Alexandra-ügy - De ki menti meg a könyvszakmát?

Publikálás dátuma
2017.02.11. 06:48
A könyvpiacot meghatározó Alexandra hosszú idő óta tartó pénzügyi gondjait csak külső beavatkozással tudja megoldani FOTÓ: MOLNÁ
Csődbe mehet az Alexandra, a könyves cég bukása magával ránthatja a hazai könyvipart. Csütörtökön kiderült, hiába kért a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete hárommilliárdos állami segítséget, a gazdasági tárca elutasította annak megadását. L. Simon László volt államtitkár szerint azonban az államnak kötelessége segítenie a kríziskezelésben, ugyanakkor abszurdnak tartja, hogy a könyvkiadók és a kereskedők egy szakmai-érdekképviseleti szervezetbe tartoznak. A Matyi Dezső üzletember nevéhez köthető cégek elleni jogi feljelentések ugyanakkor egyre érnek.

Évek óta tudni, hogy nem megy minden fényesen az Alexandra könyvhálózat működésében, a krach pedig idén januárban ütött be. Ekkor vált nyilvánossá, hogy a cégcsoport alapító-vezetője, Matyi Dezső nem tud fizetni a könyvkiadóknak és viszonteladóknak. Ezért százkét hitelező mintegy kilenc milliárdot követel az Alexandra-boltokat korábban üzemeltető Pécsi Direkt Kft.-től. Matyi arra hivatkozik, hogy a boltokba könyveket szállító, nagykereskedő Könyvbazár Kft. azért nem fizet, mert az üzleteket működtető Rainbow Üzletlánc Kft. sem fizetett nekik.

Nincs veszélyben az Európa
M. Nagy Miklós, az Európa Kiadó igazgatója lapunknak elmondta, a könyvkereskedelemben kialakult helyzet az Európának is nehézséget okoz. Azonban azt mondta, „az eredményességünk nem a tulajdonos személyétől, hanem a kiadó vezetésétől, a kollégáink munkájától és a könyveink fogyásától függ. Ha bárki megnézi, 2016-ben milyen könyveket adtunk ki, és azoknak milyen a fogadtatása, világossá válik, hogy az Európa továbbra is a magyar könyvpiac meghatározó kiadója.” Hozzátette, azon dolgoznak, hogy minél előbb ott legyenek a könyveik az összes kereskedőnél, s akkor az árbevételük biztosítani fogja, hogy kifizethessék az adósságaikat - M. Nagy szerint ez nem nagy összeg.

A Rainbow viszont a Könyvbazáron követel jelentős összeget. A pécsi cégvezető továbbra is fenntartja, hogy átverték: a Könyvbazár és a Rainbow Kft. irányítását kivették a kezéből. A cégiratok szerint a Rainbow tavaly szeptember elsejei taggyűlésén a Wolf CRS Kft. megszerezte az előbbi vállalat ötvenszázalékos tulajdonát, de Matyi azt vallja, ezért semmiféle anyagi ellenértéket nem kapott – nem volt tőkeemelés, üzletrészátadás.

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) korábban azt javasolta, hogy az állam vásárolja fel az Alexandra cégcsoporttal szembeni követeléseiket. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón viszont kijelentette: a gazdasági kabinet megvitatta a javaslatot, de elutasította azt. "Az átvállalást a legmerészebb képzeletünkben is úgy gondoltuk, hogy csak a tartozás egy bizonyos részéről lesz szó, és így akár a követeléseik 20-30 százalékhoz is hozzájuthatnak a hitelezők" - mondta lapunknak Gál Katalin, a MKKE elnökhelyettese, s hozzátette, hogy reméli, a kormány talál más módot a hitelezők megsegítésére. "Bízom benne, ha az Alexandra körüli ügyekben nem vállal szerepet, akkor nem támogatja azokat sem, akik a romokon új üzleteket vagy hálózatot akarnak majd nyitni és őket is hagyja majd üzleti alapon működni" - tette hozzá Gál, aki szerint a könyvszakma megsegítésének egyik módja lenne az iparűzési adó átgondolása, amelyre a kormány tett már ígéretet. A nyomdai termékek után olyan iparűzési adót vetnek ki, mintha szolgáltatás lenne, így nem lehet csökkenteni az iparűzési adó alapját a nyomdaköltséggel.

