Ki, mennyiért védené az olimpiát?

A játékok megszervezésének és levezénylésének is iszonyatos költségei vannak, ezek közül az utóbbi időben a biztonsági intézkedések emelkednek ki leginkább – gyűjtötte ki korábban a 444.hu. Az olimpiák már korábban is terrortámadások célpontjai voltak (1972-ben Münchenben és 1996-ban Atlantában), de 2001 után a biztonság még fontosabb lett.

2000-ben Sydneyben még csak 250 millió dollárt (70 milliárd forintot) költöttek biztonsági intézkedésekre, 2004-ben Athénban viszont már 1,6 milliárd dollárt (450 milliárd forintot). Ez a költség azóta hasonló szinten maradt. (Az arányokat érzékeltetve: a budapesti olimpia tervezett költsége 750 milliárd forint - szerk.)

Ez magyar viszonylatban azért fontos, mert az olimpiai pályázatunk nyereségességét "megalapozó" PriceWaterhouseCoopers tanulmányból ez a tétel teljesen kimaradt. A biztonsági kiadások teljes hiánya a tervezetben annál inkább meglepő, hogy a magyar kormány sokszor nagyon látványosan próbál védekezni a vélt terrorveszély ellen. Nem triviális, hogy egy valóban kockázatos óriásrendezvényt hogyan védenének meg a magyar hatóságok.

Az 1972-es müncheni olimpia – az izraeli sportolók elleni terrortámadás - óta nem fordult elő, hogy a kandidáló város anyagából hiányzott volna a biztonsági intézkedéseket, költségeket tárgyaló rész – mondta a Népszavának Tarjányi Péter biztonsági szakértő. Ez azt is mutatja, mennyire vagyunk felkészültek a rendezésre, illetve egyáltalán: mennyire akarjuk azt valójában. A szakember rámutatott: már a pályázat benyújtásával megkezdődött a visszaszámlálás, mely azonban nem csupán a létesítmények, szállodai kapacitások tervezését, megépítését jelenti. A biztonság fogalma tartalmazza a közlekedésszervezési, üzemeltetési kérdéseket éppúgy, mint az egészségügyi, járványügyi előkészületeket. A biztonsági kamerarendszerek fejlesztését, hálózatba szervezését, arcfelismerő, -követő programok beüzemelését. A jelenlegi puskaporos helyzetben – és ez válhat még súlyosabbá is 2024-ig - a terrorkockázat kezelését is. Ehhez azonban nem csupán építészeti, technikai, hanem személyi oldalról is fel kell készülni. Mert hiába telepítenek tízezrével új kamerákat, ha nincs, aki a monitorokat figyelje, intézkedjen, beavatkozzon. Az ehhez szükséges munkaerőt meg kell találni, ki kell képezni, nekik gyakorlatot kell szerezniük. És a későbbiekben is foglalkoztatni őket…

A biztonság fogalma tartalmazza:

- üzemeltetési kérdéseket

- járványügyi előkészületeket

- biztonsági kamerarendszerek fejlesztését, hálózatba szervezését

- arcfelismerő, -követő programok beüzemelését

- a terrorkockázat kezelését

- képzett, gyakorlott munkaerő biztosítását

A görögök és a brazilok is megtanulták, hogy önerőből ez nem megy. Magyarországnak is arra kell készülnie, hogy több ezer rendőrt kell „kölcsönkérni” a környező uniós tagállamoktól. Ők nyelveket beszélő, képzett egyenruhások lesznek, de vajon lesz-e elegendő nyelvismerettel rendelkező magyar rendfenntartó az együttműködéshez, illetve az ideérkező nagy számú külföldi vendég és sportoló fogadásához, a velük való kommunikációhoz? Készült erre bármiféle terv?

Egy falunap forgatókönyve is alaposabban foglalkozik a biztonsági kérdésekkel, mint az olimpiai pályázat.

A szakértő szerint egyébként a döntés során alaposan mérlegre kell tenni azt is, hogy egy sor olyan fejlesztés is megvalósulhat, ami akár az üresen maradó stadionok árán is érdemessé teszi a rendezést. Példaként Riót említi, mely évtizedekre kihatóan jobban működővé vált sok közlekedési fejlesztés révén.

Tarjányi azt reméli, hogy ha sikerül kiírni a népszavazást az olimpiáról, akkor a kampányban a sokszor leegyszerűsítő érvelések mellett korrekt kormányzati tájékoztatás nyomán dönthetnek a választók. Bár megjegyzi: erre nem sok esélyt lát.

Már a TEK is tart a drónoktól

Nincs valódi ellenszere egy drónnal elkövethető esetleges terrortámadásnak, merényletnek. A ma már szinte mindenütt kapható távirányítású, kamerával is felszerelt kisgépek a bűnüldözés új kihívását jelenthetik. A drónok – távirányítású vagy programozott útvonalú, igen precízen navigálható – négy-hat-nyolc légcsavaros apró, helikopterre emlékeztető repülőeszközök. Néhány tízezer forinttól milliós összegig is kapható szerte a világban. Alkalmasak viszont arra is, hogy velük eddig nem ismert módon hajtsanak végre bűncselekményeket, akár terrortámadást is.Valójában az a csoda, hogy eddig még nem történt drónnal elkövetett komolyabb támadás – mondja lapunknak korábban egy, a terrorelhárításban is tapasztalt rendőrtiszt.

A biztonsági szervezetek, és a titkosszolgálatok ugyan igyekeznek megfelelő óvintézkedéseket tenni, de ez általánosságban még nem volt sikeres.Az irányítók személyükben nem köthetők a támadáshoz, a helyszínhez, akár kilométeres távolságból követhetik el, közvetlen nyomot nem hagynak, így lényegében azonosíthatatlanok maradhatnak.A cikkünkben felvetett témával foglalkozott azóta a Terrorelhárítási Központ (TEK) Tudományos Tanácsának folyóirata is. Beck Attila írása a drónok kockázatáról szól terrorelhárítási és személyvédelmi szempontból. Példákat is említ, melyek szerint tömegrendezvénynél sav, illetve pirotechnika felhasználásával, de akár önsúlyánál fogva vagy fegyverrel, robbanóanyaggal felszerelve pusztíthat, okozhat pánikot.Megemlíti hogy a repülőtéren a védelmi szempontból steril repülőgépre lépő, biztonsági ellenőrzésen már átesett utas részére lőfegyvert, vagy robbanóanyagot szállít be, egy, a repülőtér külső területéről indított drón. Ebben az esetben két elkövető, egy 2-300 dolláros jármű, valamint egy csekély tömegű lőfegyver elegendő a terrorcselekmény elkövetéséhez.

- Ki, mennyiért védené az olimpiát?