azt is, hogy a kormány lépéseket fontolgatna a CEU ellen, mert szerinte több mint 25 éve működnek együtt minden magyar kormányzattal, a jelenlegit is beleértve. "Ennek a jó kapcsolatnak a fenntartására számítunk a jövőben is".

Szerző

Egészségügy: lefelé a listán

Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:03
Alig van terület, ahol jobban teljesít az egészségügy FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Három helyet csúszott vissza a magyar egészségügy az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) rangsorában, és az eredmény az aktuális romlásnál is mélyebb bajokra mutat rá – állították a lapunk által megkérdezett szakértők. Magyarországon kevéssé szokás foglalkozni olyan mutatókkal, mint például a betegjogok érvényesülése, a betegek tájékozottsága vagy az antibiotikum-használat, amelyek súlyosan rontották a hazai egészségügy teljesítményét.

Az európai egészségügyi rendszerek versenyében az elérhető 1000-ből 575 pontot szereztünk meg. Ezzel Magyarország a 30. a 2016. évet értékelő listán, amelyen csak Lengyelországot, Albániát, Bulgáriát, Montenegrót és Romániát előztük meg. A mezőnyt Hollandia és Svájc vezeti, amely több mint 900 pontot gyűjtött. Stockholmban évek óta összevetik 35 európai ország egészségügyét hat területen, így vizsgálják a betegjogok érvényesülését, az ellátás hozzáférhetőségét, a gyógyítás eredményességét, a rendszer finanszírozottságát, a megelőzést, a gyógyszerellátást.

Ugyan Európa legjobbjai vagyunk a védőoltási rendszerünkkel, és az iskolai testneveléssel pedig a második helyre kerültünk, de minden egyéb vizsgált mutatónk, ha nem is romlott, de nem javult, miközben az országok többségének teljesítménye pozitívan változott. Magyarországon még mindig sokat kell várni a diagnosztikai vizsgálatokra, nagy a korrupció mértéke, miközben minimális lehetőség van a betegjogok érvényesítésére.

A Népszava több egészségügyi szakembert megkérdezett arról, hogy valóban akkora-e a romlás, miben látják annak okát, hogy az utóbbi tíz évben középmezőnyből a lista végére csúszott Magyarország.

Csak nevetni tudok – reagált Szócska Miklós, a második Orbán-kormány egészségügyért felelős államtitkára. - Értem, hogy politikailag nagyon jó hivatkozási alap ez a jelentés, de az megmosolyogtató, ha olyan országok mögé sorolnak bennünket, ahol a csapvízzel még fogat sem lehet mosni.

Módszertani hiányosságokat Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő is talált az Indexben, mint mondta: például senki nem tudja megmondani, hogy Magyarország, miért nem a legrosszabb kategóriába került az e-receptet illetően, amikor nálunk még nincs is elektronikus recept. Ám az is tény, hogy a magyar egészségügy intézményrendszerében semmilyen korszerűsödési folyamat nem zajlik, miközben a világban másutt meg igen. Azonkívül, hogy uniós pénzből a vidéki kórházak megújultak, semmi jót nem tudok mondani a hazai egészségügyről – mondta Kincses Gyula. Eközben egyre többen kényszerülnek a magán egészségügybe, és ezzel egyre drágábban jutnak ellátáshoz, vagyis romlik a hozzáférés.

Lénárd Rita belgyógyász, az ”1001 orvos hálapénz nélkül” közösség képviselője a jelentésből visszaigazoltnak látta mindazokat a problémákat, amelyeket szervezete hosszú ideje maga is ismételget, így például a hálapénzt. Szerinte a változáshoz rendszerszintű beavatkozásra van szükség, köztük a finanszírozás jelentős növelésére, az orvosbérek rendezésére, és azzal egyidejűleg a hálapénz kriminalizálására.

A stockholmiak indexe olyan mátrix, mérőrendszer, amit komolyan lehet venni, mert értéket hordoz - vélekedett Erdős Attila orvos, közgazdász, kutató a jelentésről. Szerinte sem egyik évről a másikra romlott az egészségügyben a helyzet, hanem olyan indikátorokkal bővítették a vizsgálatot, amelyekben az ország kifejezetten rosszul teljesít. Így például az állam részvételét a finanszírozásban, vagy hogy nehezen érhetők el egyes daganatos terápiák. Nagyon rossz értékelést kaptunk a betegjogok érvényesülésben, mert a döntéshozók nem vonják be a betegszervezeteket az egészségpolitikai döntések előkészítésébe, és hiányzik a szolgáltatók minősítése. Rosszul szerepeltünk az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségében. Még mindig túl sokat, azaz európai standardban meghatározott 21 napnál jóval többet kell várniuk a daganatos betegeknek arra, hogy megkapják a terápiát, és az előre tervezhető sebészeti műtéteknek is két héten belül meg kellene történniük. A hét napnál gyorsabban elérhető CT-vizsgálatok terén is lenne mit lépnie a rendszer irányítóinak. A szakember szerint csak a stroke-kezelésében látszik egyértelmű javulás, a többiben, mint például a rákbetegek túlélési arányában, a kórházi fertőzések visszaszorításában kevésbé sikerült eredményeket elérni.

A magyar egészségügy e lista alapján rosszabbul teljesít, de inkább úgy értékelném, hogy Magyarország teljesítménye az egészségügyi ellátások területén stagnál - állapította meg Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász. Szerinte az egészségügy egyes területein van fejlődés, de azt az Indexben ellensúlyozza, hogy egyre több szempontot vizsgálnak, és a mutatók gazdagítása nem feltétlenül kedvez a megítélésünknek. Az új szempontokkal Magyarországon kevesebbet foglalkozunk, miközben ezek a fontosabbak a betegnek. Például a tájékozottság, a döntésekben való részvétel, a hálapénz mentesség, vagy az, hogy ők és orvosaik hogyan használják az antibiotikumokat.

Kovácsy felidézte: a szöveges értékelés kitér arra, hogy a magyar és az alig kevesebb pontra értékelt lengyel két nagyon gazdag hagyományokkal rendelkező, "többet érdemlő" egészségügyi rendszer, ám e két ország kormánya az utóbbi években mintha inkább foglalkozna felesleges dolgokkal, mint a népjóléttel, és nem sikerül az államszocialista modell helyett betegközpontú szemléletet meghonosítani. Hozzátette: talán jogos nosztalgiával jegyzem meg, hogy a magyar egészségügy összesen két évben jutott el az erős középmezőnybe - 2008-2009-ben, amikor az Egészségbiztosítási Felügyelet átláthatóságot, betegtájékoztatást javító munkáját emelték ki, mint sikertényezőt.

Szerző