Megírtuk: Szabó Tímea független képviselő nemrégiben írásbeli kérdést nyújtott be a legfőbb ügyésznek, hogy miért álltak hat éven keresztül a metróügyekben zajló nyomozások. Válaszában Polt leírt egy, az Alstom SA-hoz kötődő esetet, amelyben a rendőrség, majd az ügyészség 2011 óta nyomozott és tavaly ősszel három személyt gyanúsított meg. Közülük az egyik előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság nem hosszabbította meg, mire az illető távozott az országból. A bíróság ezután január 11-én, majd 23-án nemzetközi körözést rendelt el ellene.
Ezek az adatok Gulyás Lászlóra nem, ellenben passzolnak a rendőrség körözési listáján szereplő Terner Gézára, akire éppen január 11-én rendelt el nemzetközi körözést a Budai Központi Kerületi Bíróság, vesztegetés gyanújával. Az egyetlen eltérés, hogy a Polt-levél szerint a nyomozást a Központi Nyomozó Ügyészség (KNYF) folytatta le, míg Terner körözési adatlapján a budaörsi rendőrség szerepel nyomozó szervként.
Terner Géza nem ismeretlen a metróbotrányban érintett nagy cégek környékén. Korábban a neve az osztrák és a hazai sajtóban is felmerült mint a Strabag egyik lobbistája. Terner neve emellett egy bő féltucat különös ügy környékén került elő. A cégtár szerint a pénzügyekben és az energiapiacon egyaránt otthonosan mozgó Terner hazai céges érdekeltségeit javarészt már feladta.
Mint megírtuk: múlt pénteken közzétették a kormány.hu-n az Európai Csalás Ellenes HIvatal (OLAF) teljes, angol nyelvű jelentését a négyes metróberuházás körüli visszaélésekről. A jelentés egyes részletei korábban már megjelentek a Figyelőben, így már tudni lehetett, hogy az összességében 452 milliárdba került négyes metróból 167 milliárd forint sorsa dőlt el minimum kétséges módon. Két nagy szerződő fél, a Siemens és az Alstom esetében konkrét, korrupcióra utaló jeleket is talált az OLAF.
A jelentésben egyetlen, kétséges kifizetésben részesült személyt nevesítenek, Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, akinek az AssistConsult nevű cége 2002 óta folyamatos kapcsolatban állt a négyes metróhoz később metrókocsikat leszállító Astommal. Az OLAF szerint az Alstom régóta, folyamatosan kapcsolatban állt két magyar tanácsadó céggel, mindkettő havi díjazást kapott a francia cégtől azért, hogy az itteni közbeszerzéseken segítse az Alstom sikerét. Ebből az egyik volt az AssistConsult. Amikor 2005-ben kiírták a metrókocsi-tendert, utána a Alstom külön szerződést kötött az AssistConsulttal kifejezetten arra, hogy segítsen nekik a tendert megnyerni. Az OLAF szerint a metróbeszerzéshez kötődően 2007 és 2008 között több alkalommal, összesen 600 ezer eurót kapott a volt miniszterelnök cége.
Egyelőre rejtély, hogy melyik volt a másik, Medgyessy cégénél jóval többet, 1,25 millió eurót kapó ismeretlen magyar tanácsadó cég. A vállalkozás 2007 februárjában kötött külön szerződést az Alstommal a cég "képviseletére" a metrótenderen, majd, miután az Alstom megkapta a munkát a metrókocsik leszállítására, a cégtől 1,25 millió euró érkezett a magyar tanácsadócég bankszámlájára. Mivel az ügyben jelenleg a brit hatóságok és a magyar rendőrség is nyomoz, erre hivatkozva a cég nevét az OLAF nem tette közzé.
Az OLAF másik, közvetlen korrupciógyanút felvető ügye a metró áramellátását kiépítő Siemes esete. Az OLAF szerint a Siemens anyacége, illetve az itteni leányvállalata számos tanácsadói szerződést kötött a metróprojekthez kapcsolódón magyar közhivatalnokokkal. Az OLAF jelentése négy olyan tanácsadói céget sorol fel, amelynek tulajdonosai részint a MÁV Start, a MÁV Zrt. vezetői, illetve a metróberuházást lebonyolító Eurometro Kft. körül játszottak meghatározó szerepet.
Jóllehet az OLAF-jelentés hangsúlyozza, hogy nem tárt fel korrupciós összefüggést, mégis a Média Magnet Kft.-t is a javadalmazottak között említi, olyan összefüggésben, hogy a médiacég az akkori kormányzó párthoz kötődött. A OLAF jelentésében utalnak rá, hogy a cég mögött lapunk tulajdonosa, Puch Lászlót állhatott. A Média Magnet Kft. tulajdonosai érdeklődésünkre külön hangsúlyozták a Népszavának, hogy Puch László soha nem volt a Média Magnet tulajdonosa. Ugyancsak fontosnak tartották kiemelni, hogy cégük soha nem vett részt semmilyen pártpolitikai kampányban és nem tudtak illetve nem tudnak a négyes metró megvalósításának folyamatáról sem.
Az OLAF-jelentésből kiderül, hogy a nagyberuházás nagyjából 100 szerződéséből több tucatnál állapított meg valamilyen problémát a hivatal. A leggyakrabban a cégekhez kötődő, szabálytalan közbeszerzések szúrtak szemet az OLAF-nak, de jellemző probléma volt az összeférhetetlenség. A nagyberuházásban részt vevő cégek gyakran éppen a megrendelőkhöz, az Eurometro Kft.-hez kötődő alvállalkozói céget választottak, más szóval ilyenkor a beruházást felügyelő cég voltaképpen saját vezetőinek a munkáját szemlézhette.
A jelentésből egyértelműen körvonalazódni látszik, hogy a hazai hatóságok már régóta tisztában voltak azzal, hogy a nagyberuházás körül rendszerszintű szabálytalanságok, korrupciógyanús összeférhetetlenségek voltak. Így 2008-ban a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) belső vizsgálata már súlyos problémákat tárt fel 11 szerződésnél, amelyeket ezután ki is vontak az uniós finanszírozású körből. 2010-ben a KEHI további 38 szerződést nézetett át és abból 19 akadt fenn a rostán, de ugyanígy 2010-ben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is rendszerszintű problémákat tárt fel.
Kérdéses, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter pontosan milyen ügyekre gondolt, amikor február elején az OLAF-jelentés alapján közölte, hogy a négyes metrónál történt visszaélések kapcsán a Miniszterelnökség megteszi a feljelentését. Az OLAF jelentéséből kiderül, hogy a magyar hatóságok eddig is pontosan ismerhették ezeket az eseteket, jó részükben már lezárták a vizsgálatot, az Alstom-ügyben pedig most is tart a nyomozás. AZ OLAF jelentéséből kiderül, hogy a Siemens körüli "fura" tanácsadói szerződéseket korábban maga a Siemens anyavállalata tárta fel egy külsős ügyvédi iroda bevonásával. Az OLAF szerint a Siemens-dosszié Magyarországra vonatkozó részét ezután továbbították a magyar ügyészségnek. Az OLAF jelentése szerint a külsős cégnek korábban nyilatkozó tanúk a magyar ügyészségnek már nem erősítették meg az állításaikat, így ebben az ügyben 2013-ban Magyarországon lezárult a vizsgálat. Azonban más ügyekben sem sikerült bizonyítani a korrupciót.
