Tőzsde - Lehúzta a Richter a BUX-ot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 516,98 pontos, 1,57 százalékos csökkenéssel, 32 388,91 ponton zárt hétfőn. A részvénypiac forgalma 10,1 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek a pénteki záráshoz képest.

Sándor Dávid, a KBC Equitas elemzője az M1 aktuális csatornán elmondta: a kedvezőtlen nemzetközi hangulat miatt csökkentek a vezető európai tőzsdeindexek, a BUX azonban többet gyengült, csaknem 1,6 százalékos mínuszban zárt. Ennek oka a Richter jelentős, több mint 4 százalékos esése. 

A szakértő szerint a gyógyszercég hétfőn közzétett negyedik negyedéves gyorsjelentése valamennyivel még jobb is lett a várakozásoknál. A délelőtti sajtótájékoztatón ugyanakkor a menedzsment kissé pesszimista várakozásokat ismertetett az idei évvel kapcsolatban, a tavalyinál gyengébb évet prognosztizálnak, ennek hatására esni kezdett az árfolyam.

Az elemző hozzátette, a nemzetközi piacok esésével összhangban a többi hazai blue chip is mínuszban fejezte be a kereskedést, de jóval kisebb mértékű volt a csökkenés, mint a Richter-papírok esetében.

A Mol árfolyama 95 forinttal, 0,47 százalékkal 20 300 forintra csökkent, 1,6 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 88 forinttal, 0,99 százalékkal 8770 forintra esett, forgalmuk 2,0 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 3 forinttal, 0,58 százalékkal 511 forintra gyengült, forgalma 442,8 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 269 forinttal, 4,18 százalékkal 6161 forintra csökkent, a részvények forgalma 5,7 milliárd forintot ért el.

A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1944,39 ponton zárt hétfőn, ez 14,23 pontos, 0,73 százalékos csökkenés a pénteki záráshoz viszonyítva.

Szerző
Témák
tőzsde BUX

Ellenőrzik a mozgáskorlátozott-igazolványokat

 Átfogó ellenőrzéssorozatot indított a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) a mozgáskorlátozottaknak kiállított parkolási igazolványokkal kapcsolatos jogsértések felderítése és a jogszerűtlenül elfoglalt parkolóhelyek felszabadítása érdekében.

A FÖRI sajtószolgálatának közleményében azt írták, a vizsgálat célja az érvénytelen, valamint az érvényes, de jogszerűtlenül használt igazolványok visszatartása, visszavonásának kezdeményezése, a hamis vagy meghamisított okirattal visszaélések visszaszorítása. A január végi akció tapasztalata az, hogy szükség van az ellenőrzés rendszeres ismétlésére, amire a FÖRI kiemelten készül - hangsúlyozták.

A közterület-felügyelő szabálysértés esetén ötvenezer forint helyszíni bírságot szabhat ki, a szabálytalanul várakozó gépjárművet elszállíthatja vagy kerékbilincset tehet rá.

A parkolási igazolvány okirat, amelynek meghamisítása, jogosulatlan használata bűncselekmény - nyomatékosították.
Az első akciósorozat főként a korlátozott forgalmú övezetekbe mozgáskorlátozottak igazolványával behajtók, valamint a mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolóhelyeken állók ellenőrzésére terjedt ki.

Később vizsgálják a díjfizető övezetekben mozgáskorlátozott-igazolvánnyal fizetés nélkül várakozókat és a bevásárlóközpontok azon parkolóit is, amelyek közterületnek minősülnek - olvasható a közleményben.

Szerző

Szanyi: a szocialisták nyugodtan alhatnak

Publikálás dátuma
2017.02.06. 18:20
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nem hogy szocialista politikust, egyetlen politikai felelőst sem nevez meg a nyilvánosságra hozott OLAF-jelentés - mondta a Népszava Online-nak Szanyi Tibor. Az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője alaposan tanulmányozta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pénteken nyilvánosságra hozott, a 4-es metró, nagy részben uniós forrásból megvalósult beruházásáról szóló jelentést.

