Papírforma magyar győzelmek

Publikálás dátuma
2017.02.06. 06:50
Görbicz Anita volt a Győr legeredményesebbje Dániában FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az FTC Rail-Cargo Hungaria és a Győri Audi ETO KC is győzelemmel folytatta szereplését a női kézilabda Bajnokok Ligája középdöntőjének 2. játéknapján. A fővárosiak szombaton kilenc év után fogadhatták ellenfelüket újra a Népligetben, míg a kisalföldiek tegnap Görbicz Anita remek egyéni teljesítményének köszönhetően győzedelmeskedtek.

Népliget, végállomás. Dabasi és Syma-csarnokbéli kitérők után a Ferencváros játékosai szombaton úgy érezhették: megannyi albérletben töltött esztendő után hazatértek a Bajnokok Ligájában is. Természetesen nemcsak a kiváló kézilabdázókat, hanem az Elek Gyula Arénába a mérkőzés egészében fergeteges hangulatot teremtő Fradi-szurkolók is feldobta a visszatérés – a fanatikusokat az sem zökkentette ki a mindvégig hangos dalolászásból, hogy a német ellen kapuvédői lila felsőben léptek pályára.

Planéta szerint kár a hajráértFORRÁS: THUERINGER-HC.DE

Planéta szerint kár a hajráért FORRÁS: THUERINGER-HC.DE

A kézilabdapályán történtek persze nem is adtak különösebb okot arra, hogy a drukkerek mással foglalkozzanak. A zöldek kapusa, Bíró Blanka bravúrral mutatkozott be, a kontratámadásból pedig Faluvégi Dorottya juttatta előnyhöz a házigazdát. Noha 3-2-ig még kapaszkodott a válogatott jobbátlövő Planéta Szimonetta nélkül kezdő Thüringer, a 10. percben már 7-3-ra állt a párharc. A következő negyedórában ugyan felvette a kesztyűt a mérkőzést kimondva kimondatlanul is a jövő heti, német bajnoki rangadóra való felkészülésnek szentelő vendégcsapat, amely egészen 11-10-ig zárkózott fel, a félidőt megelőző percekben már újra a Fradi volt nyeregben, így fél óra után 15-10 állt az eredményjelzőn.

A térfélcserét követően amolyan örömkézilabdát láthatott az Elek-aréna továbbra is lelkes közönsége, miközben a németek 12 perc alatt csupán kétszer találtak be. A magasabb sebességre kapcsoló FTC állva hagyta ellenfelét; hiába kért rövid időn belül kétszer is időt a vendégeket felkészítő Herbert Müller, a villámgyors zöld-mezeseket nem tudta megállítani az ekkor már Planétával (is) rohamozó német bajnok. A hajrára még a sérüléséből visszatérő Szöllősi-Zácsik Szandra is beállt a Fradiba, amely csapat az egy héttel korábbi, Franciaországban aratott sikerét követően újabb értékes győzelmet aratott.

„Biztosan nagyon sok pluszt adott a lányoknak az, hogy újra abban a csarnokban játszhattak, ahol edzünk és a legtöbb időnket töltjük. Ettől is hazai pálya a hazai pálya. Természetesen a szurkolók támogatásától is, akik ma is csodálatos hangulattal töltötték meg az arénát” – nyilatkozta lapunknak a lefújást követően Elek Gábor, a budapestiek vezetőedzője. – Fizikailag vagyunk olyan állapotban, hogy a kritikus szakaszokban rá tudunk tenni egy lapáttal, így pedig a németek ellen is kirajzolódott a különbség. Bevallom, az első félidőben a támadójátékunk annyira nem tetszett. Lassabbak voltunk, a lerohanásainkban pedig nagyon biztonsági játékot játszottunk. Amint rágyorsítottunk az első félidő végén és a második játékrész elején, látványosan eredményesebbek lettünk – értékelt a tréner.

Egyébként nemcsak a zöld-fehérben játszók, s a magyar csapatért lelkesedők várták a honi ezüstérmes és a német első BL-randevúját, hanem Planéta Szimonetta is. A győri nevelésű válogatott jobbátlövő lapunk érdeklődésére bevallotta, hogy az utóbbi két hétben nagyon várta már a magyarországi utazást, hiszen amellett, hogy több családtagja a helyszínen követte mérkőzését, vasárnap plusz egy napot szülőhazájában tölthetett szerettei körében. A Fradi ellen három gólt szerző játékos csak az első 30 perc hajráját sajnálja.

