Új helyettes államtitkár felel a közoktatásért

Március 1-jétől Maruzsa Zoltán tölti be a köznevelésért felelős helyettes államtitkári pozíciót, elődje, Sipos Imre az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója lesz - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága kedden. 

A tárca közleménye szerint a kormányzat folytatja az oktatás 2013-ban megkezdett átalakítását, amelynek eredményeként jelentősen nőttek az oktatásra fordított források, ez az összeg tavaly már elérte a 2000 milliárd forintot.

További eredmény, hogy ötödik éve tart a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógus-béremelés, a fenntartó decentralizálásával bővítették az iskolák igazgatóinak döntési jogkörét, megteremtve az önálló gazdálkodás lehetőségét, és soha ennyi gyermek nem részesült még ingyen tankönyvben - fejtették ki.

"Az átalakítási folyamat természetes velejárója, hogy az oktatás irányítás rendszere is változik, amely jelenti a feladatok és a meglévő struktúrák változását és optimálását. Ez személyi változásokat is eredményez annak érdekében, hogy mindenki tudását, tapasztalatát ott hasznosíthassa a kormány, ahol legtöbbet tud tenni az oktatásért" - olvasható a közleményben. 

Mint kiemelték: a Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú stratégia egyik fontos eleme, hogy szorosabb kapcsolat, együttműködés alakuljon ki a köznevelés és a felsőoktatás között. Maruzsa Zoltán mindkét területen komoly tapasztalattal rendelkezik, így személye biztosíték a sikeres integrációra, és arra, hogy egységként működjön a köznevelés és a felsőoktatás - írták.

Ennek jegyében március 1-jétől Maruzsa Zoltán tölti be a köznevelésért felelős helyettes államtitkári pozíciót, Sipos Imre eddigi helyettes államtitkár a január 1-től az Eszterházy Károly Egyetem szervezetébe integrált Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (EKE - OFI) főigazgatói pozícióját veszi át és egyben miniszteri biztosként felel a pedagógusképzés és továbbképzés átalakításának koordinációjáért.

Kaposi József - az OFI eddigi vezetője - az EKE - OFI tudományos főtanácsadójaként támogatja tovább az ágazatot. Az Oktatási Hivatal vezetését Maruzsa Zoltántól Gloviczki Zoltán veszi át - tájékoztatott az oktatási államtitkárság.

Szerző

Amerika és Németország szakítása

Publikálás dátuma
2017.02.07. 09:00

A német legénység megrongálja az amerikai kikötőkben horgonyzó, internált hajókat  Amerika és a Monarchia között még nincs szakítás

Még csak egy nap múlt el, hogy a kíméletlen tengeralattjáró háború megkezdődött, még csak egy-két napja annak, hogy emiatt az északamerikai Egyesült Államok kormánya megszakította a Németországgal volt diplomáciai összeköttetést, hadüzenetet nem is küldött még, nem is nyilatkozott még arról, milyen lesz a magatartása Németország szövetségeseivel szemben: — a képtelennél képtelenebb hírek tömege máris kergeti egymást.

Nem sorozzuk éppen e képtelen hírek táborába azokat, amelyeket részben közöltünk a Népszava keddi számában és amelyek szóltak arról, hogy Amerika lefoglalja az amerikai kikötőben horgonyzó német hajókat; azokat sem, amelyek most érkeznek arról, hogy osztrák- magyar hajók is amerikai lefoglalás alá kerülhetnek; hiszen kizártnak mondani igazán nem lehet, hogy Amerikának Németország szövetségesével is a diplomáciai viszony megszakítására lehet gondolnia; és csak jellemzésül utalunk arra, hogy a mai hírek — a Reuter-ügynökség útján — meg már arról szólnak, hogy az Unió kormánya nem szándékozik lefoglalni a német hajókat, hiszen az Unió még nincsen Németországgal hadiállapotban.