Szanyi szerint a négy magyar vizsgálóbiztos által jegyzett dokumentumtól "a szocialista politikusok és szavazóik biztosan nyugodtan alhatnak", de más, adott esetben fideszes, vagy épp mai politikai párthoz nem kötődő, vélelmezhetően nagyon is súlyos felelősséggel bíró cégvezetők és jogászok sem ettől kell megijedjenek - sajnos -, ez ugyanis "csak egy fércmű", felületes, hanyag munka, valódi következményekre pedig ennek alapján nem lehet számítani.

Szanyi szerint az EP-ben nincsenek ahhoz hozzászokva, hogy az OLAF által vizsgált és lezárt ügyekben is felületes megállapítások és következtetések szülessenek, ez a testület 2008 és 2015 között 22 ügyet zárt le, és ennyi esetben tett ajánlást a magyar hatóságoknak, mindegyik jelentésében sokkal pontosabb és konkrétabb megállapításokat tettek, mint a 4-es metróberuházás esetében. Ráadásul - hívta fel a figyelmet - az OLAF még csak utalást sem tesz arra, hogy mekkora összegű büntetést kellene kiróni Magyarországra, a kormány manipulálja a jelentésben foglalt, s vélelmezett visszaélések nyomán felmerülő kárt. Míg ugyanis a Siemens és az Alstom esetében - utóbbit az OLAF meg sem kérdezte az ügyben (!) - a német és brit kormányok foggal-körömmel védik vállalataikat és piaci érdekeiket, a magyar kormány, a Fidesszel és Tarlós István főpolgármesterrel kiegészülve kizárólag belpolitikai provokációra használja az ügyet.

"A napnál világosabb, hogy itt magyar büntetőeljárásokat zavartak meg ezzel a kampánnyal, s a nemzeti hatóságok munkáját akadályozza a kormányoldal, miközben az OLAF a rendes uniós eljárásrendnek megfelelően még csak utalást sem tesz arra, hogy meg kellene büntetni Magyarországot" - fogalmazott Szanyi, aki szerint a főpolgármesternek és a kabinetnek most éppen az lenne a kötelessége, hogy a várható büntetés mértékét csökkentse, arról alkudozzon a megfelelő uniós szervekkel.

Mint megírtuk: pénteken közzétették a kormány.hu-n az Európai Csalás Ellenes HIvatal (OLAF) teljes, angol nyelvű jelentését a négyes metróberuházás körüli visszaélésekről. A jelentés egyes részletei korábban már megjelentek a Figyelőben, így már tudni lehetett, hogy az összességében 452 milliárdba került négyes metróból 167 milliárd forint sorsa dőlt el minimum kétséges módon. Két nagy szerződő fél, a Siemens és az Alstom esetében konkrét, korrupcióra utaló jeleket is talált az OLAF.

A jelentésben egyetlen, kétséges kifizetésben részesült személyt nevesítenek, Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, akinek az AssistConsult nevű cége 2002 óta folyamatos kapcsolatban állt a négyes metróhoz később metrókocsikat leszállító Astommal. Az OLAF szerint az Alstom régóta, folyamatosan kapcsolatban állt két magyar tanácsadó céggel, mindkettő havi díjazást kapott a francia cégtől azért, hogy az itteni közbeszerzéseken segítse az Alstom sikerét. Ebből az egyik volt az AssistConsult. Amikor 2005-ben kiírták a metrókocsi-tendert, utána a Alstom külön szerződést kötött az AssistConsulttal kifejezetten arra, hogy segítsen nekik a tendert megnyerni. Az OLAF szerint a metróbeszerzéshez kötődően 2007 és 2008 között több alkalommal, összesen 600 ezer eurót kapott a volt miniszterelnök cége.

Egyelőre rejtély, hogy melyik volt a másik, Medgyessy cégénél jóval többet, 1,25 millió eurót kapó ismeretlen magyar tanácsadó cég. A vállalkozás 2007 februárjában kötött külön szerződést az Alstommal a cég "képviseletére" a metrótenderen, majd, miután az Alstom megkapta a munkát a metrókocsik leszállítására, a cégtől 1,25 millió euró érkezett a magyar tanácsadócég bankszámlájára. Mivel az ügyben jelenleg a brit hatóságok és a magyar rendőrség is nyomoz, erre hivatkozva a cég nevét az OLAF nem tette közzé.

