Az EU megadja a vízummentességet Ukrajnának

 Az Európai Unió még a nyár előtt eltörli az Ukrajnával szemben alkalmazott schengeni vízumkényszert - szögezte le Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken, a Volodimir Hrojszman ukrán kormányfővel folytatott brüsszeli megbeszélését követően.

Juncker arról számolt be a kétoldalú találkozót követően, hogy az ukrán reformfolyamatot illetően több előrelépés történt az utóbbi 2-3 évben, mint az megelőzően húsz éven át. Mint mondta, Ukrajna a rendkívül nehéz helyzet ellenére is haladást ért el a reformfolyamat terén, az EU ezért heteken belül átutalja a már korábban beígért 600 millió eurós támogatást az országnak.
"Támogatjuk Ukrajnát, és nem csak az Oroszországgal való konfliktusában, hanem általában véve is" - hangsúlyozta a bizottság elnöke.

Az unió összesen 3,4 milliárd euró kedvezményes kölcsönt és támogatást ajánlott fel Ukrajnának, ebből 2,2 milliárdot már átutaltak Kijevnek, az újabb részleteket azonban a politikai és gazdasági reformok előrehaladásához kötik.

Volodimir Hrojszman később a NATO főtitkár-helyettesével, Rose Gottemoellerrel egyeztetett Brüsszelben. Utóbbi a találkozót követően kiemelte, a szövetség minden tagállama támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét, valamint elítélte Kelet-Ukrajna Oroszország általi destabilizálását és az erőszak fokozódását.

A tervek szerint azok az ukrán állampolgárok kapnak majd vízummentességet, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek és félévente legfeljebb 90 napot kívánnak tartózkodni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetben.

Ukrajna már régóta vár a vízumkényszer eltörlésére, amelyet egyúttal reformtörekvései elismerésének tekintenek. Az ukrán szerveknek az európai normákhoz kellett igazítaniuk az adatvédelmi rendszerüket, valamint az útlevelekre vonatkozó előírásokat. Egyúttal garantálniuk kellett többek között azt is, hogy a bűnüldözés terén készek az EU-val való zökkenőmentes együttműködésre.

Szerző

Trump "gazdaságpolitikája" globális kockázat

A világgazdasági környezetet és a globális szuverén adósminőség alapmutatóit fenyegető kockázattá vált az egyre kevésbé kiszámítható amerikai gazdaságpolitika, a hirtelen, váratlan, potenciálisan globális kihatású amerikai szakpolitikai irányváltások növekvő valószínűsége, a régóta fennálló nemzetközi kommunikációs csatornák és kapcsolattartási normák háttérbe szorulása - áll a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő pénteken Londonban ismertetett helyzetértékelésében.

A Capital Economics londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház szintén pénteken bemutatott tanulmánya szerint az euróövezeti gazdaságok közül Írország és Németország lenne a legsebezhetőbb az amerikai kereskedelmi politika esetleges protekcionista fordulatától.

A Fitch Ratings elemzése szerint a szuverén adósminőséget terhelő elsődleges kockázati tényezők közé tartozik a kereskedelmi kapcsolatokban végrehajtott, súlyos fennakadásokat okozó változtatások lehetősége, a nemzetközi tőkeáramlás ebből eredő megtorpanása, a migráció olyan mértékű korlátozása, amely már érinti a hazautalt tőke mennyiségét, és a szakpolitikai döntéshozók közötti konfrontáció, amely megnövekedett vagy elhúzódó deviza- és egyéb piaci árfolyamkilengésekhez vezet.

E kockázatok valóra válása kedvezőtlen növekedési hátteret teremtene, nyomást gyakorolva egyben a közfinanszírozási rendszerekre, és ennek már következményei lehetnek egyes országok államadós-osztályzataira is. A külső finanszírozás hozzáférhetőségének nehezebbé válása, vagy költségeinek emelkedése - különösen abban az esetben, ha ez a helyi fizetőeszközök leértékelődésével is jár - szintén hatással lehet a besorolásokra.

A Fitch Ratings londoni elemzői szerint még sok minden változhat, de az amerikai kormány egyes retorikai fordulatainak agresszív hangneme nem arra vall, hogy könnyű tárgyalási időszak következik, és arra sem, hogy túl sok lehetőség lenne a kompromisszumra.

