Nekik ez a becsület: a Waffen SS-t éltették

Publikálás dátuma
2017.02.11 21:25

Az 1945-ös budavári kitörés évfordulóján több mint hatszáz feketébe öltözött szélsőjobboldali vonult fel a Városmajorban. Hamisítatlan náci-nyilas rendezvény kerekedett a megemlékezésből. Tiszteletét tette a Jobbikkal szövetséges „vármegyés" mozgalom is.

A szélsőjobboldal legszéle gyülekezett nem messze a Széll Kálmán (Moszkva) tértől, a városmajori templom mögött, hogy megemlékezzen az úgynevezett becsület napjáról. A társaság jórészt fiatalokból állt, olyanokból, akik aligha veszik sértésnek, ha neonácinak vagy újnyilasnak nevezik őket. A szervezők a pártzászlókat nemkívánatosnak nyilvánították, a résztvevőket – „a rendezvény jellegére való tekintettel" – arra kérték, hogy fekete, legalábbis sötét ruházatban érkezzenek. A megjelentek ehhez tartották magukat.

1945 február 11-én a német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűbe zárt budai Várból. A szélsőjobboldal számára ez a „becsület", a „kitörés" napja. 1997-ben tartották első demonstrációjukat. A rendőrség (és a bíróság) azóta hol betiltja, hol a külvárosba vagy magánterületre száműzi a rendezvényt, máskor – ha éppen úgy tartja kedve ­– engedélyezi. Tavaly például a budavári Kapisztrán tér volt a helyszín, idén a Városmajor.

Ezúttal hiányzott a szervezők közül a korábban kettészakadt Magyar Nemzeti Arcvonal, de ezen – mivel a bőnyi rendőrgyilkosság után gyakorlatilag felszámolták a társaságot, a szellemi vezér Győrkös István most is előzetesben van – senki sem csodálkozott. A csapathoz külföldi eszmetársak, németek és olaszok is csatlakoztak (az árpádsávos zászlók mellett lengyel és székely lobogót is láttunk). A menet dobpergés kíséretében a tábori vadászok I. világháborús emlékművéhez vonult.

A köszöntő szerint az egybegyűltek azért jöttek össze, hogy megemlékezzenek a „vörös mocsok" elleni harcban elesett áldozatokról. Nem beszélve arról, hogy Európa új véderejévé kell válniuk.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom küldöttsége is feltűnt a megemlékezésen. A Jobbikkal szövetséges szervezet szónokot is adott. Incze Béla alelnök úgy vélte – bár „fizikai értelemben nem mi győztünk" – minden egyes apró áldozatban ott volt a győzelem lehetősége. Továbbá: az ember halandó, de az eszme legyőzhetetlen. A „liberális sajtó" jelenlévő képviselőitől azt kérte, ne okozzanak csalódást, „tegyetek ki minket a címlapra, erősítsétek fel a hangunkat".

Sajnos, rossz hírrel kell szolgálnunk számára: elenyészően csekély a valószínűsége annak, hogy a Népszava olvasói között akár egyetlen ember is akadhat, aki cikkünk hatására szimpatizálni kezd a nácikkal és nyilasokkal. Ellenben újra itt az alkalom, hogy idézzük Ungváry Krisztián történész rendkívül alapos, témába vágó könyvét, a Budapest ostromát. Ungváry hangsúlyozza, hogy egyedül Adolf Hitler ragaszkodott az általa „erőddé" nyilvánított magyar főváros védelméhez. Elrendelte, hogy Budapestet háztól házig vívott harccal kell védeni: függetlenül attól, hogy milyen veszteség éri a lakosságot és az épületeket. Veesenmayer német nagykövet és különleges megbízott közölte, hogy „nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk".

A világháború egyik legvéresebb, hónapokig tartó ostroma során Ungváry Krisztián adatai szerint a lakosság vesztesége mintegy 35 ezer ember volt. A szovjet áldozatokat nem számítva minden második halott a civilek közül került ki. A Vörös Hadsereg közel 80 ezer fős vesztesége valamivel nagyobb volt, mint a lakosság, a német és magyar védők áldozatainak száma együttesen.

A hazai szélsőjobboldaliakhoz külföldi eszmetársaik, németek és olaszok is csatlakoztak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A hazai szélsőjobboldaliakhoz külföldi eszmetársaik, németek és olaszok is csatlakoztak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Visszatérve a városmajori rendezvényre, az egyik külföldi vendég, a német neonáci Matthias Fischer magyar kifejezéssel, Szálasi Ferenc köszöntésével zárta felszólalását: „Kitartás!". Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője arról értekezett, hogy a világot meghatározza az élettérért való küzdelem, aki mást állít, az hazudik – vagy nem normális. Ilyenekkel ő nem foglalkozik, A szélsőliberális, beteg és perverz emberek szerinte élhetetlenné, védtelenné tették Európát. Faji, nemzeti öntudatra van szükség, sárba kell taposni azt, aki „ki akar szorítani az életteremből". Végezetül Tyirityán még jobban bekeményített, és a rémtetteiről hírhedt Waffen SS-t éltette: „Elismerés és tiszteletem a Waffen SS-nek! Dicsőség a Waffen SS-nek!"