Azoknak a képtelennél képtelenebb híreknek a táborába az olyan természetű híreket sorozzuk, mint amilyen az is, amely (Genfből kelteződött) arról szól, hogy Amerika polgárháború veszedelme előtt van, mert az Egyesült Államokban 20.000 fegyveres német matróz van internálva, akikhez csatlakozhatik még „több millió mindenre elszánt német polgár" ... Ezek közé kell sorolnunk a „Frankfurter Zeitungé-nak azt az állítólagos newyorki hírét_ is, amely szerint az Unió kormánya máris állandó hadsereg fölállítására gondol, arra, hogy a most szerveződő sereg a törzse volna egy majdan kétmillió főnyi nagy hadseregnek, amelyet egy év alatt szerveznének meg, látnának el munícióval, úgy hogy az Unió 1918 tavaszán küldhetne csapatokat Európába.

A lázas napok szülik ezeket a híreket. Sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdoni-tanunk annak a Newyorkból való Wolff-jelentésnek, amely szerint az Egyesült Államok politikájának egyik főképviselője, Marshall alelnök egyik kijelentése szerint remélhető, hogy „az elháríthatatlan szakítás" nem fogja az Uniót háborúba sodorni. Észre kell vennünk azt a hírt is, hogy Északamerika külügyeinek Lansing előtt volt vezetője, Bryan, határozottan és keményen folytatja az agitációját azért, hogy Amerika tartózkodjék a háborútól.

Népszava 1917. február 7.

Szerző

Amerika és Németország szakítása

Publikálás dátuma
2017.02.07. 09:00

A német legénység megrongálja az amerikai kikötőkben horgonyzó, internált hajókat  Amerika és a Monarchia között még nincs szakítás

Még csak egy nap múlt el, hogy a kíméletlen tengeralattjáró háború megkezdődött, még csak egy-két napja annak, hogy emiatt az északamerikai Egyesült Államok kormánya megszakította a Németországgal volt diplomáciai összeköttetést, hadüzenetet nem is küldött még, nem is nyilatkozott még arról, milyen lesz a magatartása Németország szövetségeseivel szemben: — a képtelennél képtelenebb hírek tömege máris kergeti egymást.

Nem sorozzuk éppen e képtelen hírek táborába azokat, amelyeket részben közöltünk a Népszava keddi számában és amelyek szóltak arról, hogy Amerika lefoglalja az amerikai kikötőben horgonyzó német hajókat; azokat sem, amelyek most érkeznek arról, hogy osztrák- magyar hajók is amerikai lefoglalás alá kerülhetnek; hiszen kizártnak mondani igazán nem lehet, hogy Amerikának Németország szövetségesével is a diplomáciai viszony megszakítására lehet gondolnia; és csak jellemzésül utalunk arra, hogy a mai hírek — a Reuter-ügynökség útján — meg már arról szólnak, hogy az Unió kormánya nem szándékozik lefoglalni a német hajókat, hiszen az Unió még nincsen Németországgal hadiállapotban.

Azoknak a képtelennél képtelenebb híreknek a táborába az olyan természetű híreket sorozzuk, mint amilyen az is, amely (Genfből kelteződött) arról szól, hogy Amerika polgárháború veszedelme előtt van, mert az Egyesült Államokban 20.000 fegyveres német matróz van internálva, akikhez csatlakozhatik még „több millió mindenre elszánt német polgár" ... Ezek közé kell sorolnunk a „Frankfurter Zeitungé-nak azt az állítólagos newyorki hírét_ is, amely szerint az Unió kormánya máris állandó hadsereg fölállítására gondol, arra, hogy a most szerveződő sereg a törzse volna egy majdan kétmillió főnyi nagy hadseregnek, amelyet egy év alatt szerveznének meg, látnának el munícióval, úgy hogy az Unió 1918 tavaszán küldhetne csapatokat Európába.

A lázas napok szülik ezeket a híreket. Sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdoni-tanunk annak a Newyorkból való Wolff-jelentésnek, amely szerint az Egyesült Államok politikájának egyik főképviselője, Marshall alelnök egyik kijelentése szerint remélhető, hogy „az elháríthatatlan szakítás" nem fogja az Uniót háborúba sodorni. Észre kell vennünk azt a hírt is, hogy Északamerika külügyeinek Lansing előtt volt vezetője, Bryan, határozottan és keményen folytatja az agitációját azért, hogy Amerika tartózkodjék a háborútól.

Népszava 1917. február 7.

Szerző