"A legtöbb ügylet ráadásul általában úgy zajlik, hogy ha valaki kér valamit, akkor majd ezt viszonozni kell. Fellélegeznénk, ha kimaradna ez a fázis" - mondta az elnökhelyettes, aki azt is elárulta, úgy látja, bizarr a könyvszakma szerkezete Magyarországon. A hatalmas hálózatoknak sok kiadójuk van és az üzletekben az ő könyveiket helyezik előtérbe.

Mentőöv
Január végén jelentkezett egy esetleges megmentő: a Varga Zoltán milliárdos tulajdonában lévő Central Médiacsoport segítséget nyújtana az értékesítési hálózat fenntartásához és átszervezéséhez. Információink szerint az egész ügylet az ingatlanok megszerzésén áll vagy bukik. Az eredeti ajánlat állítólag az volt, hogy ha a Rainbow kft. megszerzi az üzletek bérleti jogát, akkor a Central átveszi azokat. A kiadók pedig az addigi 53 helyett 50 százalékos terjesztési díjat fizetnek mindaddig, amíg a kinnlevőségeik 30 százalékát vissza nem kapják. Ez a terv azóta már sokat változott, ugyanis kiderült, hogy az üzletek bérleti jogait nem egyszerű megkapni. (U. Cs.)

A karácsonyi rohamnál például az egyik nagy hálózat boltjának központi terében több mint hatvan százalékban a hálózat saját kiadóinak könyveit rakták ki, a kisebb kiadókra pedig lassú kivéreztetés várt. "Értjük, hogy a döntéshozók nem vállalnak szerepet az Alexandra körüli folyamatokban, hiszen ez nem egy egyszerű felszámolási eljárás, nem egy sima csőd, hanem egy nagyon bonyolult hátterű dolog, amiben nem lehet tudni, hogy ki kit üldöz, hol van a pénz" - tette hozzá.

„Az Alexandra esetleges megszűnéséről csak annyit tudok mondani: meg kell menteni. És meg is lehet menteni, most is éppen azon dolgozunk” – mondta bizakodva lapunknak Matyi Dezső, az Alexandra könyvesbolt-lánc vezetője, aki egy hete még azt nyilatkozta a TV2-nek, hogy vége az Alexandrának. Szerettük volna megtudni az üzletembertől, mikor stabilizálódhat a helyzet, de konkrétumot még nem tudott. Annyit tett hozzá, sajnálja, hogy elhíresztelték, hogy a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának alkalmazottai cégének pécsi székhelyén vagy fióktelepén jártak a közelmúltban. „Elképzelésem sincs, miért szórhatták el ezt a hírt, hiszen valóságalapja nincs. Azt viszont tudom, kik lehetnek érdekeltek a lejáratásomban, de neveket nem mondok. Aki olvassa a híreket, az úgy is tisztában van a személyükkel” - mondta.

A vádaskodás és a pletykakeltés mellett viszont tény, hogy az Alexandra fizetésképtelenné válása több kiadót olyan nehéz helyzetbe hozott, hogy ezzel akár az egész könyvszakma bedőlhet. L. Simon László költő, fideszes országgyűlési képviselő a közelmúltban Facebook-oldalán írt arról, hogy szerinte az államnak valóban segítenie kellene az Alexandra-botrány miatt megrogyott szakmán. „Kultúrpolitikusként és a könyv- és folyóirat kiadásban eltöltött közel két évtizedes tapasztalatom alapján meggyőződésem, hogy a politikának nem szabad magára hagynia a könyvszakmát a kialakult helyzetben” – erősítette meg nézeteit lapunknak a volt államtitkár.

