NOlimpia - „Halló, jöjjön vissza!”

Publikálás dátuma
2017.02.08. 19:10
NOlimpia: aláírásgyűjtés az angyalföldi Gidófaly Lajos utca 17.-ben Fotók: Tóth Gergő, Népszava
Ha az aláíró nem megy hozzájuk, ők mennek az aláíróhoz. A Momentum Mozgalom nekilátott felkutatni azokat, akik egyetértenek az olimpiai népszavazással, de még nem szignózták a kezdeményezést. A „házról házra” akció nyitónapján Angyalföldön, lakótelepi gyűjtőtúrán jártunk két aktivistával.

A terézvárosi Rózsa utcában találkozunk, a Momentum Mozgalom székhelyén, egy „olasz tulajtól” bérelt pincében. Korábban fodrásziskola működött itt. Az egyik hátsó helyiségben – amit majd tárgyalóvá szeretnének átalakítani – még látszanak a fodrászszékek padlóból kimeredő csonkjai. A hevenyészett bútorokkal felszerelt terem középen lila lufikból álló csokor, a bejáratnál lévő asztalkán jelvények egy nejlonzacskóban. A kampány kellékei.

A párttá alakulás küszöbén álló Momentum Mozgalom azzal robbant be a köztudta, hogy el akarja érni: legyen népszavazás arról, akarnak-e olimpiát a budapestiek. Ehhez persze csaknem 140 ezer érvényes aláírás is kell. Mivel a köztéri standoknál hanyatlani látszik a kezdeti lendület, az idő pedig sürget, az aktivisták új módszerrel bővítik a repertoárt. Nem elégednek meg az utcai gyűjtéssel, elkezdik járni a lakásokat az aláírásokért.

A Terézvárosból a XIII. kerületbe, Angyalföld egyik lakótelepére készülünk. Áncsán Márton és Radnóti András, a két fiatalember, akit elkísérünk, pontosan tudja, hova megyünk. Konkrét utcanevük és házszámuk van. „Ezt dobta ki az algoritmus” – indokolja a helyszínválasztást a logisztikáért felelős (neve mellőzését kérő) társuk. Aztán elmagyarázza.

A nyilvánosan hozzáférhető adatok elemzése alapján döntik el, melyik területen érdemes a leginkább aláírásokat gyűjteni. A politikai preferenciát is nézik, de ez csak harmadlagos szempont. Elvégre az olimpiai népszavazás nem ellenzéki felségterület, a kezdeményezést jobboldaliak is szép számmal támogatják. Fontosabb a népsűrűség és a választópolgári aktivitás. Az analízis szerint a szóban forgó cím, ahová indulunk, a „TOP 5 körzet” közé tartozik.

A kopogtatós módszer sokkal nehezebb, mint a pultos utcai gyűjtés. Több munkával és kevesebb eredménnyel jár, macerás műfaj – mondja utazás közben a 31 éves Áncsán Márton. A Nyíregyházától nem messze lévő Újfehértón született, a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán végzett. Jelenleg nincs állása, máskülönben informatikai területen dolgozik.

A momentumosok között sok a szakkollégista, „jó a csapat”. Lehet, hogy a politikai meggyőződésük különbözik, de – hangsúlyozza Áncsán – az értékrendjük ugyanaz. Elutasítják mások megbélyegzését, a racionális vita hívei. Nem szeretik, ha a fejük fölött döntenek. Az olimpiát elvileg nem ellenzik, annak viszont ellene vannak, hogy ez a kormányzat ilyen jogszabályi környezetben – ráadásul az emberek megkérdezése nélkül – olimpiát rendezzen Budapesten.

A nála hét évvel fiatalabb Radnóti András foglalkozása külpolitikai elemző. Angliából költözött haza, szerinte fel kell venni a kesztyűt a "begyöpösödött, egyre elnyomóbb rendszer” ellen. Öt évet élt kint, sok magyar fiataltól hallotta, hogy visszajönne, ha „történne valami itthon”. Csak az a baj, hogy ezért kevesen hajlandók tenni. Ha így marad, öngerjesztő folyamat alakulhat ki: miközben mind többen mennek külföldre, Magyarországon erősödik a passzivitás.

A megadott angyalföldi címen egy lakótelepi utca első háza vár ránk. „Nem érdekel az olimpia” – szól vissza a kaputelefonból egy mérsékelten barátságos hang. Némi hezitálás után mégis bebocsátást nyerünk. A tízediken kezdünk, a kétfős csapat különválik: Márton a páros emeleteket kapja, András a páratlanokat.

Délután háromnegyed öt van. Elméletileg tökéletes időpont, gyakorlatilag jó pár lakásban senki nincs otthon. Ahol ajtót nyitnak, jellemzően kedves a fogadtatás. Megismerkedünk a kaputelefonos hang gazdájával is, élőben sokkal szimpatikusabb.

