Évek óta tudni, hogy nem megy minden fényesen az Alexandra könyvhálózat működésében, a krach pedig idén januárban ütött be. Ekkor vált nyilvánossá, hogy a cégcsoport alapító-vezetője, Matyi Dezső nem tud fizetni a könyvkiadóknak és viszonteladóknak. Ezért százkét hitelező mintegy kilenc milliárdot követel az Alexandra-boltokat korábban üzemeltető Pécsi Direkt Kft.-től. Matyi arra hivatkozik, hogy a boltokba könyveket szállító, nagykereskedő Könyvbazár Kft. azért nem fizet, mert az üzleteket működtető Rainbow Üzletlánc Kft. sem fizetett nekik.
M. Nagy Miklós, az Európa Kiadó igazgatója lapunknak elmondta, a könyvkereskedelemben kialakult helyzet az Európának is nehézséget okoz. Azonban azt mondta, „az eredményességünk nem a tulajdonos személyétől, hanem a kiadó vezetésétől, a kollégáink munkájától és a könyveink fogyásától függ. Ha bárki megnézi, 2016-ben milyen könyveket adtunk ki, és azoknak milyen a fogadtatása, világossá válik, hogy az Európa továbbra is a magyar könyvpiac meghatározó kiadója.” Hozzátette, azon dolgoznak, hogy minél előbb ott legyenek a könyveik az összes kereskedőnél, s akkor az árbevételük biztosítani fogja, hogy kifizethessék az adósságaikat - M. Nagy szerint ez nem nagy összeg.
A Rainbow viszont a Könyvbazáron követel jelentős összeget. A pécsi cégvezető továbbra is fenntartja, hogy átverték: a Könyvbazár és a Rainbow Kft. irányítását kivették a kezéből. A cégiratok szerint a Rainbow tavaly szeptember elsejei taggyűlésén a Wolf CRS Kft. megszerezte az előbbi vállalat ötvenszázalékos tulajdonát, de Matyi azt vallja, ezért semmiféle anyagi ellenértéket nem kapott – nem volt tőkeemelés, üzletrészátadás.
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) korábban azt javasolta, hogy az állam vásárolja fel az Alexandra cégcsoporttal szembeni követeléseiket. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón viszont kijelentette: a gazdasági kabinet megvitatta a javaslatot, de elutasította azt. "Az átvállalást a legmerészebb képzeletünkben is úgy gondoltuk, hogy csak a tartozás egy bizonyos részéről lesz szó, és így akár a követeléseik 20-30 százalékhoz is hozzájuthatnak a hitelezők" - mondta lapunknak Gál Katalin, a MKKE elnökhelyettese, s hozzátette, hogy reméli, a kormány talál más módot a hitelezők megsegítésére. "Bízom benne, ha az Alexandra körüli ügyekben nem vállal szerepet, akkor nem támogatja azokat sem, akik a romokon új üzleteket vagy hálózatot akarnak majd nyitni és őket is hagyja majd üzleti alapon működni" - tette hozzá Gál, aki szerint a könyvszakma megsegítésének egyik módja lenne az iparűzési adó átgondolása, amelyre a kormány tett már ígéretet. A nyomdai termékek után olyan iparűzési adót vetnek ki, mintha szolgáltatás lenne, így nem lehet csökkenteni az iparűzési adó alapját a nyomdaköltséggel.
"A legtöbb ügylet ráadásul általában úgy zajlik, hogy ha valaki kér valamit, akkor majd ezt viszonozni kell. Fellélegeznénk, ha kimaradna ez a fázis" - mondta az elnökhelyettes, aki azt is elárulta, úgy látja, bizarr a könyvszakma szerkezete Magyarországon. A hatalmas hálózatoknak sok kiadójuk van és az üzletekben az ő könyveiket helyezik előtérbe.
Január végén jelentkezett egy esetleges megmentő: a Varga Zoltán milliárdos tulajdonában lévő Central Médiacsoport segítséget nyújtana az értékesítési hálózat fenntartásához és átszervezéséhez. Információink szerint az egész ügylet az ingatlanok megszerzésén áll vagy bukik. Az eredeti ajánlat állítólag az volt, hogy ha a Rainbow kft. megszerzi az üzletek bérleti jogát, akkor a Central átveszi azokat. A kiadók pedig az addigi 53 helyett 50 százalékos terjesztési díjat fizetnek mindaddig, amíg a kinnlevőségeik 30 százalékát vissza nem kapják. Ez a terv azóta már sokat változott, ugyanis kiderült, hogy az üzletek bérleti jogait nem egyszerű megkapni. (U. Cs.)