Szerinte senkinek sem lehet érdeke az, hogy a könyvpiacon dolgozók tömegesen az utcára kerüljenek, hogy a kisebb kiadóknak vagy boltoknak le kelljen húzniuk a rolót, vagy, hogy a könyvárak az egekbe szökjenek. L. Simon beszélt arról is, hogy a könyvkiadás sokszínűsége, az irodalmi-szellemi élet pluralizmusa sem kerülhet veszélybe. „Nagyon fontos, hogy tiszta és átlátható legyen a rendszer, az ágazatban dolgozó emberek és cégek biztonságban és kiszámíthatóan tudjanak dolgozni, valamint a piac sokszínűsége megmaradjon” – hangsúlyozta. Kérdeztük arról is, mit szól ahhoz, hogy az állam mégsem fizeti a hárommilliárdos adósságot. A képviselő nem ért egyet a döntéssel, de nem kívánt annál többet hozzáfűzni a dologhoz, minthogy korábbi véleményét továbbra is fenntartja.

Fejezetek a "könyvkirály" életéből
Matyi Dezső megítélése vitatott: egyesek Messiást, mások a könyvipar letarolóját, szakbarbárt látnak benne. Az 1968-ban, Siklóson született üzletember húszas évei elején már a Kossuth Kiadó alkalmazottjaként utcai könyvárusítással foglalkozott Pécsett, 1990-ben pedig megalapította első cégét, a Direkt Bt-t. Vállalta az önálló beszerzést, maga választotta ki a sikerkönyveket. Baranya megyében közterületfoglalási engedélyeket kapott, a könyveket utcákon árusította, vagy a kereskedelmi árrés néhány százalékát megtartva azokat más árusoknak adta tovább. Az utcai árusítást a ’90-es évek elején önálló könyvüzletre cserélte, néhány év alatt pedig Pécsett kívül Mohácson, Szigetváron nyitott boltokat. A lánya után elnevezett Alexandra könyvkiadó alapításakor a kiadás és terjesztés összekapcsolása újdonság és igencsak jövedelmező vállalás volt a magyar könyvpiacon. Az ismerői által eszesnek, vakmerőnek leírt Matyi 2005-ben megvette az Európa Könyvkiadót. Többségi tulajdont vásárolt egy NB II-es labdarúgócsapatot működtető cégben is, a csapat eztán a bajnokság első osztályába került. Amikor az Alexandra a kiadás és terjesztés piacvezetője lett, megalapította önálló borászatát, a Matias Borászatot.

Még azt megelőzően, hogy Lázár János bejelentette, hogy az állam nem vásárolja fel az Alexandra cégcsoporttal szembeni követeléseiket, megkérdeztük Kocsis András Sándort, a szakmai-érdekvédelmi szervezet elnökét arról, mennyire bízik az állami mentőövben. A másfél hete tartott értekezésen Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár hallgatta meg a MKKE tervezetét. „A helyettes államtitkár asszonynak is elmondtam: szerintem egy állam által birtokolt cég jóval nagyobb eséllyel lép fel, mint négyszáz beszállító” – fogalmazott Kocsis, aki azt mondta, annak ellenére nem tudott bizakodni, hogy a helyettes államtitkár nem zárkózott el ötletüktől. Matyinak egyébként nem hisznek. Két hete a MKKE elnöksége meghallgatta az üzletembert, de vagy nem válaszolt (többször mondta: „nem tudom”), vagy dodonai választ adott. „Ötször tettem fel a kérdést, hogy komolyan gondolja-e, hogy az itt ülők elhiszik azt, hogy őt becsapták. Matyi viszont kitart amellett, hogy átverés áldozata. Matyi okirathamisítás és csalás miatt fel is jelentette a Rainbowt” – közölte Kocsis. Hangjából kicsengett, elegük van abból, hogy a két érintett cég nyilvánosan vádolja egymást milliárdok eltulajdonításával, miközben egyre inkább úgy tűnik, a kiadók nem fogják viszontlátni pénzüket.

Pénteken tüntetnek
Raklapokkal tiltakoznak a független kis és nagyobb kiadók az ellen, hogy türelmükkel és pénzükkel visszaélve az Alexandra lehetetlen helyzetbe hozta az egész könyvszakmát. A felhívás aláírói, Galambos Ádám, G-Adam Kiadó, valamint Szalontai Attila és Hári Péter, ElektroPress február 17-én délután 4 órára a Nyugati téri Alexandra áruház elé hirdették meg a demonstrációt Facebook-oldalukon.