A hitelminősítő szerint azokat a gazdaságokat terheli leginkább adósminőségi alapmutatóik romlásának kockázata, amelyek szoros gazdasági-pénzügyi kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, és amelyeket az amerikai kormány máris tisztességtelen eszközök alkalmazásával vádol. A Fitch ezek közül megemlíti Kanadát, Kínát, Németországot és Mexikót.

Az elemzés szerint az amerikai elnökválasztás után megnövekedett gazdasági bizonytalanságok és árfolyamkilengések is már szerepet játszottak abban, hogy a Fitch Ratings decemberben leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Mexikó "BBB plusz" szintű államadós-besorolásának kilátását.

A Fitch Ratings szerint a globális beszállítói hálózatok integráltsága azt is jelenti, hogy ha az Egyesült Államok egy adott országgal szemben kereskedelmi korlátozó intézkedéseket léptet életbe, annak tovagyűrűző hatásai lesznek más országokra is. A regionális beszállítói hálózatok különösen fejlettek - és elsősorban Kínára összpontosítanak - Kelet-Ázsiában, valamint a főleg Németországot ellátó Közép-Európában - áll a Fitch pénteki elemzésében.

A cég szerint azonban mindenekelőtt azok az országok vannak kitéve potenciális amerikai büntetőintézkedéseknek, amelyekben az eddig megvalósult amerikai működőtőke-beruházások legalább részben az amerikai piacra visszaexportáló helyi ágazatokat finanszírozzák. Ezeknek az országoknak a lehetséges listája hosszú, mivel amerikai vállalatoké a világgazdaságban felhalmozódott közvetlen külföldi tőkebefektetés-állomány csaknem 25 százaléka, de az ilyen amerikai beruházások legnagyobb célországai között van Kanada, az Egyesült Királyság, Hollandia, Mexikó, Németország, Kína és Brazília - hangsúlyozzák a Fitch londoni elemzői.

A Capital Economics szintén pénteken ismertetett tanulmányában azt vizsgálta, hogy mely euróövezeti gazdaságok a legveszélyeztetettebbek az amerikai kereskedelmi politika esetleges protekcionista fordulatától.

A gazdasági-pénzügyi elemzőház szerint ha a kockázat mércéje az amerikai piacra irányuló exportból eredő hozzáadottérték-többlet, akkor az ír gazdaságot terheli messze a legnagyobb kockázat, Írország amerikai exportjának hozzáadottérték hozzájárulása ugyanis az ír hazai össztermék (GDP) 10,6 százalékának felel meg. A Capital Economics számításai szerint Belgium és Németország esetében ez az arány 3,2, illetve 2,9 százalék.

A ház szerint ebből az következik, hogy az Amerikába irányuló export minden 10 százaléknyi csökkenése hozzávetőleg 1 százalékkal csökkentené az ír GDP-értéket, és 0,3 százalékkal a német hazai összterméket.

Szerző

Ismét történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 207,01 pontos, 0,63 százalékos emelkedéssel, 33 156,09 ponton zárt pénteken, ami újabb történelmi csúcs.

Legutóbb 2017. január 10-én zárt történelmi csúcson a BUX, akkor 33 031,53 ponton állt.

A részvénypiac forgalma 10,9 milliárd forint volt, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével emelkedtek az előző napi záráshoz képest.

Ballai Zoltán, a Raiffeisen Bank részvénykereskedője a vezető papírok közül a Richter jó teljesítményét emelte ki. Kifejtette: nagy vételi erőt jelentett a Richter piacán, hogy a Goldman Sachs felminősítette - semleges helyett vételre ajánlotta - a gyógyszergyár papírját, míg a többi részvény a nemzetközi piaccal együtt mozgott.

A Mol ára nem változott, 20 450 forintot ért záráskor, forgalma 1,5 milliárd forint volt.
Az OTP-részvények ára 74 forinttal, 0,83 százalékkal 8975 forintra erősödött, forgalmuk 4,6 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 3 forinttal, 0,58 százalékkal 516 forintra csökkent, forgalma 473,3 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 100 forinttal, 1,57 százalékkal 6480 forintra nőtt, a részvények forgalma 4,2 milliárd forintot ért el.
A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1948,96 ponton zárt pénteken, ez 1,54 pontos, 0,08 százalékos emelkedés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Szerző
Témák
tőzsde BUX