Vörösiszap-per - Új eljárást indítanak

Publikálás dátuma
2017.02.06. 11:14
FOTÓ: NÉPSZAVA
Hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszéknek a vörösiszapper összes vádlottját minden vádpont alól felmentő határozatát a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla. Az új eljárást az elsőfokú bíróság egy másik tanácsának kell lefolytatnia.

A Veszprémi Törvényszék tavaly január 28-án mentette fel - bűncselekmény hiányában - mind a tizenöt vádlottat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól.

Zólyomi Csilla, a Győri Ítélőtábla tanácselnöke indokolásában azt mondta, hogy a törvényszék több eljárási szabályt sértett a tárgyalássorozat ideje alatt. Az elsőfokú ítélet alkalmatlan a felülbírálatra, mert nem volt felismerhető, hogy milyen logika alapján jutott a bíróság a minden vádpont alól felmentő ítélet meghozatalához - jelentette ki.

Az eljárási szabálysértések között voltak olyan súlyos hibák is, amelyek önmagukban nem indokolják az első fokú eljárás megismétlését, de "helytelen bírói gyakorlat kialakulásához vezethetnek" - mondta.

Az első fokú eljárás során több szakértő személyes véleményét is megkérdezte a bírói tanács, amit nem tehetett volna meg. Egyes esetekben nem jelölték meg a szakértői vizsgálat tárgyát, összekeveredtek az önálló és egyesített szakértői vélemények. Más esetekben a szakértőivélemény-kiegészítésre szánt felkészülési idő nem állt rendelkezésre, és többször nem az összefüggő szakvéleményt vették figyelembe - sorolta Zólyomi Csilla. Kifogásolhatónak nevezte azt is, hogy a bíró az általa értelmezett információkról kérdezte a szakértőt, nem a szakértő megállapításairól.

Az indoklási kötelezettségről szólva hozzátette: a bizonyítási eszközöket a bíróság felsorolta, de nem jelölte meg, hogy egyes szakértői véleményeket miért fogadott el, másokat miért nem, valamint nem értékelte megfelelően a tanúvallomásokat és nem indokolta, hogy miért vetette el egyes esetekben a tanúk vallomását a szakértői megállapításokkal szemben.

Hangoztatta: részletesen foglalkozott a szakértők kirendelésével a törvényszék, de egyes esetekben nem követhető, hogy mely szakértő milyen álláspontra került, az ellentmondásos szakértői megállapításokkal kapcsolatban pedig nem határozta meg, hogy az ellentéteket hogyan oldotta fel, melyiket fogadta el.

A bírói tanács elnöke hozzátette: a környezetvédelmi monitoringrendszer esetében a felsorolt bizonyítékok elemzése elmaradt, a felmentő ítéletnek az általános szabályokhoz képest többletindoklást is tartalmaznia kellett volna: a felmentés okát teljes mértékben, jogilag is ki kellett volna fejteni.

Hozzátette: a törvényszék ugyanakkor széleskörű bizonyítást folytatott le, tanúkat, szakértőket hallgatott ki, a vád mellett új bizonyítékokat szerzett be, részletes szakértői bizonyítást vett fel, az ügyben keletkezett okiratokat maradéktalanul részévé tette a bizonyítási eljárásnak.

A Győri Fellebviteli Főügyészség azt kérte, hogy az esetleges új eljárásból - elfogultság miatt - a Veszprémi Törvényszéket zárja ki. Az ítélőtábla szerint erre nincs szükség, egy másik tanács felállítására viszont igen, mert az előző eljárást lefolytató bírónak "egyfajta meggyőződése" már kialakult az ügyről - fűzte hozzá.

