Mészáros Márton;
Alexandra;könyvszakma;
2017-02-11 06:48:00
Évek óta tudni, hogy nem megy minden fényesen az Alexandra könyvhálózat működésében, a krach pedig idén januárban ütött be. Ekkor vált nyilvánossá, hogy a cégcsoport alapító-vezetője, Matyi Dezső nem tud fizetni a könyvkiadóknak és viszonteladóknak. Ezért százkét hitelező mintegy kilenc milliárdot követel az Alexandra-boltokat korábban üzemeltető Pécsi Direkt Kft.-től. Matyi arra hivatkozik, hogy a boltokba könyveket szállító, nagykereskedő Könyvbazár Kft. azért nem fizet, mert az üzleteket működtető Rainbow Üzletlánc Kft. sem fizetett nekik.
A Rainbow viszont a Könyvbazáron követel jelentős összeget. A pécsi cégvezető továbbra is fenntartja, hogy átverték: a Könyvbazár és a Rainbow Kft. irányítását kivették a kezéből. A cégiratok szerint a Rainbow tavaly szeptember elsejei taggyűlésén a Wolf CRS Kft. megszerezte az előbbi vállalat ötvenszázalékos tulajdonát, de Matyi azt vallja, ezért semmiféle anyagi ellenértéket nem kapott – nem volt tőkeemelés, üzletrészátadás.
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) korábban azt javasolta, hogy az állam vásárolja fel az Alexandra cégcsoporttal szembeni követeléseiket. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón viszont kijelentette: a gazdasági kabinet megvitatta a javaslatot, de elutasította azt. "Az átvállalást a legmerészebb képzeletünkben is úgy gondoltuk, hogy csak a tartozás egy bizonyos részéről lesz szó, és így akár a követeléseik 20-30 százalékhoz is hozzájuthatnak a hitelezők" - mondta lapunknak Gál Katalin, a MKKE elnökhelyettese, s hozzátette, hogy reméli, a kormány talál más módot a hitelezők megsegítésére. "Bízom benne, ha az Alexandra körüli ügyekben nem vállal szerepet, akkor nem támogatja azokat sem, akik a romokon új üzleteket vagy hálózatot akarnak majd nyitni és őket is hagyja majd üzleti alapon működni" - tette hozzá Gál, aki szerint a könyvszakma megsegítésének egyik módja lenne az iparűzési adó átgondolása, amelyre a kormány tett már ígéretet. A nyomdai termékek után olyan iparűzési adót vetnek ki, mintha szolgáltatás lenne, így nem lehet csökkenteni az iparűzési adó alapját a nyomdaköltséggel.
"A legtöbb ügylet ráadásul általában úgy zajlik, hogy ha valaki kér valamit, akkor majd ezt viszonozni kell. Fellélegeznénk, ha kimaradna ez a fázis" - mondta az elnökhelyettes, aki azt is elárulta, úgy látja, bizarr a könyvszakma szerkezete Magyarországon. A hatalmas hálózatoknak sok kiadójuk van és az üzletekben az ő könyveiket helyezik előtérbe.
A karácsonyi rohamnál például az egyik nagy hálózat boltjának központi terében több mint hatvan százalékban a hálózat saját kiadóinak könyveit rakták ki, a kisebb kiadókra pedig lassú kivéreztetés várt. "Értjük, hogy a döntéshozók nem vállalnak szerepet az Alexandra körüli folyamatokban, hiszen ez nem egy egyszerű felszámolási eljárás, nem egy sima csőd, hanem egy nagyon bonyolult hátterű dolog, amiben nem lehet tudni, hogy ki kit üldöz, hol van a pénz" - tette hozzá.
„Az Alexandra esetleges megszűnéséről csak annyit tudok mondani: meg kell menteni. És meg is lehet menteni, most is éppen azon dolgozunk” – mondta bizakodva lapunknak Matyi Dezső, az Alexandra könyvesbolt-lánc vezetője, aki egy hete még azt nyilatkozta a TV2-nek, hogy vége az Alexandrának. Szerettük volna megtudni az üzletembertől, mikor stabilizálódhat a helyzet, de konkrétumot még nem tudott. Annyit tett hozzá, sajnálja, hogy elhíresztelték, hogy a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának alkalmazottai cégének pécsi székhelyén vagy fióktelepén jártak a közelmúltban. „Elképzelésem sincs, miért szórhatták el ezt a hírt, hiszen valóságalapja nincs. Azt viszont tudom, kik lehetnek érdekeltek a lejáratásomban, de neveket nem mondok. Aki olvassa a híreket, az úgy is tisztában van a személyükkel” - mondta.