Az OLAF másik, közvetlen korrupciógyanút felvető ügye a metró áramellátását kiépítő Siemes esete. Az OLAF szerint a Siemens anyacége, illetve az itteni leányvállalata számos tanácsadói szerződést kötött a metróprojekthez kapcsolódón magyar közhivatalnokokkal. Az OLAF jelentése négy olyan tanácsadói céget sorol fel, amelynek tulajdonosai részint a MÁV Start, a MÁV Zrt. vezetői, illetve a metróberuházást lebonyolító Eurometro Kft. körül játszottak meghatározó szerepet.

Jóllehet az OLAF-jelentés hangsúlyozza, hogy nem tárt fel korrupciós összefüggést, mégis a Média Magnet Kft.-t is a javadalmazottak között említi, olyan összefüggésben, hogy a médiacég az akkori kormányzó párthoz kötődött. A OLAF jelentésében utalnak rá, hogy a cég mögött lapunk tulajdonosa, Puch Lászlót állhatott. A Média Magnet Kft. tulajdonosai érdeklődésünkre külön hangsúlyozták a Népszavának, hogy Puch László soha nem volt a Média Magnet tulajdonosa. Ugyancsak fontosnak tartották kiemelni, hogy cégük soha nem vett részt semmilyen pártpolitikai kampányban és nem tudtak illetve nem tudnak a négyes metró megvalósításának folyamatáról sem.

Az OLAF-jelentésből kiderül, hogy a nagyberuházás nagyjából 100 szerződéséből több tucatnál állapított meg valamilyen problémát a hivatal. A leggyakrabban a cégekhez kötődő, szabálytalan közbeszerzések szúrtak szemet az OLAF-nak, de jellemző probléma volt az összeférhetetlenség. A nagyberuházásban részt vevő cégek gyakran éppen a megrendelőkhöz, az Eurometro Kft.-hez kötődő alvállalkozói céget választottak, más szóval ilyenkor a beruházást felügyelő cég voltaképpen saját vezetőinek a munkáját szemlézhette.

A jelentésből egyértelműen körvonalazódni látszik, hogy a hazai hatóságok már régóta tisztában voltak azzal, hogy a nagyberuházás körül rendszerszintű szabálytalanságok, korrupciógyanús összeférhetetlenségek voltak. Így 2008-ban a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) belső vizsgálata már súlyos problémákat tárt fel 11 szerződésnél, amelyeket ezután ki is vontak az uniós finanszírozású körből. 2010-ben a KEHI további 38 szerződést nézetett át és abból 19 akadt fenn a rostán, de ugyanígy 2010-ben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is rendszerszintű problémákat tárt fel.

Kérdéses, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter pontosan milyen ügyekre gondolt, amikor február elején az OLAF-jelentés alapján közölte, hogy a négyes metrónál történt visszaélések kapcsán a Miniszterelnökség megteszi a feljelentését. Az OLAF jelentéséből kiderül, hogy a magyar hatóságok eddig is pontosan ismerhették ezeket az eseteket, jó részükben már lezárták a vizsgálatot, az Alstom-ügyben pedig most is tart a nyomozás. AZ OLAF jelentéséből kiderül, hogy a Siemens körüli "fura" tanácsadói szerződéseket korábban maga a Siemens anyavállalata tárta fel egy külsős ügyvédi iroda bevonásával. Az OLAF szerint a Siemens-dosszié Magyarországra vonatkozó részét ezután továbbították a magyar ügyészségnek. Az OLAF jelentése szerint a külsős cégnek korábban nyilatkozó tanúk a magyar ügyészségnek már nem erősítették meg az állításaikat, így ebben az ügyben 2013-ban Magyarországon lezárult a vizsgálat. Azonban más ügyekben sem sikerült bizonyítani a korrupciót.

Szerző