L. Simon László a Népszavának arról is beszélt, abszurdnak tartja, hogy a könyvkiadók és a kereskedők egy szakmai-érdekképviseleti szervezetben ülnek, hiszen az olyan helyzetekben, mint amilyen a mostani, szerinte a MKKE képtelen egyszerre képviselni a kiadók és a kereskedők érdekeit. „A probléma az, hogy a jelenlegi könyvterjesztő cégek kezében van a meghatározó könyvkiadók többsége. Valamilyen módon el kellene távolítani egymástól a könyvkiadást és a könyvkereskedelmet, mert most hatalmas összefonódás van” – vázolta.

Értesüléseink szerint rettenetesen nagy a zavar a könyvszakmában, amelyet mostanában a félelem jár át. Kérdéses, mi lesz az Alexandra hatvan üzletének sorsa (ezek a hálózat Könyvbazár rendszerébe tagozódtak, de ötvenhat bolt üzemeltetését tavaly átvette a Rainbow Kft.). Vitatott az is, mi lesz a könyvkészletek sorsa, valamint az, hogy a terjesztők hogyan tudnák pozicionálni magukat az új helyzetben.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete múlt hétfőn a Fővárosi Főügyészséghez fordult, hogy vizsgálatot kezdeményezzenek. A Rainbow és a Könyvbazár cégek ügyében sem jogi, sem gazdasági szempontból nem látnak tisztán. Bár a társaság nem vádol senkit, csak szeretne megoldást találni a befuccsolás ellen, a közvetlen feljelentések a cégek ellen egyre érnek.

A felszámoló szerint nem lehet jogszerűen tárgyalni
102 hitelező, köztük könyvkiadók, önkormányzatok, bankok és az adóhatóság több mint 9 milliárd forintot követel az Alexandra-bolthálózatot korábban üzemeltető Pécsi Direkt Kft-től, ezért az ő érdekeik figyelembevétele nélkül nem lehet jogszerűen tárgyalni a hálózat jövőjéről - közölte a Matyi Dezső korábbi könyvkereskedelmi cégének felszámolását végző Kvantál Kft. A társaság az ügy előzményeiről azt írta: a boltokat 2014-ig üzemeltető Pécsi Direkt Kft. ellen a Fővárosi Törvényszék rendelt el - most is zajló - felszámolási eljárást. "Akkor még az érintettek „átjátszották” a cégek vagyonát új vállalkozásaikba, de mára azok is fizetésképtelenség közelébe kerültek. Csakhogy a vagyonátjátszás is törvénytelen módon zajlott, így ezek a cégek most olyan vagyonról vitatkoznak egymással, amely nem illeti meg őket. A hitelezők érdekei figyelembe vétele nélkül sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehet jogszerűen sem tárgyalni, sem megállapodást kötni – hívja fel a figyelmet a felszámoló.



Az uniós lista alján a hazai minimálbér

Publikálás dátuma
2017.02.11. 06:28
Illusztráció/ Sean Gallup/Getty Images
Óriási, mintegy kilencszeres különbség mutatkozik az Európai Unió tagállamai között a minimálbér összegét illetően. A legmagasabb kötelező minimálbért Luxemburgban fizetik, Magyarország a sereghajtók közé tartozik - derült ki az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) friss adataiból.

Az Eurostat abban a 22 tagországban vizsgálódott, amelyben törvény rögzíti a minimálisan kifizethető havibért a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára. Az idén januári állapotot tükröző felmérés szerint a legmagasabb összegű minimálbért Luxemburgban fizetik, havi 1999 eurót, a legkisebbet pedig Bulgáriában, 235 eurót. Magyarország a 17. helyen áll a mintegy 412 eurós havi minimálbérével.

Az uniós statisztikai hivatal tegnap közzétett jelentésében három csoportba sorolták a tagországokat a bruttó minimálbér euróban számolt nagysága alapján.

A havi 500 eurónál alacsonyabb minimálbért alkalmazó országok csoportjába tartozik Bulgária (235 euró), Románia (275), Lettország és Litvánia (380), Csehország (407), Magyarország (412), Horvátország (433), Szlovákia (435), Lengyelország (453) és Észtország (470).

