Orbán: mi már túlvagyunk a lázadáson

Publikálás dátuma
2017.02.10. 15:55
Fotó: Tóth Gergő
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az elmúlt évben Európában fellázadtak azok, akiknek eddig nem lehetett hallani a hangját, akiket a politikai korrektség "szájzár alá vett". A kormányfő  tizenkilencedik alkalommal tart évértékelő beszédet. Rendkívüli biztonsági intézkedésekkel védik a Várkert Bazár környékét, mintegy 5000 négyzetméternyi területet zártak le. Juhász Péter, az Együtt elnöke és a párt szimpatizánsai arra készültek, hogy a helyszíntől néhány száz méterre kifütyülik a miniszterelnököt. Mintegy kétszáz tiltakozó gyűlt össze a demonstrációra.

Már jóval a kezdés előtt felharsant a távolból az első füttyszó, ám a Várkert Bazárba érkező fideszes vendégsereg a gondos biztonságiaknak köszönhetően éppen csak pár hangfoszlányt hallhatott.

A beléptető előtt minden Fidesz- illetve Cöf-tüntetés állandó résztvevője, a hetvenéves Balog Ibolya néni fogadja a fideszes celebeket, kezében az évek óta magával cipelt "Köszönjük Viktor, Isten óvjon!" feliratú táblájával, amihez egy jókora narancsszínű meteorológiai ballont erősített. Ibolya néni 25 éve párttag, eddig minden tüntetésen ott volt. Civilben egyébként az artistaképző tanára. Tavaly Guiness-rekordot állított fel: hetvenévesen, hetven percig állt gólyalábon.

Ibolya nénit egyébként pár éve még önkormányzati képviselőnek is megtette volna a Fidesz, a "dajcstomi", de Ibolya néni úgy fogalmaz: "nem akart mindenkinek a kedvére tenni". Ugyanakkor hamar le is rázza magáról a holmi korrupcióról szóló felvetéseket, mondván "Viktor a legkevésbé rossz" a mai politikus felhozatalból. Arra a kérdésre, hogy mikor ábrándulna ki Orbán Viktorból, csak így felel: remélem, azt nem érem meg!

A Várkert Bazárban már dugig megtelt a terem, egy hatalmas "Magyarország Erősödik" felirat tölti be a kivetítőt a nézősereg feje fölött. Akik későn jönnek, azok már állva, vagy csak a folyosóról élvezhetik majd Orbán beszédét. A farkasvilágra mi sem jellemzőbb, mint hogy szegény Demeter Ervin volt titkosszolgálati miniszter is egy jó darabig kénytelen volt a sajtóemelvényen álldogálni. A gondos szervezők amennyire csak lehet elszeparálják egymástól a két ellentétes őselemet, a Fideszt és a sajtót.

És színpadra lép Orbán Viktor

Orbán kis késéssel érkezik, nagy taps fogadja. "Nekünk megadatott, hogy akár hetedik helyen hallgathatjuk meg Orbán Viktort. Jó érzés."- kezdi Balog Zoltán a felvezető beszédét. "Láttuk, tapasztaltuk a fogságba ejtett országot - mondja Balog. "A baj összehozott minket." - mondja. 

Közben a sajtópáholy mellett egy Tiborczra gyanúsan emlékeztető figura áll. "Hát bejutottál?" -kérdezi halkan egy kormányzati rendezvényszervező. Az csak biccent. Közben Balog elmondja, hogy sikereink záloga. "Egy miniszterelnök fizikai, lelki állapota alapvetően meghatározza a kormányzás minőségét" - mondja Balog. Ezért kell őt évente látnunk.

Orbán előbb Schmitt Pált, Mádlnét, Boros Pétert köszönti. Tizenkilencedik országértékelés. "Ennyi már gombócból is sok" - süti el sokadjára ezt a poént, majd kapásból nekiáll csépelni a liberálisokat.

"Volt és lesz izgalom 2017-ben"- mondja Orbán. "Ki gondolta volna egy-két éve, hogy a történelem nevetve mutat fityiszt a liberális politika védelmezőinek, globalistáknak, elefántcsonttorony palotákban üldögélő média-siserehadnak és gazdáinak. A történelem ellenben nem olvasta a "nagyokosok" írásait, mi szerint a történelemnek vége lenne - mondja Orbán. A történelem vett egy éles kanyart és kilépett a számára kijelölt medréből. Mindez a liberálisok, gazdagok, a hatalmasok tévedése, hogy istennek képzelték magukat. Kinyilatkoztatnak, tételeket hirdetnek, utópiákat hirdetnek, kijelölik a beavatottak körét. "Pénz média, világkormányzás és nyitott társadalom"- utal végre Sorosra. 

