Újra fagy, de legalább a belvíz helyzet enyhül

Publikálás dátuma
2017.02.06. 11:52
Belvíz borítja az őszi vetésű kalászost Tiszavasvári határában 2017. február 6-án. MTI Fotó: Balázs Attila
A hirtelen olvadás hatására szinte biztos volt, hogy egyre nagyobb területeket borít majd el a belvíz, a téli időjárás visszatértével azonban javulhat a helyzet - mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője.

Hozzátette: a következő időszakban várható hidegebb idő eredményeként újra lefagyhatnak a földek, a tavaszi olvadás során pedig már sokkal nagyobb ereje lesz a napnak, ami enyhítheti a belvízveszélyt. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban a szóvivő elmondta: az állami kezelésű területeken biztosítottak az árkok, el tudják vezetni a vizet, a szivattyútelepek egyelőre nappali üzemmódban működnek. Hozzátette, hogy a főigazgatóság péntek reggel óta folyamatosan figyeli a Sajót és a Felső-Tiszát is, a gátőröknek óránként jelenteniük kell minden jelenségről, fokozott figyelőszolgálat működik, éjjel-nappal kint vannak a szakaszmérnökök. Megjegyezte, hogy egyelőre semmi olyan jelenség nem volt, ami miatt be kellett volna avatkozni.

Szerző
Témák
belvíz fagy

Újabb félmilliárdért újítják fel a Kossuth teret

Publikálás dátuma
2017.02.06. 10:47
FOTÓ: Népszava
A Kossuth tér és környezete további felújítására alapítottak kiemelt állami projektcéget 505 millió forintból - írta a Világgazdaság hétfői számában. 

A múlt héten SIP Steindl Imre Programiroda Nonprofit Zrt. néven jegyezte be a cégbíróság a budapesti Kossuth tér épületeinek felújítását menedzselő céget. A kiemelt állami projektcéget a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alapította, de a tulajdonosi jogokat az Országgyűlés Hivatala (OH) gyakorolja. Az induláshoz 505 millió forint állami apanázst kapott a társaság, amelyből 5 millió jelent meg az alaptőkében, a többi a tőketartalékba került - írja a lap.

Such György, az OH főigazgatója elmondta: a Kossuth tér átalakítását az OH vezényelte le, és ahhoz méltóan szeretnék elvégezni a környező állami tulajdonú épületek és környezetük felújítását is.

A VG szerint a Kossuth tér felújításának eddigi költségei meghaladták a 31 milliárd forintot. A további építkezésekre egyelőre nincsenek becslések, egyes épületek, például a Földművelésügyi Minisztérium műszaki felmérése csak most kezdődik.

Szerző

Szárnyakat kapott az SPD

Publikálás dátuma
2017.02.06. 09:37
Fotó: Thomas Lohnes/Getty Images
Valósággal kilőttek a német szociáldemokraták a közvélemény-kutatásokban azóta, hogy Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét tették meg kancellárjelöltnek, s márciusban őt is választják meg az SPD elnökének. Egy újabb felmérés erősítette meg, hogy igenis létezik Schulz-effektus.

A Bild am Sonntag által készített felmérés szerint az SPD minden korábbi jóslatot meghaladó mértékben tudta növelni népszerűségét. A pártra 29 százalék szavazna, ami egészen elképesztő, hat százalékos emelkedés egy hét alatt. Most már az sincs kizárva, hogy az SPD igenis megnyerheti a választást, hiszen mindössze négy pont választja el a CDU-tól.

A német belpolitika kiegyensúlyozottságáról ismert, ezért is nézik még a közvélemény-kutatók is megdöbbenve az utóbbi hetekben tapasztalható folyamatokat. Az SPD népszerűsége szárnyalni kezdett azóta, hogy Sigmar Gabriel bejelentette, nem indul a kancellári tisztségért, s átadja helyét Schulznak. Akkor a pártok népszerűségével foglalkozó szakemberek arra számítottak, hogy az SPD népszerűsége maximálisan 25 százalékra javulhat a 20-21-ről. Ezzel azonban a párt már valamivel közelebb kerülne ahhoz, hogy a következő, szeptember 24-én esedékes parlamenti választás után baloldali koalíciót hozzon létre az SPD, a Zöldek és a Balpárt részvételével. Ehhez képest, ha csak az Emnid iroda adatait vesszük alapul, valóban egészen döbbenetes az SPD térnyerése. Az iroda tavaly novemberig 23-24 százalékon mérte az SPD-t, azóta azonban 21-22 százalék közötti szintre süllyedt. Félő volt, ha így folytatódik, a párt a lélektaninak mondható 20 százalék alá megy. A január 18-án közzétett felmérés szerint a pártra a németek 21 százaléka voksolt volna, ha akkor rendezték volna a parlamenti választást. Azóta két felmérést tettek közzé. Január 25-én már éreztette hatását a Schulz-effektus, hiszen egy hét alatt két százalékot erősödött az SPD. Éppen a felmérés közzétételének napján tette meg az SPD választmánya hivatalosan is kancellárjelöltnek Martin Schulzot. Ezután egyetlen hét alatt hat százalékkal emelkedett a szociáldemokraták közkedveltségi mutatója. Az SPD négy százalékra közelítette meg a CDU-t, vagyis Angela Merkel pártja „látótávolságon belülre” került. Január elején 16, a hónap közepén pedig 15 százalék volt a különbség a nagykoalíció pártjai között. A közvélemény-kutatások szerint a CDU és az SPD között a 2013 szeptemberi választás óta egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy a szociáldemokraták ilyen közel kerültek volna a kereszténydemokratákhoz.

Nemcsak az Emnid, más irodák is megerősítik az SPD ily mértékű felemelkedését. Az Infratest Dimap szerint a pártra 28 százalék szavazna, ami egy hát alatt öt, január 4-hez képest pedig nyolc százalékos emelkedés. Itt sem behozhatatlan az SPD előnye a CDU-val szemben: mindössze hat százalék, január elején ugyanezen irodánál még 17 százalékos volt a különbség. Az INSA az Infratesttel egy időben tette közzé legújabb eredményeit. Ezen irodánál áll „legrosszabbul” az SPD 27 százalékkal, de egy hét alatt az erősödés ez esetben is hat százalékos. A két párt közötti különbség ez esetben is hat százalék.

A felmérésekből kiderül az is, minél több szó esik az SPD-ről, annál kevésbé figyelnek a jobboldali radikális Alternatívára (AfD), amely az Emindnél 11, az Infratestnél és az INSA-nál pedig 12-12 százalékon áll.  Mivel az SPD népszerűségének emelkedésével együtt valamelyest csökkent a Balpárt és a Zöldek népszerűsége, ezért a baloldali koalíció létrejöttére továbbra sem igazáén nagy az esély.

Szerző
Témák
SPD Martin Schulz