A karácsonyi rohamnál például az egyik nagy hálózat boltjának központi terében több mint hatvan százalékban a hálózat saját kiadóinak könyveit rakták ki, a kisebb kiadókra pedig lassú kivéreztetés várt. "Értjük, hogy a döntéshozók nem vállalnak szerepet az Alexandra körüli folyamatokban, hiszen ez nem egy egyszerű felszámolási eljárás, nem egy sima csőd, hanem egy nagyon bonyolult hátterű dolog, amiben nem lehet tudni, hogy ki kit üldöz, hol van a pénz" - tette hozzá.
„Az Alexandra esetleges megszűnéséről csak annyit tudok mondani: meg kell menteni. És meg is lehet menteni, most is éppen azon dolgozunk” – mondta bizakodva lapunknak Matyi Dezső, az Alexandra könyvesbolt-lánc vezetője, aki egy hete még azt nyilatkozta a TV2-nek, hogy vége az Alexandrának. Szerettük volna megtudni az üzletembertől, mikor stabilizálódhat a helyzet, de konkrétumot még nem tudott. Annyit tett hozzá, sajnálja, hogy elhíresztelték, hogy a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának alkalmazottai cégének pécsi székhelyén vagy fióktelepén jártak a közelmúltban. „Elképzelésem sincs, miért szórhatták el ezt a hírt, hiszen valóságalapja nincs. Azt viszont tudom, kik lehetnek érdekeltek a lejáratásomban, de neveket nem mondok. Aki olvassa a híreket, az úgy is tisztában van a személyükkel” - mondta.
A vádaskodás és a pletykakeltés mellett viszont tény, hogy az Alexandra fizetésképtelenné válása több kiadót olyan nehéz helyzetbe hozott, hogy ezzel akár az egész könyvszakma bedőlhet. L. Simon László költő, fideszes országgyűlési képviselő a közelmúltban Facebook-oldalán írt arról, hogy szerinte az államnak valóban segítenie kellene az Alexandra-botrány miatt megrogyott szakmán. „Kultúrpolitikusként és a könyv- és folyóirat kiadásban eltöltött közel két évtizedes tapasztalatom alapján meggyőződésem, hogy a politikának nem szabad magára hagynia a könyvszakmát a kialakult helyzetben” – erősítette meg nézeteit lapunknak a volt államtitkár.
Szerinte senkinek sem lehet érdeke az, hogy a könyvpiacon dolgozók tömegesen az utcára kerüljenek, hogy a kisebb kiadóknak vagy boltoknak le kelljen húzniuk a rolót, vagy, hogy a könyvárak az egekbe szökjenek. L. Simon beszélt arról is, hogy a könyvkiadás sokszínűsége, az irodalmi-szellemi élet pluralizmusa sem kerülhet veszélybe. „Nagyon fontos, hogy tiszta és átlátható legyen a rendszer, az ágazatban dolgozó emberek és cégek biztonságban és kiszámíthatóan tudjanak dolgozni, valamint a piac sokszínűsége megmaradjon” – hangsúlyozta. Kérdeztük arról is, mit szól ahhoz, hogy az állam mégsem fizeti a hárommilliárdos adósságot. A képviselő nem ért egyet a döntéssel, de nem kívánt annál többet hozzáfűzni a dologhoz, minthogy korábbi véleményét továbbra is fenntartja.
