Saját emberétől kapott fejmosást Trump

Publikálás dátuma
2017.02.09. 09:09
Neil Gorsuch, mögötte Trump. FOTÓ:Alex Wong/Getty Images
Bírálta Donald Trump elnököt a bírákról és bíróságokról tett minapi kijelentései miatt Neil Gorsuch, akit Donald Trump elnök pár napja a legfelső bíróság tagjának jelölt, szerdán.

Gorsuch, egy demokrata párti szenátorral találkozva, "demoralizálónak" és "kiábrándítónak" minősítette, ahogyan Trump elnök egy szövetségi bírót támadott. A legfelső bíróság tagjának jelölt konzervatív denveri (Colorado állam) jogász Richard Blumenthal demokrata párti szenátornak fejtette ki álláspontját. Blumenthal azt kérdezte tőle, mi a véleménye arról, hogy az elnök "úgynevezett bírónak" minősítette a bevándorlásszigorító rendeletét felfüggesztő James Robart szövetségi bírót, valamint arra bíztatta híveit, hogy a bírót és a bíróságot tegyék felelőssé, ha majd terrorakció történik az Egyesült Államokban.

A kormány fellebezett Robart bíró döntése ellen, de a fellebbviteli bíróság kedd esti ülése, a felek nyilvános meghallgatása után az elnök Twitter-bejegyzésében általában is támadta az amerikai bíróságokat, azt állítva, hogy azok átpolitizáltak. Gorsuchnak az elnök szavait bíráló megjegyzéseiről Blumenthal szenátor újságíróknak azt mondta: reméli, hogy a főbírójelölt a nyilvánosság előtt is kifejti ezt az álláspontját.

Gorsuch szóvivője megerősítette a főbírójelölt kommentárjait. Szavai közelgő szenátusi meghallgatása előtt hangzottak el, olyan légkörben, amelyben a demokrata szenátorok ellenzik kinevezését, mivel úgy gondolják, hogy a legfelső bíróság tagjaként nem lesz képes megfelelő ellenőrzést gyakorolni az elnöki döntések fölött.

Republikánus politikusok nyomban kijelentették: a főbírójelölt szavainak ki kell elégíteniük a demokrata szenátorokat. Jeff Flake arizonai szenátor például leszögezte: szerinte Gorsuch ezzel bebiztosította magának a megválasztásához szükséges szenátusi voksokat. Chuck Grassley, a szenátus igazságügyi bizottságának republikánus vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy kommentárjával a jelölt bizonyította, hogy "nagyon is független ember és megvédi a bíróságokat".

Gorsuchról köztudott: hitvallása szerint az amerikai alkotmány betűjét híven kell követni, úgy, ahogy azt az Egyesült Államok alapító atyái megalkották, és annak a híve, hogy vitás kérdésekben ne szövetségi bürokraták és szabályzók döntsenek, hanem a bíróság. Rendíthetetlenül konzervatív bíróként tartják számon, aki ellenzi a "kegyes halált" - az euanáziát -, emellett a vallásos szervezetek oldalán foglalt állást, amikor az Obama-adminisztráció törvényi úton arra kényszerítette őket, hogy munkaadóként meggyőződésük ellenére is az abortusz költségeit fedező egészségbiztosítást kössenek alkalmazottaikra.

Szenátusi meghallgatása várhatóan márciusban kezdődik, s a főbírójelölt addig folyamatosan egyeztet a szenátus tagjaival.

Szerző

Az FBI lebuktatta a képtolvaj nácikat

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerdán New Yorkban ünnepélyes keretek között adta vissza egy Németországból elmenekült zsidó család hagyatékkezelőjének azon értékes festmények egyikét, amelyeket a nácik annak idején erőszakkal elvettek tőlük.

A New York-i Zsidó Örökség Múzeumában tartott ünnepségen az FBI egy XVII. századi németalföldi mester olajfestményét adta át a Max és Iris Stern Alapítvány képviselőinek. A Jan Franse Verzijl festette Fiatal férfi Bacchusként című festményt Max Stern műkereskedőtől vették el, s most a család hagyatékát gondozó alapítványnak szolgáltatták vissza.

Több mint nyolcvan évvel ezelőtt ugyanis a nácik mások mellett az ismert német zsidó galériatulajdonost, Max Sternt is arra kényszerítették, hogy - mielőtt száműzetésbe menekül -, eladja nekik a család mintegy 400 értékes festményből álló gyűjteményét.

Stern 1937 decemberében elhagyta Németországot és a kanadai Montréalban telepedett le, ahol híres műgyűjtő és műkereskedő lett. 1987-ben hunyt el, és gyűjteményét alapítványára és annak három haszonélvezőjére - a kanadai Concordia és McGill egyetemekre, valamint a jeruzsálemi Héber Egyetemre - hagyományozta. A gyűjteményben sok olyan, korábban az ő tulajdonában volt festmény is található, amelyet Sternnek sikerült az évtizedek alatt visszaszereznie.

Számos értékes festménynek azonban nyoma veszett. A Fiatal férfi Bacchusként a Stern-gyűjtemény tizenhatodik olyan darabja, amelyet az amerikai nyomozóknak az 1990-es évek vége óta tett erőfeszítéseik eredményeként sikerült visszajuttatniuk az alapítványnak.

Az FBI műkincsrablásra szakosodott részlegének egyik munkatársa 2015-ben egy New York-i kiállításon vette észre a most visszaszolgáltatott festményt, amely egy olasz galériatulajdonos birtokában volt. Az olasz műkereskedő nem ismerte az olajkép történetét.

Az amerikai külügyminisztérium egyik főosztályán hat munkatárs dolgozik azon, hogy felkutassa a nácik által egykor eltulajdonított műtárgyakat és egyéb javakat, köztük banki letéteket. A külügyminisztérium intendánsa, Maria Vullo a CBS televíziónak elmondta, hogy a németalföldi mester alkotásának visszaszerzése "kicsiny jelképes igazságszolgáltatás azoknak, akik megszenvedték a Holokauszt elmondhatatlan rémségeit".

Szerző

Zavargások Párizsban

A rendőrök brutális fellépése heves indulatokat szült Párizsban, ahol már négy napja tartanak a rendőri brutalitás miatti tüntetések. A zavargásokat az váltotta ki, hogy egy 22 éves fiú súlyosan megsérült és kórházba került, miután a járőrök állítólag megerőszakolták őt a gumibotjukkal. 

Az erőszak egy külkerületben történt, a helyi lakók szerint az ott járőröző és igazoltató rendőrök rendszerint erőszakosan lépnek fel a helyiekkel szemben. Francois Hollande államfő meglátogatta a kórházban fekvő fiút, de ez sem segített a helyzeten. A demonstrálók kedden autókat, kukákat gyújtottak fel, üzletek ajtaját, kirakatát verték és a rendőrökkel is összecsaptak Párizs határában. Tegnap a rendőrség tíz tüntetőt tartóztatott le vandalizmusért.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a tüntetők túlnyomórészt fiatalok, a zavarás ugyanott van, Aulnay-sur-Bois-ben, mint 2005-ben, amikor a hosszú időn át tartott a fiatalok és a hatóságok „háborúja”. A kerületet zömében bevándorlók lakják, gettószerű körülmények alakultak ki. A 2005-ös zavargások annyira elfajultak, hogy szükségállapotot kellett ideiglenesen bevezetni.

Szerző