Brexit, amerikai elnökválasztás, magyar migránsszavazás - mindez arra utal, hogy a liberálisoknak lassan vége. (Nagy taps.) A népek azonban fellázadtak és "visszakövetelik a népek a nemzetüket". "Meleg a pite" - mondja Orbán.

Veszélyben a Európai Életforma!

"Hetven békeév alatt felhalmozott vagyon, utak, műkincsek, repterek. Nyugati, európai uniós élet jött létre, ahova mi járunk dolgozni a magasabb bér érdekében. Eddig hozzászoktunk a Nyugat fölényében. Ám mára nyilvánvaló, hogy súlyos kételyek gyötrik a Nyugatot. A nyugatiak úgy érzik: nemzedékekre eldőlhet a sorsuk. Folytathatják-e az eddigi életüket vagy valami visszavonhatatlanul megváltozik. Meg tudják-e védeni a nem anyagi természetű javaikat? Lesz -e terrormentes biztonság? Az Unióban a "jövő árnyékot vet a jelenre".

A hadállások 2016-ban a hadállások élesen kirajzolódna. A nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály meg a gazdagok ellen. Az unióban az unionisták állnak szemben a brüsszelitákkal.

A háttérhatalomról

Miért történik mindez? Európa nyugati felén beköszöntött a nyitott társadalmak kora és gondolatrendőrsége. A nyitott társadalom miatt a liberális demokrácia szembefordult a többség demokráciájával. A valódi hatalmat a választott képviselők helyett a médiaguruk, a nemzetközi szervezetek helyi irodáihoz szervezték ki. A nyitott társadalom azt jelenti, hogy az embereket áruvá, az országokat pályaudvarrá alakítják. Végül a rókákat beengedik a tyúkólba, hogy szabadon versenyezzenek. Ha pedig valaki a sarkára áll, úgy rájuk szabadítanak néhány millió migránst. Jöjjenek hát a más vallású, más erkölcsű tömegek. Így jön létre az embercsempészek a jogvédő aktivisták és a vezető politikusok koalíciója, hogy tervezetten ide szállítsanak embertömegeket.

Orbán szerint az amerikai tévé sokkal pártosabb mint a magyar MTVA. Orbán úgy látja: Trumpnak sincs kegyelem a médiával szemben. Az embereknek nem marad hát más választása, hogy szavazáson elzavarják a liberális elitet.

A NER dicsérete

"Mi az első között lázadtunk fel 2010-ben". Hét év verejtékes munkájával felépítettük a saját hagyományainkra észjárásra szabott modellt, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. (Nagy taps.) A fő jellemzője: nem egymás kárára hanem egymás segítségére akarunk élni. És rendszer, mivel az egész rendkívül logikus. A NER kötőanyaga pedig a bátorság. Újrahúztuk bátran a gazdaság és a politika közötti határokat - fogalmazza meg Orbán finoman a gazdasági terep uralását. "Fellázadtunk a munkanélküliség ellen. Megcéloztuk az egymillió új munkahelyet. Eltelt hét év és már hétszázezernél tartunk. Ugyancsak sikerült a rezsicsökkentést Brüsszellel, Amerikával és a saját ellenzékkel szemben megvédeni. 

Orbán szerint a menekültkérdés is egy sikersztori "megvédtük a hazánkat és mellesleg európát is." Fekete bárányok voltunk, mára sikertörténet lettünk" - összegez Orbán, aki szerint rövidesen befogadjuk majd a holland és francia menekülteket, akik Magyarországra menekülnek a hazájukból. (Taps és nevetés.)

Minden nagyon szép, minden nagyon jó...