Matyi Dezső megítélése vitatott: egyesek Messiást, mások a könyvipar letarolóját, szakbarbárt látnak benne. Az 1968-ban, Siklóson született üzletember húszas évei elején már a Kossuth Kiadó alkalmazottjaként utcai könyvárusítással foglalkozott Pécsett, 1990-ben pedig megalapította első cégét, a Direkt Bt-t. Vállalta az önálló beszerzést, maga választotta ki a sikerkönyveket. Baranya megyében közterületfoglalási engedélyeket kapott, a könyveket utcákon árusította, vagy a kereskedelmi árrés néhány százalékát megtartva azokat más árusoknak adta tovább. Az utcai árusítást a ’90-es évek elején önálló könyvüzletre cserélte, néhány év alatt pedig Pécsett kívül Mohácson, Szigetváron nyitott boltokat. A lánya után elnevezett Alexandra könyvkiadó alapításakor a kiadás és terjesztés összekapcsolása újdonság és igencsak jövedelmező vállalás volt a magyar könyvpiacon. Az ismerői által eszesnek, vakmerőnek leírt Matyi 2005-ben megvette az Európa Könyvkiadót. Többségi tulajdont vásárolt egy NB II-es labdarúgócsapatot működtető cégben is, a csapat eztán a bajnokság első osztályába került. Amikor az Alexandra a kiadás és terjesztés piacvezetője lett, megalapította önálló borászatát, a Matias Borászatot.
Még azt megelőzően, hogy Lázár János bejelentette, hogy az állam nem vásárolja fel az Alexandra cégcsoporttal szembeni követeléseiket, megkérdeztük Kocsis András Sándort, a szakmai-érdekvédelmi szervezet elnökét arról, mennyire bízik az állami mentőövben. A másfél hete tartott értekezésen Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár hallgatta meg a MKKE tervezetét. „A helyettes államtitkár asszonynak is elmondtam: szerintem egy állam által birtokolt cég jóval nagyobb eséllyel lép fel, mint négyszáz beszállító” – fogalmazott Kocsis, aki azt mondta, annak ellenére nem tudott bizakodni, hogy a helyettes államtitkár nem zárkózott el ötletüktől. Matyinak egyébként nem hisznek. Két hete a MKKE elnöksége meghallgatta az üzletembert, de vagy nem válaszolt (többször mondta: „nem tudom”), vagy dodonai választ adott. „Ötször tettem fel a kérdést, hogy komolyan gondolja-e, hogy az itt ülők elhiszik azt, hogy őt becsapták. Matyi viszont kitart amellett, hogy átverés áldozata. Matyi okirathamisítás és csalás miatt fel is jelentette a Rainbowt” – közölte Kocsis. Hangjából kicsengett, elegük van abból, hogy a két érintett cég nyilvánosan vádolja egymást milliárdok eltulajdonításával, miközben egyre inkább úgy tűnik, a kiadók nem fogják viszontlátni pénzüket.
Raklapokkal tiltakoznak a független kis és nagyobb kiadók az ellen, hogy türelmükkel és pénzükkel visszaélve az Alexandra lehetetlen helyzetbe hozta az egész könyvszakmát. A felhívás aláírói, Galambos Ádám, G-Adam Kiadó, valamint Szalontai Attila és Hári Péter, ElektroPress február 17-én délután 4 órára a Nyugati téri Alexandra áruház elé hirdették meg a demonstrációt Facebook-oldalukon.
L. Simon László a Népszavának arról is beszélt, abszurdnak tartja, hogy a könyvkiadók és a kereskedők egy szakmai-érdekképviseleti szervezetben ülnek, hiszen az olyan helyzetekben, mint amilyen a mostani, szerinte a MKKE képtelen egyszerre képviselni a kiadók és a kereskedők érdekeit. „A probléma az, hogy a jelenlegi könyvterjesztő cégek kezében van a meghatározó könyvkiadók többsége. Valamilyen módon el kellene távolítani egymástól a könyvkiadást és a könyvkereskedelmet, mert most hatalmas összefonódás van” – vázolta.
Értesüléseink szerint rettenetesen nagy a zavar a könyvszakmában, amelyet mostanában a félelem jár át. Kérdéses, mi lesz az Alexandra hatvan üzletének sorsa (ezek a hálózat Könyvbazár rendszerébe tagozódtak, de ötvenhat bolt üzemeltetését tavaly átvette a Rainbow Kft.). Vitatott az is, mi lesz a könyvkészletek sorsa, valamint az, hogy a terjesztők hogyan tudnák pozicionálni magukat az új helyzetben.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete múlt hétfőn a Fővárosi Főügyészséghez fordult, hogy vizsgálatot kezdeményezzenek. A Rainbow és a Könyvbazár cégek ügyében sem jogi, sem gazdasági szempontból nem látnak tisztán. Bár a társaság nem vádol senkit, csak szeretne megoldást találni a befuccsolás ellen, a közvetlen feljelentések a cégek ellen egyre érnek.