 

FOTÓ: NÉPSZAVA

FOTÓ: NÉPSZAVA

A vörösiszapper másodfokú tárgyalása idén január 23-án kezdődött a Győri Ítélőtáblán, miután a fellebviteli főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. Fejes Péter ügyész arra alapozta fellebbezését, hogy a törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan, indoklási kötelezettségének nem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

Szerző
Frissítve: 2017.02.06. 16:14

Gyurcsány: Orbán elmebajban szenved

Publikálás dátuma
2017.02.06. 11:00
FOTÓ: Népszava
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-oldalán írt Orbán Viktor betegségéről, ami szerinte az elmebaj. A volt miniszterelnök bejegyzésében azt is elmagyarázta, miért gondolja azt, hogy a kormányfő pszichózisban szenved.

"Orbán szerintünk beteg ember és ez nemcsak szónoki fordulat. A pszichózis (psychosis) – köznyelvi nevén elmebaj – az elmegyógyászatban használt fogalom, amelynek széles körű jelentése van: többnyire olyan pszichiátriai betegségekre alkalmazzák, amikor a beteg elveszti kapcsolatát a valósággal - magyarázta Gyurcsány, majd úgy folytatta: jellemző tünet, hogy a betegek környezetük történéseit eltorzítják. Érzékenyek az elutasításokkal, kudarcokkal szemben. Makacsul ragaszkodnak meggyőződésükhöz. Viselkedésük gyanakvó. Tartósan bántalmazottnak érzik magukat - sorolta a DK elnöke, aki szerint mindez azért illik a kormányfő személyiségére, mert Orbán már régen elveszítette a kapcsolatát a valósággal, egy alternatív, általa gyártott világban él. "Beteg ember, aki kezelésre szorul. De ez az ő magánügye. Nekünk az Orbán által egyre betegebbé tett országot kell meggyógyítanunk" - vonta le következtetését Gyurcsány.

Szerző

Szálasi és bűntársai a népbíróság előtt

Publikálás dátuma
2017.02.06. 11:00

Népszava anno: a Zeneakadémia fűtetlen termében kezdődött a tárgyalás

Kedden délelőtt a Zeneakadémiának ezúttal is fűtetlen nagytermében kezdte meg a budapesti népbíróság dr Jankó Péter tanácselnök vezetésével Szálasi Ferenc és öt bűntársa bűnperének tárgyalását.

A vádlottak Szálasival az élein vonulnak a népbíróság elé. Szálasi után Szőllősi-Naszluhác Jenő, dr. Kemény Gábor, Beregffy Károly, dr. Csia Sándor, Vajna Gábor, végül dr. Gera József következik. Először Szálasa diktálja be személyi adatait. Foglalkozását ismét „nemzetvezetőként" jelöli meg, mire az elnök erélyesen megjegyzi:

— Ez csak mánia önnél. De nem is mánia, hanem egyenesen arcátlanság a nemzettel szemben. Majd megkapja rá a magyar nép válaszát

A terjedelmes vádirat

ismerteti az egész sötét hátteret, amelyből a vádlottak ténykedései folytán az ország katasztrófája kibontakozott. Szálasi gyáva volt egyedül kézbe venni a hatalmat és német cinkosainak ki is jelentette, hogy ő nem akarja mozgalmát a hasonló ideológiájú és erkölcsű román vasgárda sorsára juttatni. Inkább a németek segítségét kérte, hogy kiadósabban marhasson nemzete testébe.

Hatalombitorlásának első parancsait Is a német követségről adta le. Horthy Miklós volt kormányzat a hatalom erőszakos átvétele után többször is megpróbálta rábírni, hogy törvényesítse a puccsot. Horthy csak három nappal később volt erre hajlandó. A miniszterelnöki ellenjegyzést azután Szőllősi-Naszluhác volt helyettes miniszterelnök két héttel később szerezte meg Lakatos Gézától. Az idegen erő segítségével az országra erőszakolt hatalmát egészen 1945 május 1-ig gyakorolta Szálasi, amikor amerikai fogságba került — szegezi le a vádirat —, tehát hazugság és átlátszó színészkedés Szálasinak az az állítása, mintha önként jelentkezett volna, hogy a magyar nép bűneiért felelősségre vonhassa. Az ország teljes kirablását is eredményezte rövid ideig tartó hatalombitorlása.

Népszava 1946. február 6.

Szerző