Új útvonalon is jönnek menekültek

Új útvonalon, az Adriai-tengeren és az Isztriai-félszigeten keresztül is érkeznek migránsok Szlovéniába - közölte Miro Cerar szlovén kormányfő szlovén sajtójelentések szerint pénteken Vallettában, a máltai nem hivatalos EU-csúcs előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Cerar nem részletezte, hogyan jutnak el a migránsok a horvátországi Isztriai-félszigetre, a horvát sajtó pedig eddig nem számolt be hasonló esetekről.

A szlovén kormányfő mindazonáltal kijelentette: országa minden tőle telhetőt megtesz, hogy lezárja az új migránsútvonalat, mint ahogy azt már megtette a nyugat-balkáni útvonallal. "Ez nem olyasvalami, ami nem közvetlenül érint bennünket" - húzta alá.

Emlékeztetett, hogy a Földközi-tengeren és Olaszországon keresztül is érkeznek illegális bevándorlók Szlovéniába az utóbbi időben, de az adriai-tengeri útvonal jelenleg nyitva áll.

A Vecernji List című horvát napilap korábban elemzőkre hivatkozva azt állította: a nyugat balkáni útvonal lezárása esetén a migránsok eláraszthatják a dél-dalmáciai dubrovniki régiót. Majd két forgatókönyvet vázoltak fel, hogyan juthatnak el Nyugat-Európába. Vonattal Bosznia-Hercegovinán keresztül érkeznének Horvátországba, majd tovább Szlovéniába, vagy hajóval Rijekába, onnét tovább pedig Szlovéniába. A lap olaszországi tudósítója szerint a migránsok egy része Albániából valószínűleg egyenesen Olaszországba tartana.

Szlovénia nemrég szigorított határvédelmén. Az új törvény szerint - amely még nem lépett hatályba, bevezetését rendkívüli esetben a belügyminiszter rendelheti el ideiglenes hatállyal - az illegális migránsok belépését már a határon elutasíthatják a hatóságok.

Cerar kijelentéseivel kapcsolatban Andrej Plenkovic horvát kormányfő újságíróknak Vallettában úgy nyilatkozott: "lehetséges, hogy félreértésről van szó". Szerinte Miro Cerar azokról a migránsokról beszélhetett, akik Olaszországból érkeztek Szlovéniába.

Plenkovic nyomatékosította, hogy miniszterelnökként a biztonsági szolgálatoktól nem kapott olyan információt, amely szerint létezne adriai-tengeri migránsútvonal, és a bevándorlók az Otrantói-szorostól hajóznának fel Isztriáig. Hozzátette, hogy Cerar erről nem beszélt az EU-csúcson.

A horvát hatóságok tavaly július elsejétől a legmodernebb kamerákkal és radarokkal figyelik az adriai - 948 kilométer hosszú - határszakaszt, hogy kiszűrjék az embercsempészeket és az illegális migránsokat. Az új rendszer a parti őrség számára lehetővé teszi, hogy 100 kilométeres távolságról is észrevegyen, felismerjen és követni tudjon hajókat. Kisebb, akár 10 négyzetméteres úszó tárgyakat, az embercsempészek által használt gyors motorcsónakokat is észlel.

Tavaly márciusban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni.

Szerző

Nem adna ki több korrupciós jelentést az Európai Bizottság

 Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy nem ad ki több, az Európai Unió országainak korrupciós helyzetével foglalkozó jelentést - írta pénteken az EUObserver brüsszeli hírportál, uniós bizottsági információkra hivatkozva.

A hírportál birtokába jutott értesülés szerint Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke február végén levelet írt Claude Moraesnek, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elnökének, és ebben úgy fogalmazott, hogy nincs szükség a továbbiakban ilyen jelentések elkészítésére. A 2014-ben készült első jelentés elég jó volt, részletekbe menő áttekintést adott a korrupció európai helyzetéről, és megalapozta a további munkát. Ez pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyen jelentések folyamatos egymásutánja megfelelő módja lenne a folyatásnak - írta a bizottsági alelnök.

Az EUObserver megjegyzi, mindez olyan időkben történt, amikor felvetődött a gyanú, hogy Francois Fillon volt francia miniszterelnök, a jobboldali ellenzéki Köztársaságiak párt elnökjelöltje az elmúlt húsz évben képviselőként, majd szenátorként nagyjából egymillió euró közpénzt utalt át - fiktív állásokkal leplezve - feleségének, Penelope-nak és két gyereküknek. A hírportál utalt a Transparency International éves jelentésére is, amelyben a korrupcióellenes szervezet Romániát a legkorruptabb uniós országok közé sorolta, valamint arra, hogy kedden Bukarest azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást, amellyel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmát fejezte ki.