A vádaskodás és a pletykakeltés mellett viszont tény, hogy az Alexandra fizetésképtelenné válása több kiadót olyan nehéz helyzetbe hozott, hogy ezzel akár az egész könyvszakma bedőlhet. L. Simon László költő, fideszes országgyűlési képviselő a közelmúltban Facebook-oldalán írt arról, hogy szerinte az államnak valóban segítenie kellene az Alexandra-botrány miatt megrogyott szakmán. „Kultúrpolitikusként és a könyv- és folyóirat kiadásban eltöltött közel két évtizedes tapasztalatom alapján meggyőződésem, hogy a politikának nem szabad magára hagynia a könyvszakmát a kialakult helyzetben” – erősítette meg nézeteit lapunknak a volt államtitkár.
Szerinte senkinek sem lehet érdeke az, hogy a könyvpiacon dolgozók tömegesen az utcára kerüljenek, hogy a kisebb kiadóknak vagy boltoknak le kelljen húzniuk a rolót, vagy, hogy a könyvárak az egekbe szökjenek. L. Simon beszélt arról is, hogy a könyvkiadás sokszínűsége, az irodalmi-szellemi élet pluralizmusa sem kerülhet veszélybe. „Nagyon fontos, hogy tiszta és átlátható legyen a rendszer, az ágazatban dolgozó emberek és cégek biztonságban és kiszámíthatóan tudjanak dolgozni, valamint a piac sokszínűsége megmaradjon” – hangsúlyozta. Kérdeztük arról is, mit szól ahhoz, hogy az állam mégsem fizeti a hárommilliárdos adósságot. A képviselő nem ért egyet a döntéssel, de nem kívánt annál többet hozzáfűzni a dologhoz, minthogy korábbi véleményét továbbra is fenntartja.
Még azt megelőzően, hogy Lázár János bejelentette, hogy az állam nem vásárolja fel az Alexandra cégcsoporttal szembeni követeléseiket, megkérdeztük Kocsis András Sándort, a szakmai-érdekvédelmi szervezet elnökét arról, mennyire bízik az állami mentőövben. A másfél hete tartott értekezésen Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár hallgatta meg a MKKE tervezetét. „A helyettes államtitkár asszonynak is elmondtam: szerintem egy állam által birtokolt cég jóval nagyobb eséllyel lép fel, mint négyszáz beszállító” – fogalmazott Kocsis, aki azt mondta, annak ellenére nem tudott bizakodni, hogy a helyettes államtitkár nem zárkózott el ötletüktől. Matyinak egyébként nem hisznek. Két hete a MKKE elnöksége meghallgatta az üzletembert, de vagy nem válaszolt (többször mondta: „nem tudom”), vagy dodonai választ adott. „Ötször tettem fel a kérdést, hogy komolyan gondolja-e, hogy az itt ülők elhiszik azt, hogy őt becsapták. Matyi viszont kitart amellett, hogy átverés áldozata. Matyi okirathamisítás és csalás miatt fel is jelentette a Rainbowt” – közölte Kocsis. Hangjából kicsengett, elegük van abból, hogy a két érintett cég nyilvánosan vádolja egymást milliárdok eltulajdonításával, miközben egyre inkább úgy tűnik, a kiadók nem fogják viszontlátni pénzüket.
L. Simon László a Népszavának arról is beszélt, abszurdnak tartja, hogy a könyvkiadók és a kereskedők egy szakmai-érdekképviseleti szervezetben ülnek, hiszen az olyan helyzetekben, mint amilyen a mostani, szerinte a MKKE képtelen egyszerre képviselni a kiadók és a kereskedők érdekeit. „A probléma az, hogy a jelenlegi könyvterjesztő cégek kezében van a meghatározó könyvkiadók többsége. Valamilyen módon el kellene távolítani egymástól a könyvkiadást és a könyvkereskedelmet, mert most hatalmas összefonódás van” – vázolta.
Értesüléseink szerint rettenetesen nagy a zavar a könyvszakmában, amelyet mostanában a félelem jár át. Kérdéses, mi lesz az Alexandra hatvan üzletének sorsa (ezek a hálózat Könyvbazár rendszerébe tagozódtak, de ötvenhat bolt üzemeltetését tavaly átvette a Rainbow Kft.). Vitatott az is, mi lesz a könyvkészletek sorsa, valamint az, hogy a terjesztők hogyan tudnák pozicionálni magukat az új helyzetben.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete múlt hétfőn a Fővárosi Főügyészséghez fordult, hogy vizsgálatot kezdeményezzenek. A Rainbow és a Könyvbazár cégek ügyében sem jogi, sem gazdasági szempontból nem látnak tisztán. Bár a társaság nem vádol senkit, csak szeretne megoldást találni a befuccsolás ellen, a közvetlen feljelentések a cégek ellen egyre érnek.