Közben a budai Várban, a Bécsi kapu térnél 30-40 antifasiszta ellentüntetést tartott. A szomszédos Kapisztrán térről indult a Kitörés Emlék- és teljesítménytúra. Vajnai Attila, az ellentüntetés egyik résztvevője, az Európai Baloldal elnöke feljelentéseket tett. A Népszavának nyilatkozva elmondta, hogy egy csoport náci karlendítéssel provokálta az antifa demonstrálókat, néhányan jogsértően eltakarták az arcukat. Többeken pedig SS-jelvényt látott, ami Magyarországon tiltott önkényuralmi jelképnek számít.

Fejcserés emlékmű

Sejtelmünk sem volt, miért éppen egy I. világháborús emlékműnél koszorúznak a becsületnaposok, gondoltuk, majd kiderül valamelyik szónoklatból. Nem derült ki. A megoldást Prohászka László: Szoborsorsok című könyvében találtuk meg. Bár a talapzaton lévő felirat (1914–1918, A magyar tábori vadászzászlóaljak hőseinek emlékezetére) nem utal rá, az emlékműnek a II. világháborúhoz is köze van. Kisfaludi Strobl Zsigmond 1940-ben – más források szerint 1941-ben – felavatott kétalakos szobrán ugyanis egy öreg, I. világháborús tábori vadász üdvözli fiatal, rohamsisakos katonatársát, aki II. világháborús egyenruhát visel.

1945 után nem a rohamsisak, hanem a tábori vadász tollas kalpagja okozott bonyodalmakat. Túlságosan hasonlított a csendőrök viseletére. Az emlékmű sorsa végül megoldódott, méghozzá – ahogyan Prohászka László fogalmaz – „világviszonylatban is egyedülálló módon". Mivel a kalapot nem lehetett eltávolítani, egyszerűen lefűrészelték az öreg katona fejét: Kisfaludi Strobl pedig új, honvédsapkás fejet készített.

Hab a tortán, hogy Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián egyik könyve szerint az eltávolított fejhez eredetileg a fehérterror különítményes parancsnoka, Prónay Pál állt modellt.



lásd még: Vizsgálatot követel az Európai Baloldal

Havi 2,7 millió forintért bérel irodát Áder János ötfős alapítványa

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:51
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/ Mateusz Wlodarczyk
A kormány által évi másfél milliárd forinttal támogatott klímavédelmi alapítvány a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványától bérli a kitűnő fekvésű Duna-parti ingatlant.
2 millió 700 ezer forintért bérel irodát havonta Áder János alapítványa - írja az RTL Klub híradójának információira hivatkozva az Index. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, amelyet a köztársasági elnök 2016-ban alapított, azt közölte, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványától bérli a Duna-parti ingatlant. Az iroda impozáns helyen fekszik, panorámával a Dunára és a Várkert Bazárra. A hírek szerint a 350 négyzetméteres irodában öt főállású munkatárs dolgozik. A szervezetet, amelynek célja felhívni az emberek figyelmét a klímaváltozás veszélyeire, évi másfél milliárd forinttal támogatja a kormány. A szervezet tavaly ősz óta aktívabb, amikor Csepreghy Nándor volt államtitkár lett az igazgatója.

RTL Híradó: meghalt a Nyugati-pályaudvarnál összeeső fiatal, akihez lassan ért ki a mentő

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:41
Ezúttal lassan érkezett a segítség.
Fotó: Kállai Márton
A 17 éves férfi kedden lett rosszul mindössze pár száz méterre a mentősök budapesti központjától. Győrfi Pál korábban elismerte, volt olyan szabad kocsijuk, ami hamarabb elérte volna a beteget.
Az RTL Klub péntek esti híradója szerint meghalt az a 17 éves férfi, aki a kedden esett össze a Nyugati-pályaudvarnál - írja az Index. A fiatalemberhez akkori beszámolók szerint 25 perccel a bejelentés után érkezett meg az első mentő (közben civilek próbáltak küzdeni az életéért) - holott néhány száz méterre onnan, a Markó utcában található a Központi Mentőállomás.

Ahogy azt mi is megírtuk, Győrfi Pál az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője péntek délelőtt egy sajtótájékoztatón bejelentette, az első vizsgálatok alapján emberi mulasztás miatt érkezett későn az ellátás.
"Az első vizsgálat szerint a riasztás pillanatában volt olyan szabad mentőautó, amely a beteget gyorsabban elérhette volna, mint a helyszínre irányított egység, mégsem riasztották. A hanganyagok és a számítógépes adatok elemzése alapján a mentésirányító és a mentésvezető hibázott, ezért őket a belső vizsgálat lezárulásáig az OMSZ főigazgatója felmentette a munkavégzés alól."
- mondta Győrfi.
A szóvivő az eseményen még nem közölte, hogy kedd óta változott-e a fiatalember állapota, most viszont úgy fest, bekövetkezett a legrosszabb. "Az OMSZ megteszi a szükséges lépéseket, hogy hasonló mentésirányítói hiba ne fordulhasson elő" - mondta még péntek délelőtt Győrfi Pál.