Egy Dubajból érkezett egyiptomi támadt a Louvre-nál

Egy 29 éves egyiptomi állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy pénteken késsel támadt katonákra a Louvre Múzeumánál Párizsban - közölte pénteki esti sajtótájékoztatóján a párizsi főügyész.

Francois Molins azt mondta: "Az elkövető személyazonosságát hivatalosan még nem állapították meg", de a gyanú szerint egy 29 éves egyiptomi állampolgárról van szó, akinek a vízumok európai bázisában rögzített fotója megegyezik az elkövető fotójával. 

A feltételezett támadó az Egyesült Arab Emírségekben él, ott kérelmezett vízumot 2016. október 30-án franciaországi beutazásra. Az egy hónapra szóló, február 20-ig érvényes turistavízumot január 20-án kapta meg. Január 26-án Dubajból érkezett a párizsi Charles de Gaulle repülőtérre. A férfi útlevelét a házkutatás során megtalálták abban a lakásban, amelyet Párizs egyik legelegánsabb negyedében, a Champs-Elysées sugárút közelében bérelt.

A Reuters hírügynökségnek két francia tisztviselő azt nyilatkozta, hogy a támadót Abdullah Reda al-Hamaminak hívják, az egyiptomi Dakahlíja tartományban született.

A támadás délelőtt 10 órakor történt, a Louvre múzeum alatt található Carrousel du Louvre bevásárlóközpont bejáratánál, ott ahol a belépők csomagjait ellenőrzik a biztonsági őrök. A fekete pólót viselő férfi a mozgólépcsőn leérve két, 40 centiméter hosszú machetével támadt négy járőröző rendőrre, miközben az kiabálta, hogy "Allahu akbar!" (Allah a leghatalmasabb).
A támadó az egyik katonát könnyebben megsebesítette a fejbőrén, majd egy másodikra támadt, aki a földre esett, majd rálőtt az elkövetőre a hasa irányában. Miután ez nem tartoztatta fel a támadót, a földön fekvő katona újabb három lövést adott le. Az elkövető ezután súlyos sérülésekkel összeesett, életveszélyes állapotban kórházba szállították.

A főügyész azt is elmondta: a férfit nem ismerték korábban a francia hatóságok, ujjlenyomata nem szerepelt a nyilvántartásokban. A machetéket Párizsba érkezése után vásárolta egy helyi üzletben.

"Láthatóan terrorista jellegű" támadás történt Bernard Cazeneuve kormányfő szerint. "Óvatosan kell fogalmazni, de ezt az információt kaptam" - tette hozzá egy vidéki látogatáson, utalva arra, hogy Franciaországban továbbra is nagyon magas a terrorfenyegetettség.

Az elmúlt két évben a sorozatos iszlamista merényletekben 238-an vesztették életüket országszerte, a támadásokat az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.

A Louvre előtti támadás ügyében a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege indított vizsgálatot terrorizmussal kapcsolatos emberölési kísérlet gyanújával.

A múzeumban a támadás pillanatában mintegy ezren tartózkodtak, őket az épület egyik biztonságos szárnyába kísérték, ahonnan két órával később, miután egyesével mindenkit átvizsgáltak, kisebb csoportokban engedték ki őket.

A világ leglátogatottabb múzeumának környékét, ahol naponta több tízezer párizsi és külföldi turista fordul meg, és a környékbeli metrómegállókat lezárta a rendőrség. A biztonsági készültséget nem sokkal dél után részben feloldották, miután a rendőrség megbizonyosodott arról, hogy a támadónak nem voltak a környéken tettestársai. Egy embert előállítottak, de nem sokkal később elengedték, miután kiderült, turista és nincs köze a támadáshoz. A Louvre pénteken zárva tartott, de a kulturális minisztérium tájékoztatása szerint szombattól ismét fogadja a látogatókat.

Franciaországban a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletek óra rendkívüli állapot van érvényben, s a rendőrök munkáját országszerte mintegy 7 ezer katona segíti az utcákon és a kiemelt védettséget élvező közintézmények biztosításában. Közülük 3500-an Párizsban és környékén járőrőznek.

