Terror a Louvre-nál - Megszólalt a merénylő

Publikálás dátuma
2017.02.07. 15:27
Louvre a merénylet után. FOTÓ: Aurelien Meunier/Getty Images
Beszélni kezdett és megerősítette személyazonosságát a 29 éves egyiptomi férfit, aki a múlt héten bozótvágó késsel támadt járőröző katonákra a párizsi Louvre múzeumánál - közölték kedden rendőrségi források.

Az elkövető megerősítette a rendőrség feltételezését, miszerint Abdullah Reda al-Hamaminak hívják, 29 éves, az egyiptomi Dakahlíja tartományban született, de az Egyesült Arab Emírségekben él, s január 26-án Dubajból érkezett turistavízummal a párizsi Charles de Gaulle repülőtérre.

A gyanúsított korábban nem volt hajlandó a nyomozókkal beszélni, a harmadik kihallgatásán, hétfőn azonban már válaszolt a kérdésekre, és elmondta első verzióját a történetekről - tájékoztatott a rendőrség. 

Péntek reggel a machetékkel felfegyverkezett férfi megtámadta a Louvre bejáratánál az épületben járőröző katonákat, egyiküket könnyebben megsebesítette, aki viszont öt lövést adott le rá. A késelő a támadás közben azt kiabálta: "Allah akbar".

A támadót életveszélyes állapotban szállították kórházba, s azonnal megműtötték. Szombaton az állapota jelentősen javult, s miután orvosai úgy ítélték meg, hogy kihallgatható állapotban van, a kórházban őrizetbe vették. "Láthatóan terrorista jellegű" támadás történt Bernard Cazeneuve kormányfő fogalmazása szerint. A még pénteken nyilatkozó miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Franciaországban továbbra is nagyon magas a terrorfenyegetettség. Az elmúlt két évben a sorozatos iszlamista merényletekben 238-an vesztették életüket országszerte, a támadásokat az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.

A Louvre előtti támadás ügyében a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege indított vizsgálatot terrorizmussal kapcsolatos emberölési kísérlet gyanújával. Az viszont még mindig nem egyértelmű, hogy mik lehettek a támadó motivációi. A jogi és külkereskedelmi végzettségű férfi ugyanis nem volt ismert arról, hogy radikalizálódott volna, s a nyomok alapján úgy tűnik, Párizsban nem volt tettestársa. 

A Dubajban egy vállalat kereskedelmi igazgatóként alkalmazott férfiról a környezete úgy tudta, hogy üzleti útra ment Párizsba. Terhes felesége jelenleg Szaúd-Arábiában van hét hónapos, első közös gyerekükkel. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nem vállalta magára a merényletkísérletet, s arra utaló jel sincs, hogy a tettes esküt tett volna a terrorszervezetnek. Az elkövető Párizsban, a Champs-Élysées sugárút közelében bérelt heti 1700 euróért egy luxuslakást, ahol a házkutatás során semmilyen iszlamista tárgyat vagy röplapot nem találtak a nyomozók. A támadás előtti percekben azonban Abdullah Reda al-Hamami Twitter-oldaláról több arab nyelvű üzenetet is posztoltak, amelyek az Iszlám Államot éltetik.

Szerző

Bíróság elé kell állnia Nicolas Sarkozynak

Publikálás dátuma
2017.02.07. 15:19
FOTÓ: Pablo Blazquez Dominguez/ Getty Images
Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek is bíróság elé kell állnia a további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt, mert az exelnök és pártja többet költött el a megengedettnél - közölte kedden a párizsi ügyészség.

Az exelnök ügyvédje jelezte: fellebbez a döntés ellen. Az illegális kampányfinanszírozás egy év börtönbüntetéssel és 3750 eurós pénzbüntetéssel sújtható.  Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.

Az elmúlt években 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen - aki a jobboldal tavaly novemberi államfőjelölt-állító választásán elszenvedett veresége után visszavonult a politikai élettől - egy évvel ezelőtt indult eljárás az ügyben.

Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012. decemberben nem hagyta jóvá Sarkozy elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál). Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába.

A tavaly júniusban lezárult vizsgálat szerint 18,5 millió eurót (5,6 milliárd forintot) próbált meg a Köztársaságiak nevű jobboldali párt elődje, az UMP 2012-ben kettős könyveléssel eltüntetni Sarkozy kampányszámláiról. A Bygmalion olyan rendezvényeket is kiszámlázott a pártnak, amelyeket nem rendezett meg. Az ügyészség eleinte a párt akkori vezetését vizsgálta, de közben kiderült, hogy Nicolas Sarkozy 2012 márciusában annak ellenére sürgetett minél több kampányrendezvényt, hogy a kampányfőnöke, Guillaume Lambert - aki ellen szintén eljárás folyik - jelezte neki: túl fogja lépni a kampányra engedélyezett összeget.

Nicolas Sarkozyt azzal nem vádolják, hogy tudott a csalásról, de az ügyészség szerint a túlköltekezéssel tisztában volt. Az ügyben két vizsgálóbíró járt el, az egyik döntött Sarkozy bíróság elé állításáról, a másik nem írta alá a döntést, így azt az exelnök megfellebbezheti. Nicolas Sarkozy a második volt államfő, akinek büntetőbíróság elé kell állnia az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében. Jacques Chirac szintén volt jobboldali elnököt 2011-ben két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, amiért még Párizs főpolgármestereként a városháza költségvetéséből finanszírozta a pártja munkatársait.

Szerző
Témák
Nicolas Sarkozy

Bíróság elé kell állnia Nicolas Sarkozynak

Publikálás dátuma
2017.02.07. 15:19
FOTÓ: Pablo Blazquez Dominguez/ Getty Images
Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek is bíróság elé kell állnia a további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt, mert az exelnök és pártja többet költött el a megengedettnél - közölte kedden a párizsi ügyészség.

Az exelnök ügyvédje jelezte: fellebbez a döntés ellen. Az illegális kampányfinanszírozás egy év börtönbüntetéssel és 3750 eurós pénzbüntetéssel sújtható.  Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.

Az elmúlt években 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen - aki a jobboldal tavaly novemberi államfőjelölt-állító választásán elszenvedett veresége után visszavonult a politikai élettől - egy évvel ezelőtt indult eljárás az ügyben.

Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012. decemberben nem hagyta jóvá Sarkozy elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál). Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába.

A tavaly júniusban lezárult vizsgálat szerint 18,5 millió eurót (5,6 milliárd forintot) próbált meg a Köztársaságiak nevű jobboldali párt elődje, az UMP 2012-ben kettős könyveléssel eltüntetni Sarkozy kampányszámláiról. A Bygmalion olyan rendezvényeket is kiszámlázott a pártnak, amelyeket nem rendezett meg. Az ügyészség eleinte a párt akkori vezetését vizsgálta, de közben kiderült, hogy Nicolas Sarkozy 2012 márciusában annak ellenére sürgetett minél több kampányrendezvényt, hogy a kampányfőnöke, Guillaume Lambert - aki ellen szintén eljárás folyik - jelezte neki: túl fogja lépni a kampányra engedélyezett összeget.

Nicolas Sarkozyt azzal nem vádolják, hogy tudott a csalásról, de az ügyészség szerint a túlköltekezéssel tisztában volt. Az ügyben két vizsgálóbíró járt el, az egyik döntött Sarkozy bíróság elé állításáról, a másik nem írta alá a döntést, így azt az exelnök megfellebbezheti. Nicolas Sarkozy a második volt államfő, akinek büntetőbíróság elé kell állnia az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében. Jacques Chirac szintén volt jobboldali elnököt 2011-ben két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, amiért még Párizs főpolgármestereként a városháza költségvetéséből finanszírozta a pártja munkatársait.

Szerző
Témák
Nicolas Sarkozy