„Reménykedtem benne, hogy legalább egy játékrész erejéig tudjuk tartani a Fradit, s ha az első félidő utolsó öt perce másképpen alakul, akkor azt mondom, hogy tökéletes lett volna a kép. Amit tudtam a Ferencvárosról, azt megosztottam a társakkal a felkészülés során. A maximumot nyújtottuk, ám mindenképpen az első félidőben kellett volna őket jobban megtartanunk, abban ugyanis biztos voltam, hogy amikor kijön a Fradi a második félidőre, rögtön az elején átrobog rajtunk” – értékelt a Népszavának a 38-szoros válogatott. Planéta szerint az összességében sima vereség mégis építőleg hat a Thüringer csapatára a szerdai, számukra kiemelten fontos Bietigheim elleni bajnoki mérkőzést megelőzően.

„Maximálisan szolgálta a felkészülésünket a budapesti párharc, ugyanis úgy gondolom, hogy lövő-kvalitásban és cselező-játékosok tekintetében is hasonlóan felkészült a Bietigheim (a német pontvadászat jelenlegi éllovasa – a szerk.), mint az FTC. A felkészülés szempontjából mindenféleképpen jó volt látni azt, hogy hogyan kell védekezni ilyen típusú játékosokkal szemben.”

Amint az várható volt, tegnap a magyar bajnok Győri Audi ETO KC is érvényesítette a papírformát a BL-ben. A Nora Mörk révén vezetést szerző, majd előnyét a 30 perc alapján kétgólnyira duzzasztó ETO győzelme az első félidei helyenként szoros állás ellenére sem forgott veszélyben. Győri részről a 11 gólt szerző Görbicz Anita mellett a második félórára jelentősen feljavuló védelem teljesítménye kiemelendő.

A BL következő játéknapján a Fradira és a Győrre is éles ütközet vár. Az FTC játékosai a csoportban egy ponttal mögöttük következő Buducnost vendégei lesznek vasárnap Podgoricában, míg a Győr – szintén a hét utolsó napján – az üldöző Larvikot fogadja.

A női BL hétvégi eredményei
Középdöntő, 1. csoport
FTC Rail-Cargo Hungaria-Thüringer HC 32-24
Astrakhanochka-Buducnost 21-34
HC Vardar-Metz 23-21
Az 1. csoport állása: 1. Vardar 11 pont, 2. FTC 9, 3. Buducnost 8, 4. Metz 4 (143-143-as gólkülönbség), 5. Thüringer 4 (149-164), 6. Astrakhanochka 0.
2. csoport
RK Krim Merkator-CSM Bucuresti 21-24
Larvik-FC Midtjylland 24-22
Team Esbjerg-Győri Audi ETO KC 26-32
A 2. csoport állása: 1. Győr 9, 2. Larvik 8, 3. Midtjylland 6 (150-151), 4. Krim Merkator 6 (155-173), 5. CSM Bucuresti 5, 6. Esbjerg 2.

Szerző

Veszélyben Csontváry Öreg halásza

Publikálás dátuma
2017.02.06. 06:45

Zseniális s egyben zavarba ejtő kép a miskolci Herman Ottó Múzeum Képtárának egyik legféltettebb kincse, Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halász című alkotása, amelynek megmentésére – restaurálásra – most gyűjtés rendeznek. A festmény állapota ugyanis kritikussá vált, felújítása halaszthatatlan.

Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász című, több mint száz esztendeje készült festményét – a hátoldalán olvasható felirat szerint – több mint ötven évvel ezelőtt, 1964-ben restaurálták, állapota a sok évtizedes igénybevétel miatt kritikussá vált.

A helyreállítás költsége azonban igen magas, s meghaladja a Herman Ottó Múzeum erre szánt pénzügyi keretét, ezért az intézmény külső támogatók segítségét kéri, hogy újra az eredetihez méltó színeiben és szépségében pompázzon a kép. A munkát jelentős összeggel támogatja a Nemzeti Kulturális Alap, s a múzeum is elkülönít erre a célra egy nagyobb összeget. A nagyközönségtől azt kérik, támogatójegy vásárlásával és adományokkal segítsék a munkát – ennek részleteiről a múzeum honlapján tájékozódhatnak.

Dicső Ágnes restaurátor előzetes felmérése szerint a festményen az elöregedett hordozóvászon miatt a festékrétegek meggyengültek, és minden mozgatáskor könnyen megsérülhetnek, erről tanúskodnak a kép teljes felületén látható vízszintes irányú mély repedések. Így a beavatkozás célja elsősorban az eredeti vászon és vele együtt a festékrétegek megerősítése.

Az Öreg halász kisebb méretű ugyan, mint Csontváry fő művei, ám azon kevesek egyike, amelyen az emberábrázolás dominál, és ritka abból a szempontból is, hogy kifejezetten borús, félelmetes, nyugtalanságot sugalló mű: a halász néma sziklaként áll a viharos tengerparton, a létezés egyetlen tekintetbe sűrített szimbólumaként. Külön csavar, mondhatni már-már ördögi trükk, hogy ha a képzeletbeli középvonalán elfelezzük a képet, a balra illetve jobbra tükrözött duplikáció két újabb, a helyét akár önálló alkotásként is megálló festményt eredményez.