Az 500 és 1000 euró közötti minimálbért előíró országok közé Portugália (650 euró), Görögország (684), Málta (736), Szlovénia (805), valamint Spanyolország (826) tartozik.

A legmagasabb, 1000 euró fölötti minimális bért fizető országok csoportjába hét állam tartozik: Nagy-Britannia (1397 euró), Franciaország (1480), Németország (1498), Belgium (1532), Hollandia (1552), Írország (1563) és Luxemburg (1999).

Összehasonlításképp: az Egyesült Államokban szövetségi szinten januárban 1192 eurónak megfelelő összeg volt a minimálbér.

Az Eurostat vásárlóerő-paritás (PPP) alapján is összehasonlította a minimálbéreket, vásárlóerő-egységben (PPS) mérve azokat. Az országonkénti eltérés így jóval alacsonyabb, immár csupán háromszoros, mivel figyelembe veszik az árszintek közötti különbségeket is. A legmagasabb minimálbért így is Luxemburg fizeti (1659 PPS), a legkisebbet pedig Bulgária (501 PPS). Magyarországon 723 PPS értékű a minimálbér, amellyel az ország a 14. helyre került a vizsgált tagállamok között.

Szerző

Kétszázezer új ügyfél az Erste Banknál

Az elmúlt tíz évben nem volt akkora tranzakció a magyar bankszektorban, mint az amelyik ezen a héten zárult le, azzal hogy az Erste Bank átvette a Citibank lakossági üzletágát.

 Az akvizícióval 200 ezer ügyfél került át az Erstéhez, amely így elmondhatja magáról, hogy lakossági ügyfeleinek száma egymillió fölé nőtt - erről számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Harmati László, az osztrák pénzintézet magyarországi leányának vezérigazgató-helyettese. Az Erste emellett a legnagyobb hazai hitelkártya-szolgáltató is lett, most már a piac 21 százaléka az övé. Azonban nemcsak ügyfeleket vettek át a Cititől, hanem 450 munkatársat és négy fiókot is - például Budapesten a Vörösmarty térit, illetve a Mammutban lévőt, így ott már két Erste-fiók is lesz. Mint lapunk a vezérigazgató-helyettestől megtudta, már több, mint 2800 dolgozójuk van, és országos szinten így már 127 Erste-fiókkal rendelkeznek. A bank által kezelt vagyon az átvétellel hozzávetőleg 30 százalékkal nőtt.

A bankvásárlás hosszú ideig tartott, hiszen 2015 szeptemberében jelentették be a vételt, amelyet még abban az évben jóvá is hagyott a jegybank és a versenyhivatal is. Az ügyfelek számára azonban a bankváltás csak a napokban zárult le. Az átvett citisek bankszámlaszámai megváltoztak, de csak a számlaszámok első nyolc – bankot azonosító – jegye módosult. Az átvett ügyfelek új erstés betéti kártyát és hitelkártyát kaptak, de a PIN-kódok maradtak a régiek.

A pénzintézet egyértelműen sikeresnek ítélte meg - az általuk alkalmazott kifejezéssel élve - "migránsok" átvételét. Azzal azonban nem számoltak, hogy ügyfélszolgálatukkal egyetlen nap alatt 22 ezren akarták felvenni a kapcsolatot, számosan sikertelenül. (Azóta már helyreállt a rend.) A panaszok kétharmada a bankkártyákhoz fűződött. Harmati László szerint mindenkinek meg kellett kapnia a plasztikját. Voltak olyan gondok is, hogy a korábban - a legmagasabb - Gold kategóriába soroltak az Ersténél már alacsonyabb kategóriába kerültek. Emellett az éves számladíjról a havi 490 forintosra történt áttérésnek sem mindenki örült. Azt azonban tagadta az Erste, hogy bárki az átvétellel rosszabbul járt volna, bár az ügyfélpanaszok számossága ennek ellentmond. Azt is ígérték, hogy március végére, április elejére minden panaszos ügye rendeződik, ám ehhez az ügyfeleknek már egyedileg kell problémáikkal megkeresni az ügyintézőket.

Szerző