A hazai munkásoknak is egyre jobban megy a soruk. A magyar takarítónőket, a munkásokat a jövőben is tisztelni kell, ezért emeljük a bérüket. A bérek folyamatosan emelkednek, hamarosan el fogjuk érni a teljes foglalkoztatást. "Magyarországon egy gyermek se nőjön fel, hogy nem látja a szüleit dolgozni" - szól ki Orbán, mire óriási tapsot kap. A rendőrök dolgoznak, a katasztrófavédelem a helyén, a katonáink várják, hogy ismét Közép-Európa meghatározó hadseregében szolgáljanak. Családtámogatásunk lassan Európában is a legnagyobb, legsokrétűbb. Vigyázunk a gyerekekre, az iskolában lefaragjuk az otthoni hátrányukat. A Mindennapos testnevelés, hit, erkölcstan - az oktatás alappillérei. Mindenkinek nő a fizetése, orvosoknak, ápolóknak, tanároknak. Magyarország pedig egyre jelentősebb szereplője a világpolitikának. "Magyarországon a holnap nem vet árnyékot a mára" - összegez Orbán.

Hazafias nevelés kellene

Vajon neveljük-e a gyerekeket a patrióta érzelmekre? Lesz a gyermekeinkben is igazságszeretet, amit a hazaszeretet táplál? Ezt iskoláinkban alaposan meg kellene tanítanunk. Orbán nem lát erre garanciát. Ráadásul jön a robottechnika, ami az istenkísértés határmezsgyéjére hajtja az embereket.

Némileg érthetetlenné válik Orbán beszéde.

Öt nagy támadás jön

Új nemzeti politikára van szükség. Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést! Brüsszel központi árszabályozást akar. Kérdés, hogy megvédjük-e az itteni árszabályozást.

Napirenden marad a migránsveszély. Hiába a "véres valóság" ám a migránsok szabadon mozoghatnak az országban. A nagy kérdés az idén, hogy őrizetbe vegyük-e őket?

És szembe kell nézni a nemzetközi szervezetek aktivitásával. Jönnek a választások és ezek a nemzetközi szervezetek megpróbálják majd befolyásolni a választásokat. Orbán szerint itt nem a "civilekről" van szó, hanem a nemzetközi szervezetek fizetett aktivistáiról. "Nagy testű ragadozók úszkálnak a vízben, ez itt Soros György birodalma". "Betelt a pohár" - mondja Orbán, hogy a népszavazás ellenére Sorosék százezerszám szállítják a migránsokat Magyarországra.

Brüsszel újabb hatásköröket vonna el a tagállamoktól. Korábban Brüsszel így próbálta megakadályozni az adócsökkentést. Végül a gonosz Brüsszel a munkahelyteremtő támogatásokat is támadás alá veszi. "A nemzetek dönthessék el, hogy munkahely-támogatást adhassanak vagy ezt is át kell-e adnunk."

Jól vezette-e a kormány Magyarországot 2016-ban? - teszi fel a kérdést Orbán

Az elégedetlenség hangjain sohasem szabad megsértődni. "Éppen elég sértődött miniszterelnököt láttam már, nem felemelő látvány" - ereszt meg Orbán egy szoftos gyurcsányozást, majd később egy böszme is elhagyja a száját.

Szerinte ezek az emberek a kishitűség és az önsajnálat lantosai, a tenni akarás elutasítása. Na, ez volt a szocialista kormányzás kultúrája. A Fidesz a cselekvés kultúrája!

Orbán szerint a jó vezetés jellemzője, hogy úgy viszi el az embereket a célba, hogy azok azt érzik: nem is volt szükség vezetőkre. Legyen 2017 ilyen - mondja Orbán, majd elköszön.

A miniszterelnök jó állapotban van, már látjuk, amit ő lát - köszön el Balog Zoltán is.

Frissítve: 2017.02.10. 17:42

Száz nap pokol - Budapest ostromára emlékeztek

Publikálás dátuma
2017.02.10. 15:49
MTI Fotó: Máthé Zoltán
 Az alkotmányosság nem más, mint az élet és a józan ész győzelme az olyan borzalmak felett, mint amilyeneket a budapesti civil lakossággal szemben hetvenkét éve elkövettek - mondta az Alkotmánybíróság elnöke a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) által szervezett pénteki megemlékezésén, Budapesten.

Sulyok Tamás a Farkasréti temetőben, a második világháború budapesti polgári áldozatainak síremlékeinél tartott beszédében hangoztatta: a főváros ostroma intő történelmi példa arra, hogy az alkotmányosságnak, a jogállamnak nincs értelmes alternatívája.