„A legjobb helyen járnak!” – tör ki üdvrivalgásban egy középkorú férfi, csak úgy zeng tőle a lépcsőház. Esete is mutatja, mennyire nem igaz, hogy már aláírta a népszavazási ívet, aki akarta.

Az idősek azt is meggondolják, hogy ebben a lucsokban egyáltalán kimenjenek-e az utcára – szabadkozik egy törékeny testalkatú, ősz hajú asszony. Hálálkodik, amiért a lakásához jöttek a momentumosok.

„Gazemberek! Még az olimpián is százmilliárdokat kaszálnának!” – szidja a kormányt egy szintén idős, erősen nagyot halló férfi. Felesége lelkesen helyesel, de az aláírását nem adja, hiába unszolja a férje. Pontosabban: az aláírását szívesen adná, csak a személyes adatait nem. Nincs egyedül, a ház több lakója is attól fél, hogy a hatalom visszaél az érzékeny – vagy ahogyan egyikük mondja: a „forró” – adatokkal. Áncsán Márton nem erőszakoskodik, elköszön a házaspártól. Majd néhány emelettel lejjebb hallja, hogy a férj kiabál: „Halló, jöjjön vissza, a feleségem meggondolta magát!”.

A mozgalom logisztikai felelőse kétségkívül jó körzetet ajánlott, a gyűjtés ennek ellenére nehézkesen halad. Van, aki már aláírt „az Együttnél”, másvalaki azon sajnálkozik, hogy a lakcímkártyája szerint nem budapesti lakos.

Több mint fél órába telik, mire az aktivisták végeznek az első tízemeletes házzal. Az eredmény: nyolc aláírás. Korábban nem érdemes kezdeni a kopogtatást, túl későn illetlenség zavarni. Ketten – szerencsés esetben – ötven aláírással számolhatnak esténként.

Ilyen az, ha a népszavazási kampány mögött nem áll egy kormányzó párt, amely fizetett apparátust működtet és nyakló nélkül, két kézzel szórja mindannyiunk pénzét. Tényleg macerás műfaj.

Szerző

Gerilla grill a budai alsó rakparton

Publikálás dátuma
2017.02.08. 19:01

Az MTI fotósa, Marjai János örökített meg, amint a fiatalok "gerilla grilleznek" a Gellért térnél.  A közösségi teret a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Beton kurzusának a Valyo (Város és Folyó ) Egyesület tagjai alakították ki a Gellért gyógyfürdő Dunába ömlő termálvizes csatornája mellett. 

Az egyesület korábban kiadott közleményében azt írta: a  BETON kurzus projekt legizgalmasabb, központi része a Gellért téri Gerilla Grill. Ez egy betonból készült, Duna-parti sütögető hely, ahol a bátrabbak a város kellős közepén, mégis a kíváncsi szemektől távol, közvetlenül a vízparton készíthetik el az ebédjüket. 

Szerző

Leállt az áramtermelés a tiszalöki vízerőműben

Az olvadás és a jégzajlás miatt leállították az áramtermelést a tiszalöki vízerőműben - közölte az erőmű vezetője. Bereczkei Sándor elmondta, a Tiszán jeges árhullám érkezett Tiszalök térségéhez, emiatt megszüntették a duzzasztást az erőműnél. A létesítmény hétfőtől nem üzemel, a turbinákon nem folyik keresztül víz, a vízlépcső úgynevezett felvízi részén álló jég azonban nem okoz kárt a berendezésekben és közvetlen veszélyt sem jelent.

Abban az esetben, ha erősebb lehűlés jönne a következő napokban, a szakembereknek gondoskodniuk kell az erőmű gépházának fagymentesítéséről is - jegyezte meg a szakember. Bereczkei Sándor emlékeztetett: ahhoz, hogy az erőmű üzemelni tudjon, minimum másfél méteres szintkülönbség szükséges. Ha ennél kisebb a duzzasztás, akkor az erőmű gépeit le kell állítani, így nem termel villamos energiát.

Az erőmű előtti öblözetben lévő egybefüggő jégtakaró önmagában még nem jelent problémát, jégzajláskor azonban a jég feltorlódik az erőmű uszadékot felfogó rácsszerkezetében, így károsíthatja a berendezést és kiesést okoz az áramtermelésben is - magyarázta a szakember. Legutóbb 2003-ban volt hasonló jéghelyzet a tiszalöki vízerőműnél. Az erőművezető szerint a leállás nem egyedi esemény, a tavaszi olvadáskor és az árhullámok érkezésekor akár hosszabb időre is leállíthatják az áramtermelést a tiszalöki vízlépcsőnél.

Szerda délelőtt két jégtörő indult útnak Tiszadobról, hogy a megvédjék a tiszalöki vízerőművet a feltorlódott jégtől - mondta el Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az M1 aktuális csatorna műsorában.

Szerző