A baloldali „új kép” egy megtört, magába roskadó, az élettől búcsúzó melankolikus arc, míg a jobboldali egy sötét, luciferi hangulatot idéző ember-állat, hátterében a kitörni készülő Vezúvval. E különös „játékkal" Csontváry egyetlen képben ábrázolja a jó és a rossz harcát, s egyetlen alakban ötvözi az emberiség örök dilemmáját: a lassú, türelmes vagy épp a veszélyes, önpusztítóbb módját válasszuk-e a ránk kiszabott életnek.

Az bizonyos, hogy a képet Nápoly környéki utazása során készíthette a festő, 1901 körül, s életében soha, sehol nem állította ki. A jelentős miskolci műgyűjtő, Petró Sándor halála után, 1977-ben került a Herman Ottó Múzeum gondozásába, és azóta megfordult ország szinte valamennyi nagyvárosában, de eljutott Londonba, Miamiba, San Diegóba, Stockholmba, Rotterdamba és Münchenbe is.

A festmény 2017. március 31-ig, a gyűjtési akció zárónapjáig látható a képtárban, a több mint fél évig tartó restaurálást követően várhatóan késő ősszel érkezik vissza Miskolcra.

Szerző

Veszélyben Csontváry Öreg halásza

Publikálás dátuma
2017.02.06. 06:45

Zseniális s egyben zavarba ejtő kép a miskolci Herman Ottó Múzeum Képtárának egyik legféltettebb kincse, Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halász című alkotása, amelynek megmentésére – restaurálásra – most gyűjtés rendeznek. A festmény állapota ugyanis kritikussá vált, felújítása halaszthatatlan.

Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász című, több mint száz esztendeje készült festményét – a hátoldalán olvasható felirat szerint – több mint ötven évvel ezelőtt, 1964-ben restaurálták, állapota a sok évtizedes igénybevétel miatt kritikussá vált.

A helyreállítás költsége azonban igen magas, s meghaladja a Herman Ottó Múzeum erre szánt pénzügyi keretét, ezért az intézmény külső támogatók segítségét kéri, hogy újra az eredetihez méltó színeiben és szépségében pompázzon a kép. A munkát jelentős összeggel támogatja a Nemzeti Kulturális Alap, s a múzeum is elkülönít erre a célra egy nagyobb összeget. A nagyközönségtől azt kérik, támogatójegy vásárlásával és adományokkal segítsék a munkát – ennek részleteiről a múzeum honlapján tájékozódhatnak.

Dicső Ágnes restaurátor előzetes felmérése szerint a festményen az elöregedett hordozóvászon miatt a festékrétegek meggyengültek, és minden mozgatáskor könnyen megsérülhetnek, erről tanúskodnak a kép teljes felületén látható vízszintes irányú mély repedések. Így a beavatkozás célja elsősorban az eredeti vászon és vele együtt a festékrétegek megerősítése.

Az Öreg halász kisebb méretű ugyan, mint Csontváry fő művei, ám azon kevesek egyike, amelyen az emberábrázolás dominál, és ritka abból a szempontból is, hogy kifejezetten borús, félelmetes, nyugtalanságot sugalló mű: a halász néma sziklaként áll a viharos tengerparton, a létezés egyetlen tekintetbe sűrített szimbólumaként. Külön csavar, mondhatni már-már ördögi trükk, hogy ha a képzeletbeli középvonalán elfelezzük a képet, a balra illetve jobbra tükrözött duplikáció két újabb, a helyét akár önálló alkotásként is megálló festményt eredményez.

A baloldali „új kép” egy megtört, magába roskadó, az élettől búcsúzó melankolikus arc, míg a jobboldali egy sötét, luciferi hangulatot idéző ember-állat, hátterében a kitörni készülő Vezúvval. E különös „játékkal" Csontváry egyetlen képben ábrázolja a jó és a rossz harcát, s egyetlen alakban ötvözi az emberiség örök dilemmáját: a lassú, türelmes vagy épp a veszélyes, önpusztítóbb módját válasszuk-e a ránk kiszabott életnek.

Az bizonyos, hogy a képet Nápoly környéki utazása során készíthette a festő, 1901 körül, s életében soha, sehol nem állította ki. A jelentős miskolci műgyűjtő, Petró Sándor halála után, 1977-ben került a Herman Ottó Múzeum gondozásába, és azóta megfordult ország szinte valamennyi nagyvárosában, de eljutott Londonba, Miamiba, San Diegóba, Stockholmba, Rotterdamba és Münchenbe is.

A festmény 2017. március 31-ig, a gyűjtési akció zárónapjáig látható a képtárban, a több mint fél évig tartó restaurálást követően várhatóan késő ősszel érkezik vissza Miskolcra.

Szerző