Emlékeztetett arra, hogy a civil halálos áldozatok száma az óvatos becslések szerint is meghaladja ötvenezret. A háború borzalmai, a lakosság teljes kiszolgáltatottá tétele, legyilkolása, a nők megerőszakolása, az emberek kifosztása, sanyargatása semmilyen módon nem igazolható, józan értelemmel fel sem fogható - mondta.

Sulyok Tamás szerint a háború az alkotmányosság teljes tagadása, kegyetlen kiszolgálása a tébolyult hatalomnak, amely az emberi életet statisztikai számnak, az embert értéktelen tárgynak tekinti. Ezért, ha méltón akarunk emlékezni az ártatlanul meghaltakra, minden erőnkkel el kell ítélni és meg kell akadályozni a fegyverek legcsekélyebb térnyerését is - hangsúlyozta.
Kiemelte, tagadnunk kell a háborút mint a nagypolitikai érdekérvényesítés módját. Legyünk tudatában annak az áldott szerencsés állapotnak, hogy korunkban az alkotmányosság, nem pedig a háború szabályai határozzák meg mindennapjainkat - fogalmazott.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy - mint azt az alaptörvény is rögzíti - az emberi lét alapja a sérthetetlen emberi méltóság, és az élethez mindenkinek elidegeníthetetlen joga van. Az Alkotmánybíróság feladata és felelőssége az is, hogy védelmezze az emberi életet, az emberi méltóság sérthetetlenségét - mondta.

Felidézte, hogy Budapest ostroma mintegy száz napig tartott, és ezalatt valamennyi híd, számos műemlék és közintézmény, valamint az ostrom által leginkább érintett belső-pesti és budai kerületekben a lakóépületek túlnyomó része is teljesen megsemmisült.

A Nöri által kiadott háttéranyagban az áll, hogy a Farkasréti temető 19/1-es parcellájában található két síremlék a Margit körúti Regent-házban, valamint egy Vitéz utcai és egy Fő utcai házban meghaltaknak állít emléket. Az ostrom civil áldozatainak emblematikus helyszínei azok a felrobbant budai lakóházak, amelyek tömegsírokként százakat temettek maguk alá - írták.

Január 2-án történt az a robbanás, amely a Vitéz utca és a Fő utca kereszteződésének saroktelkein álló épületeket rombolta földig. Az áldozatok között volt Gulácsy Irén írónő is. Január 22-én történt a másik eset, amely szintén budai polgárok százainak az életét követelte. A Regent-ház helyiségeibe a németek 70-100 tonna lőszert rakodtak be, ez a készlet valószínűleg bombatalálatot kapott és földig rombolta az épületet, maga alá temetve több mint kétszáz embert - olvasható a dokumentumban.

Felidézték azt is, hogy az ostrom civileket tömegesen érintő tragédiáinak első helyszíne a november 4-én véletlenül felrobbanó Margit híd Pestet és a Margitszigetet összekötő szakasza volt. Mintegy nyolcszázan tartózkodtak a robbanás pillanatában a hídon, az áldozatok száma százakra tehető.

A megemlékezés végén az áldozatok sírján virágot helyezett el Sulyok Tamás mellett Radnainé Fogarasi Katalin, a Nöri főigazgatója, Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint az áldozatok családtagjai, hozzátartozói és a tragédiára emlékező diákok.

Szerző

Soros György egyetemét járatná le a Magyar Idők

Publikálás dátuma
2017.02.10. 14:52
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Folytatódik a Soros György ellen indított lejárató kampány a kormánypropagandát fújó Magyar Időkben. A lap most arról számol be, hogy szinte az összes főállású magyar tanárt elbocsátották az üzletember által alapított, Magyarország egyik legjobb egyeteméről, a budapesti Közép-európai Egyetemről (CEU).

Az érintetteket még tavaly októberben tájékoztatták arról, hogy az intézmény összeolvad a közgazdasági tanszékkel, ami pozíciók megszűnésével jár. A vezetőség költséghatékonysággal indokolta az átszervezést - írják, hozzátéve, hogy érdekes módon egyetlen külföldi tanárt sem bocsátottak el, holott ők jóval többet, csaknem kétszer annyit keresnek a magyar tanároknál.