Juncker és Timmermans kijelentései és a valóság közötti különbség feltűnően nagy - idézte a brüsszeli hírportál Carl Dolannak, a Transparency International európai igazgatójának nyilatkozatát. Az EUObserver véleménye szerint az ilyen nyilatkozatok és a korrupcióellenes jelentések jövőbeni megszüntetése "felbosszantják" az átláthatóságért küzdő aktivistákat.

Az uniós országok korrupciós helyzetéről 2014 februárjában közzétett első jelentés idején az Európai Bizottság arról beszélt, hogy a továbbiakban "kétévenként" újabb jelentéseket fog készíteni, annak érdekében, hogy "felmérjük, milyen előrelépést tudtunk együtt tenni". A 2014-es jelentés megállapítása szerint a tagállamoknak erősíteniük kell az ellenőrzéseket, "nagyobb elrettentő erejű szankciókat" kell alkalmazniuk és javítaniuk kell az átláthatóságot.

Felvetődött az is, hogy a bizottságnak az EU intézményeit is górcső alá kellene vennie, utóbb azonban ejtették a belső értékelés tervét, mert úgy ítélték meg, hogy erre "egy következő uniós korrupcióellenes jelentésben" kell majd visszatérni.
Amikor a kitűzött határidő eltelt anélkül, hogy a 2016-os jelentés elkészült volna, az átláthatóság mellett kampányolók abban reménykedtek, hogy Brüsszel, ha megkésve is, de közzéteszi az újabb jelentést - írja az EUObserver.

Szerző

Nem adna ki több korrupciós jelentést az Európai Bizottság

 Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy nem ad ki több, az Európai Unió országainak korrupciós helyzetével foglalkozó jelentést - írta pénteken az EUObserver brüsszeli hírportál, uniós bizottsági információkra hivatkozva.

A hírportál birtokába jutott értesülés szerint Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke február végén levelet írt Claude Moraesnek, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elnökének, és ebben úgy fogalmazott, hogy nincs szükség a továbbiakban ilyen jelentések elkészítésére. A 2014-ben készült első jelentés elég jó volt, részletekbe menő áttekintést adott a korrupció európai helyzetéről, és megalapozta a további munkát. Ez pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyen jelentések folyamatos egymásutánja megfelelő módja lenne a folyatásnak - írta a bizottsági alelnök.

Az EUObserver megjegyzi, mindez olyan időkben történt, amikor felvetődött a gyanú, hogy Francois Fillon volt francia miniszterelnök, a jobboldali ellenzéki Köztársaságiak párt elnökjelöltje az elmúlt húsz évben képviselőként, majd szenátorként nagyjából egymillió euró közpénzt utalt át - fiktív állásokkal leplezve - feleségének, Penelope-nak és két gyereküknek. A hírportál utalt a Transparency International éves jelentésére is, amelyben a korrupcióellenes szervezet Romániát a legkorruptabb uniós országok közé sorolta, valamint arra, hogy kedden Bukarest azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást, amellyel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmát fejezte ki.

Juncker és Timmermans kijelentései és a valóság közötti különbség feltűnően nagy - idézte a brüsszeli hírportál Carl Dolannak, a Transparency International európai igazgatójának nyilatkozatát. Az EUObserver véleménye szerint az ilyen nyilatkozatok és a korrupcióellenes jelentések jövőbeni megszüntetése "felbosszantják" az átláthatóságért küzdő aktivistákat.

Az uniós országok korrupciós helyzetéről 2014 februárjában közzétett első jelentés idején az Európai Bizottság arról beszélt, hogy a továbbiakban "kétévenként" újabb jelentéseket fog készíteni, annak érdekében, hogy "felmérjük, milyen előrelépést tudtunk együtt tenni". A 2014-es jelentés megállapítása szerint a tagállamoknak erősíteniük kell az ellenőrzéseket, "nagyobb elrettentő erejű szankciókat" kell alkalmazniuk és javítaniuk kell az átláthatóságot.

Felvetődött az is, hogy a bizottságnak az EU intézményeit is górcső alá kellene vennie, utóbb azonban ejtették a belső értékelés tervét, mert úgy ítélték meg, hogy erre "egy következő uniós korrupcióellenes jelentésben" kell majd visszatérni.
Amikor a kitűzött határidő eltelt anélkül, hogy a 2016-os jelentés elkészült volna, az átláthatóság mellett kampányolók abban reménykedtek, hogy Brüsszel, ha megkésve is, de közzéteszi az újabb jelentést - írja az EUObserver.

Szerző