Szerző

Trump felülvizsgáltatja a Kubával kapcsolatos politikát

A Kubával kapcsolatos amerikai politika teljes felülvizsgálatán dolgozik Donald Trump elnök kormánya - közölte a Fehér Ház szóvivője pénteken, szokásos napi sajtókonferenciáján. 

Sean Spicer szóvivő szerint a felülvizsgálatra a Trump-kormányzat általános emberi jogi politikájának újragondolása keretében kerül sor.

Spicer kijelentette, hogy az új amerikai kormányzat elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása iránt szerte a világban, s ezért tekinti át Washington Kubával kapcsolatos politikáját is. Részletekkel a szóvivő nem szolgált, a Kuba-politikával kapcsolatos terveket is csupán azért hozta szóba, mert az egyik újságíró rákérdezett, vajon tervez-e az új kormányzat bármiféle változtatást e téren.

Szerző

Új útvonalon is jönnek menekültek

Új útvonalon, az Adriai-tengeren és az Isztriai-félszigeten keresztül is érkeznek migránsok Szlovéniába - közölte Miro Cerar szlovén kormányfő szlovén sajtójelentések szerint pénteken Vallettában, a máltai nem hivatalos EU-csúcs előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Cerar nem részletezte, hogyan jutnak el a migránsok a horvátországi Isztriai-félszigetre, a horvát sajtó pedig eddig nem számolt be hasonló esetekről.

A szlovén kormányfő mindazonáltal kijelentette: országa minden tőle telhetőt megtesz, hogy lezárja az új migránsútvonalat, mint ahogy azt már megtette a nyugat-balkáni útvonallal. "Ez nem olyasvalami, ami nem közvetlenül érint bennünket" - húzta alá.

Emlékeztetett, hogy a Földközi-tengeren és Olaszországon keresztül is érkeznek illegális bevándorlók Szlovéniába az utóbbi időben, de az adriai-tengeri útvonal jelenleg nyitva áll.

A Vecernji List című horvát napilap korábban elemzőkre hivatkozva azt állította: a nyugat balkáni útvonal lezárása esetén a migránsok eláraszthatják a dél-dalmáciai dubrovniki régiót. Majd két forgatókönyvet vázoltak fel, hogyan juthatnak el Nyugat-Európába. Vonattal Bosznia-Hercegovinán keresztül érkeznének Horvátországba, majd tovább Szlovéniába, vagy hajóval Rijekába, onnét tovább pedig Szlovéniába. A lap olaszországi tudósítója szerint a migránsok egy része Albániából valószínűleg egyenesen Olaszországba tartana.

Szlovénia nemrég szigorított határvédelmén. Az új törvény szerint - amely még nem lépett hatályba, bevezetését rendkívüli esetben a belügyminiszter rendelheti el ideiglenes hatállyal - az illegális migránsok belépését már a határon elutasíthatják a hatóságok.

Cerar kijelentéseivel kapcsolatban Andrej Plenkovic horvát kormányfő újságíróknak Vallettában úgy nyilatkozott: "lehetséges, hogy félreértésről van szó". Szerinte Miro Cerar azokról a migránsokról beszélhetett, akik Olaszországból érkeztek Szlovéniába.

Plenkovic nyomatékosította, hogy miniszterelnökként a biztonsági szolgálatoktól nem kapott olyan információt, amely szerint létezne adriai-tengeri migránsútvonal, és a bevándorlók az Otrantói-szorostól hajóznának fel Isztriáig. Hozzátette, hogy Cerar erről nem beszélt az EU-csúcson.

A horvát hatóságok tavaly július elsejétől a legmodernebb kamerákkal és radarokkal figyelik az adriai - 948 kilométer hosszú - határszakaszt, hogy kiszűrjék az embercsempészeket és az illegális migránsokat. Az új rendszer a parti őrség számára lehetővé teszi, hogy 100 kilométeres távolságról is észrevegyen, felismerjen és követni tudjon hajókat. Kisebb, akár 10 négyzetméteres úszó tárgyakat, az embercsempészek által használt gyors motorcsónakokat is észlel.

Tavaly márciusban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni.

Szerző