Zafírjubileumát ünnepli II. Erzsébet

Publikálás dátuma
2017.02.07. 06:36
II. Erzsébet 1952. február 6-án lett királynő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FACUNDO ARRIZABALAGA
Újabb történelmi évfordulót ünnepelhet idén II. Erzsébet. A brit uralkodók közül elsőként tegnap elérte zafír-jubileumát, 65 éve ül a brit trónon. Tavaly év végén a királynő betegeskedett, de már jobban érzi magát.

Londonban új portrét tettek közzé II. Erzsébetről, a királynő ezen csodálatos zafír nyakláncot és fülbevalót visel, az ékszereket édesapjától, VI. György királytól kapta nászajándékba 1947-ben. A fotó 2014-ben készült egy sorozat részeként, II. Erzsébet 88. születésnapja alkalmából. A kép idén lett aktuális, Elizabethből éppen 65 éve, 1952. február 6-án lett királynő. A királyi pénzverde 5 fontos érmét bocsátott ki II. Erzsébet 65 év óta tartó országlása előtt tisztelegve.

A királynő uralkodásának 60. évfordulója, a gyémántjubileum alkalmából 2012-ben országos ünnepségeket tartottak Nagy-Britanniában, tavaly 90. születésnapján köszönthették az alattvalók. II. Erzsébet előtt egyedül Viktória királynő ünnepelhetett gyémánt jubileumot, de zafírjubileumot még ő sem. Bhumibol thai uralkodó tavaly októberi elhunyta óta II. Erzsébet a világ legrégebben hivatalban lévő uralkodója.

Betegsége miatt a brit uralkodó és férje, a 95 éves Fülöp herceg tavaly év végén csak késve indult el telelni sandringhami kastélyába, s két alkalommal a vasárnapi misét is ki kellett hagynia, de már jól érzi magát. Az uralkodó tegnap templomba ment, s a helybeliek virággal köszöntötték. II. Erzsébet ezen a napon csak visszafogottan ünnepel, számára ez a nap gyásznap is. Elizabeth, vagy ahogy a szülei becézték, Lilibeth 25 éves volt, amikor váratlanul királynő lett, apja, VI. György 56 évesen hunyt el, Erzsébet és férje éppen a betegeskedő uralkodót helyettesítették egy kenyai állami látogatáson. A kenyai Treetops Hotelben kapták az értesítést, Fülöp herceg vette a hívást, s mondta meg feleségének, hogy apja álmában elhunyt, s már ő Nagy-Britannia uralkodója.

Hazatérve Winston Churchill fogadta a repülőtéren. Ő volt az első miniszterelnök, akivel heti audienciáján megvitatta az ország ügyeit, s úgy hírlik, a legkedvesebb is a kormányfők közül, akik hosszú uralkodása idején váltották egymást.

Theresa May a 13. miniszterelnök, s a második nő, aki audienciára jár II. Erzsébethez, a néhai Vasladyvel, Margaret Thatcherrel 11 évig találkoztak heti rendszerességgel.

II. Erzsébet koronázását egy év elteltével, 1953. június 2-án tartották a Westminster székesegyházban, a trónralépést már mutatta a televízió, 27 millióan nézhették az ünnepséget, 11 millióan rádión hallgatták az eskütételt.

1953, a koronázás éve – Lilibeth nem készült arra, hogy királynő lesz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARCHIVE

1953, a koronázás éve – Lilibeth nem készült arra, hogy királynő lesz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARCHIVE

Lilibeth nem készült arra, hogy egyszer királynő lesz. Apja, Albert, yorki herceg V. György király másodszülött fia volt, s nem ő, hanem a bátyja, David walesi herceg volt a trónörökös, VIII. Edward néven koronázták királlyá. Csakhogy egy év elteltével lemondott a trónról, s a szerelmét választotta, a kétszer elvált amerikai szépasszonyt, Wallis Simpsont vette nőül. Elizabeth apjából, a nyilvános szereplésektől szorongó, dadogással küzdő Albert hercegből lett az új király. Történetét „A király beszéde” című, Oscar-díjas film mesélte el. II. Erzsébet mindig neheztelt nagybátyjára, amiért megfutamodott kötelessége elől. Erre vezetik vissza, hogy legyen bármilyen gyenge az egészsége, II. Erzsébet nem készül lemondani.

II. Erzsébet 21 éves korában, 1947. november 20-án ment férjhez nagy szerelméhez, a délceg görög herceghez. Lilibeth 13 éves korában ismerte meg a jóképű Philip Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburgot. Nagyon távoli rokonok, mindkettőjüknek Viktória királynő az ükanyja. Fülöp lemondott görög állampolgárságról, trónigényéről, áttért az anglikán hitre. 1948 novemberében megszületett első gyermekük, Károly, 1950-ben Anna, tíz évvel később András, végül 1964-ben Edward. Károly herceg, a trónörökös már 68 éves, a hosszú uralkodás rekordját várhatóan már nem fogja megdönteni. Egy időben győzködték a királynőt, hogy rögtön unokájának, Cambridge hercegének, a most 34 éves Vilmosnak adja át a trónt, de ezt sem tartják valószínűnek.