A lap forrása szerint a már elbocsátottak között volt, akit nyugdíjaztak, illetve a lejáró szerződését nem újítják meg. Az érintetteknek felajánlották a közös megegyezést, aminek értelmében ha valaki négy éve már az intézmény dolgozója és aláírja a megállapodás, amelynek része a titoktartás is, végkielégítésben részesülhet. Az intézkedéssel két képzés, a nappali és a levelező Master of Business Administration (MBA) képzés szűnik meg, utóbbit egy év múlva újra akarják indítani, csak már a magyar kollégák nélkül - véli a lap, hozzátéve, hogy a diákok körében népszerű elbocsátott tanárok már tervezik, hogy a rektorhoz fordulnak a döntés miatt.

Annak ellenére, hogy a kormányhű lap ilyen jól értesült, magát az egyetemet meg sem kérdezték, hogy valós-e az információjuk.

Néhány napja a  Schmidt Mária történész által birtokolt Figyelő írta meg, hogy a kormány is támadást indíthat a Soros György által alapított intézmény ellen, miután  a Terror Háza Múzeum főigazgatója a legsötétebb történelmi időket idéző irományban támadta a CEU-t és annak rektorát. Schmidt Mária lapja szerint az egyetemen nem elég a magyar, a diákoknak csupán 20 százaléka, az oktatónak ennél is kevesebb része magyar származású, a kutatási-fejlesztési támogatások 95 százalékát pedig elveszi más intézményektől. Az persze nem számít, hogy mindebből egy szó sem igaz: Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora tételesen cáfolta az állításokat. A tanári karnak például a 40 százaléka magyar, sokukat ráadásul külföldről vonzott haza a CEU-n való oktatás, kutatás lehetősége. A Figyelő-cikk írója azt is megemlíti, sokakat zavarhat a CEU identitáspolitikája, ami összeegyeztethetetlen a "magyar illiberalizmussal".

A rektor úgy reagált az egyetemet támadó cikkre: "Nem vagyunk civil szervezet. Nem vagyunk politikai platform. Egyetem vagyunk, amely büszke az oktatására és kutatásaira."

A CEU elleni támadásokról írt összefoglalónkat ide kattintva olvashatja: Hangok a Fidesz-akol sötétjéből

Új tanszéket hoz létre a CEU

Új tanszéket hoz létre a következő tanévtől a Közép-Európai Egyetem (CEU), hogy összehangolja az üzleti iskola (CEU Business School) és a közgazdaságtudományi tanszék (CEU Department of Economics) erősségeit - közölte az oktatási intézmény.

A CEU a Magyar Idők egy pénteki cikkére reagált. A Közép-Európai Egyetem közleménye szerint az ősztől működő új tanszéken bővítik az Üzleti elemzés mesterképzést (MSc) és újraszervezik a Technológia menedzsment és innováció MSc-t. Folytatódnak a mesterképzések a pénzügyi, a közgazdaságtudományi, a Globális gazdasági kapcsolatok és a Gazdaságpolitika a globális piacokon területeken, valamint az üzleti adminisztráció és a közgazdaságtudományi doktori képzések is.

Emellett az egyetem a többi tanszékén tanuló hallgatóinak is kínál majd a jövőben menedzsmentkurzusokat, mivel az üzleti iskolán kívüli CEU hallgatók több mint 30 százaléka is az üzleti életben helyezkedik el diplomázás után - tették hozzá.

A Master of Business Administration (MBA) képzésről azt írták, ez az idei tanévvel befejeződik, az Executive Master of Business Administration (EMBA) képzés pedig új formában indul majd újra egy későbbi időpontban. A jelenlegi hallgatókat ez nem érinti, ők befejezhetik tanulmányaikat - fűzték hozzá.

A CEU a Magyar Idők azon információját, amely szerint a konszolidáció a magyar nemzetiségű oktatókat diszkriminatívan érintő elbocsátásokkal járna, tévesnek nevezte. Azt írták, az intézmény új tanszéket hoz létre, amely egyaránt alkalmaz magyar és más nemzetiségű oktatókat. Téves állítás az is, hogy az egyetem kevesebbet fizetne a magyar oktatóknak. Az egyetem oktatóinak és alkalmazottainak fizetését egyetemi rangjuk, képzettségük és tapasztalatuk határozza meg - olvasható a közleményben.

Úgy fogalmaztak, a CEU célja, hogy erősítse az egyetem közösségét, és olyan tanszéket hozzon létre, amely a menedzsment-, üzleti és közgazdaságtudományi képzést az intézmény küldetésének középpontjába helyezi.

Szerző
Témák
Soros György CEU