A Donyeckben több mint egy hete kiújult harcok sem csitulnak, az EBESZ megfigyelői missziójának jelentése szerint naponta több mint ezer tűzszünetsértést regisztrálnak, ami példátlan a Minszki egyezmény aláírása óta.
A nyugati országrészben az ukrajnai kisebbségek oktatási és nyelvi jogainak tervezett szűkítése borzolja a kedélyeket. A két ukrajnai magyar szervezet, a KMKSZ és az UMDSZ aláírásgyűjtést kezdeményezett a jogszabály ellen. Az aláírásgyűjtést a kárpátaljai magyar egyházak is támogatják, mert a nyelvi jogok precedens nélküli szűkítése komoly csapást jelentene az amúgy is nehéz helyzetben lévő ukrajnai magyarságra.
A Majdan mozgalom 2015 februári győzelme után a keleti országrészben a forrongásokat az indította el, hogy a Kijevben berendezkedő új hatalom egyik első intézkedése a Janukovics érában meghozott, a nemzeti kisebbségek számára kedvező nyelvtörvény hatályon kívül helyezése volt, amelytől aztán a nemzetközi felháborodás hatására elállt. Ezt próbálja most pótolni a kezdeményezés. A rendkívül szigorú nyelvtörvény tervezet alapján büntetőjogi felelősségre vonással és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák az ukrán nyelvvel szembeni „tiszteletlenséget”.
A tervezet többek között azt is előírja, hogy az Ukrajnában bejegyzett lapokban, televíziókban és a rádiókban csak az államnyelv használatát engedélyeznék, ami gyakorlatilag a nemzetiségek anyanyelvén íródó sajtó végét jelentené. A jelenleg hatályos törvény annyit ír elő, hogy a televíziók és rádiók műsorában legalább 60 százalékban ukrán nyelven kell folyni a műsornak.