Cinkelt lapokkal játszani kaszinóban, kicsiben súlyos következményekkel járhat az elkövetőre nézvést. Ugyanez nagyban óriási vagyont, befolyást, hatalmat jelent. Legalábbis Magyarországon, és persze főképpen akkor, ha az illető közeli cimborája vagy strómanja a krupi... oh pardon a miniszterelnöknek. A kettőt nem könnyű megkülönböztetni egymástól, és szerintem többnyire átfedés van a két jövedelmező foglalkozás között.
Nem tudom, hogy Andy Vajna András György (nem kívánt törlendő) melyik státuszt tölti be, esetleg mindkettőt, de az egykori szingapúri vagy hong-kongi fodrász-paróka készítő, mozis majd sikeres hollywoodi producer mára amerikai mértékkel mérve is jelentős vagyonra tett szert. No nem éppen hajszobrászi, de még csak nem is állami filmbiztosi minőségében tollasodott tovább Magyarországon, hanem kaszinó tulajdonosként.
Szerencséje van a szerencsejáték gurunak, süthető el a kétségtelenül némiképpen erőltetett tréfa, de még igaz sem lenne. Mert Mészáros Lőrinchez hasonlóan Vajna is elmondhatná a kamerák előtt, ha szóba állna a sajtóval, hogy a sikerben benne van "barátsága" a miniszterelnökkel.
Nehéz mással magyarázni, hogy a 2012-ben egy hétvége alatt felszámolt játékgép piac hagyatékát Vajna és a debreceni focicsapat tulajdonosa, Szima Gábor kapta, a hivatalos megfogalmazás szerint mint "megbízható szerencsejáték szervezők". A több ezer ember megélhetését arra hivatkozva lehetetlenítette el a kormány - ami alatt persze Orbán Viktort kell érteni -, hogy meg akarják óvni az embereket a játékszenvedély okozta lelki és anyagi nyomortól. Vajnáék esetében erről nyilván szó sem lehet.
A miniszterelnököt gyakran vádolják azzal is, hogy érzéketlen mások gondjaival szemben. A kaszinóügy ennek ellenkezőjét bizonyítja. Orbán, szerintem tekintettel Vajna idős korára, hiszen túl van már a hetvenen, nem akarta kitenni őt a verseny okozta stressznek, így az öt budapesti kaszinót kizárólag az ő cégei üzemeltethetik. És lám, évről évre szépen növekvő nyereséget ér el az Andyból Andrássá visszamagyarult Vajna. Kétségtelen, ebben volt némi szerepe az adóhatóságnak is, amelyik nem okvetetlenkedett online pénztárgépekkel a kaszinók háza táján. Valószínűleg volt elég gondja a kereskedőkkel, taxisokkal, masszőrökkel, plasztikai sebészekkel, autószervizekkel és a többi adóeltitkolásra hajlamos társasággal. Egy olyan becsületes, luxemburgi bejegyzésű offshorecég-tulajdonossal, aki korrektül évente a csöppnyi nagyhercegségbe utalja a profitját, nem is terheli magát a hatóság.
És íme, a keményen dolgozó kisember a munkaalapú társadalomban elnyeri méltó jutalmát. Magyarország erősödik, és ez a Vajna-féle sikerembereknek is köszönhető. A legfelsőbb elismerés nem is maradt el: immár a hazai online szerencsejáték joga is a megbízható kezekben került. Ezentúl Vajna osztja a virtuális lapokat is, ő gurítja a rulett golyót.
Persze valóságos pénzt söpör be érte. Mi pedig megtehetjük tétjeinket. De tudnunk kell: végül mindig a bank nyer. Meg a "bankár". Igaz, cinkelt lapokkal.
