Kedden délelőtt a Zeneakadémiának ezúttal is fűtetlen nagytermében kezdte meg a budapesti népbíróság dr Jankó Péter tanácselnök vezetésével Szálasi Ferenc és öt bűntársa bűnperének tárgyalását.
A vádlottak Szálasival az élein vonulnak a népbíróság elé. Szálasi után Szőllősi-Naszluhác Jenő, dr. Kemény Gábor, Beregffy Károly, dr. Csia Sándor, Vajna Gábor, végül dr. Gera József következik. Először Szálasa diktálja be személyi adatait. Foglalkozását ismét „nemzetvezetőként" jelöli meg, mire az elnök erélyesen megjegyzi:
— Ez csak mánia önnél. De nem is mánia, hanem egyenesen arcátlanság a nemzettel szemben. Majd megkapja rá a magyar nép válaszát
A terjedelmes vádirat
ismerteti az egész sötét hátteret, amelyből a vádlottak ténykedései folytán az ország katasztrófája kibontakozott. Szálasi gyáva volt egyedül kézbe venni a hatalmat és német cinkosainak ki is jelentette, hogy ő nem akarja mozgalmát a hasonló ideológiájú és erkölcsű román vasgárda sorsára juttatni. Inkább a németek segítségét kérte, hogy kiadósabban marhasson nemzete testébe.
Hatalombitorlásának első parancsait Is a német követségről adta le. Horthy Miklós volt kormányzat a hatalom erőszakos átvétele után többször is megpróbálta rábírni, hogy törvényesítse a puccsot. Horthy csak három nappal később volt erre hajlandó. A miniszterelnöki ellenjegyzést azután Szőllősi-Naszluhác volt helyettes miniszterelnök két héttel később szerezte meg Lakatos Gézától. Az idegen erő segítségével az országra erőszakolt hatalmát egészen 1945 május 1-ig gyakorolta Szálasi, amikor amerikai fogságba került — szegezi le a vádirat —, tehát hazugság és átlátszó színészkedés Szálasinak az az állítása, mintha önként jelentkezett volna, hogy a magyar nép bűneiért felelősségre vonhassa. Az ország teljes kirablását is eredményezte rövid ideig tartó hatalombitorlása.
Népszava 1946. február 6.