II. Erzsébet uralkodása idejére esett a falklandi háború, de a korona legsúlyosabb válságát a család magánügyei hozták. Az 1992-es év volt a királynő országlásának legnehezebb éve, ahogy ő maga nevezte, az „annus horribilis”, amikor három gyermekének is válságba került a házassága, s még kedvenc lakhelye, a windsori kastély is súlyosan megrongálódott egy nagy tűzben. Diana 1997-es tragikus halála megrengette a monarchiát, de II. Erzsébet azt a krízist is méltóságát megőrizve átvészelte. A monarchia alkalmazkodott a modern időkhöz, a Buckingham Palota ma már nem kikiáltó útján, hanem honlapján teszi közzé üzeneteit. II. Erzsébet még arra is vállalkozott, hogy James Bond megszemélyesítőjével, Daniel Craiggel szerepeljen a londoni olimpia nyitóünnepségén.

Uralkodása számokban
  • Tavaly szeptemberben lépte túl Viktória királynő rekordját, aki 23 226 napig uralkodott
  • A királyi háztartás tavaly 48 millió fontjába került az adófizetőknek
  • Trónra lépése óta több mint 3500 törvényre adta áldását, 400 ezer kitüntetést, lovagi címet ítélt oda
  • Több mint 600 jótékonysági szervezet patrónusa
  • Vagyonát 340 millió fontra becsülik, tavaly már második éve nem került be a 300 leggazdagabb brit közé
  • Uralkodása idején az anglikán egyház élén hét canterbury érsek, a katolikus egyház élén hét pápa követte egymást
  • Több mint 120 országot keresett fel, 12 amerikai elnökkel találkozott


Szerző

Már együtt harcol Aszad és Erdogan

Nemrég még elképzelhetetlen helyzet állt elő Szíriában – a damaszkuszi kormányzat és a török hadsereg közös katonai akciót hajt végre az Iszlám Állam (IS) Aleppó tartománybeli fellegvárának számító Al-Bab településnél.

Törökország nemrég még azon az állásponton volt, hogy semmiféle politikai rendezés nem képzelhető el Bassár el-Aszad elnök részvételével, és az immár hat éve tartó háború során mindvégig az Aszad-ellenes erőket támogatta. Ám a tavaly év végi látványos orosz-török kiegyezés során a nemzetközileg egyre inkább elszigetelődő Ankara elfogadta a kompromisszumos megoldást és az Iszlám Állam elleni harcban együttműködik az Oroszország, Irán és a libanoni Hezbollah által támogatott szír kormányerőkkel.

Al-Bab ostromát 2016. december 10-én kezdték meg a török hadsereg és az Ankara által támogatott szír lázadók az úgynevezett Eufráteszi Pajzs török hadművelet keretében. Előretörni azonban nem tudtak. Szombaton azonban a Hezbollah és az orosz légierő támogatása mellett a szír hadsereg is bekapcsolódott az ostromba, a várost így teljes egészében vasárnapra már ostromgyűrűbe zárták, közölte a Londonban székelő szír emigráns szervezet, az Emberi Jogok Megfigyelő Központja.

Rami Abdel Rahman, a szervezet igazgatója a nemzetközi hírügynökségeknek nyilatkozva elmondta, hétfő hajnalra a kormányerők elfoglalták azt az egyetlen utat, amely még összeköttetést biztosított az IS számára a város és az ország más területei között.

Szerző

Már együtt harcol Aszad és Erdogan

Nemrég még elképzelhetetlen helyzet állt elő Szíriában – a damaszkuszi kormányzat és a török hadsereg közös katonai akciót hajt végre az Iszlám Állam (IS) Aleppó tartománybeli fellegvárának számító Al-Bab településnél.

Törökország nemrég még azon az állásponton volt, hogy semmiféle politikai rendezés nem képzelhető el Bassár el-Aszad elnök részvételével, és az immár hat éve tartó háború során mindvégig az Aszad-ellenes erőket támogatta. Ám a tavaly év végi látványos orosz-török kiegyezés során a nemzetközileg egyre inkább elszigetelődő Ankara elfogadta a kompromisszumos megoldást és az Iszlám Állam elleni harcban együttműködik az Oroszország, Irán és a libanoni Hezbollah által támogatott szír kormányerőkkel.

Al-Bab ostromát 2016. december 10-én kezdték meg a török hadsereg és az Ankara által támogatott szír lázadók az úgynevezett Eufráteszi Pajzs török hadművelet keretében. Előretörni azonban nem tudtak. Szombaton azonban a Hezbollah és az orosz légierő támogatása mellett a szír hadsereg is bekapcsolódott az ostromba, a várost így teljes egészében vasárnapra már ostromgyűrűbe zárták, közölte a Londonban székelő szír emigráns szervezet, az Emberi Jogok Megfigyelő Központja.

Rami Abdel Rahman, a szervezet igazgatója a nemzetközi hírügynökségeknek nyilatkozva elmondta, hétfő hajnalra a kormányerők elfoglalták azt az egyetlen utat, amely még összeköttetést biztosított az IS számára a város és az ország más területei között.

Szerző