Megizzadtak Ronaldóék

Maradt a spanyol labdarúgó bajnokság élén az üldözőknél két mérkőzéssel kevesebbet játszott Real Madrid, de a királyi gárda nagyon megszenvedett a három pontért az utolsó helyezett Osasuna otthonában. 

Ami mindenképpen pozitívum a vendégek trénere, Zinédine Zidane számára, hogy újra pályára léphetett Marcelo, Modric s a Napoli elleni szerdai Bajnokok Ligája nyolcaddöntőn hírek szerint már Gareth Bale-re is számíthat. Sokáig simának látszott a meccs, a 24. percben Cristiano Ronaldo szerezte meg a vezetést a vendégeknek egy gyönyörű támadás után. Gólja értékéből az sem von le, hogy a pamplonaiak kapusa hatalmasat hibázott.

A 33. percben aztán váratlanul egyenlítettek a hazaiak, így ismét nyílttá vált a meccs. A 62. percben Isco ismét a Realt juttatta előnyhöz, majd már a hosszabbítás pillanataiban Lucas Vázquez állította be az 1-3-as végeredményt. Zidane elismerte, hogy a a hazaiak nagyon megnehezítették a dolgukat, s a pályán nem köszönt vissza a két együttes közötti 39 pontos különbség.

A Real Madriddal szemben az FC Barcelona valóban remek teljesítményt nyújtott. Igaz, az Alavés sokáig tartani tudta a lépést a katalánokkal, de Luis Suárez 37. percben szerzett találatával meg is pecsételődött a hazaiak sorsa. Még a szünet előtt Neymar növelte az előnyt. A második félidőben további négyet gurítottak a katalánok Messi, Alexis (öngól), Rakitic, majd Suárez találatával, ezzel megsemmisítő, 0-6 lett a vége. Mégsem volt teljes Luis Enrique, a vendégek edzőjének öröme. Aleix Vidal ugyanis horrorszerű sérülést szenvedett a 87. percben, így a jobbhátvéd az egész szezonra kiesik majd.

La Liga, 22. forduló. Espanyol-Real Sociedad 1-2, Betis-Valencia 0-0, Alavés-Barcelona 0-6, Athletic Bilbao-Deportivo La Coruna 2-1, Osasuna-Real Madrid 1-3, Villarreal-Málaga 1-1, Leganes-Sporting Gijon 0-2. Ma rendezik meg az Eibar-Granada találkozót.

Az élcsoport. 1. Real Madrid 49, 2. Barcelona 48, 3. Sevilla 43.

Szerző

Szavaznak Erdogan teljhatalmáról

Április 16-án rendezik meg a török alkotmánymódosításról szóló referendumot. Ezen a választók arról döntenek, felváltsa-e a jelenlegi parlamentáris demokráciát az elnöki köztársaság. Amennyiben az igenek kerülnének többségbe, úgy Recep Tayyip Erdogan teljhatalomra tenne szert. Eltörölnék ugyanis a kormányfői tisztséget, szabadon nevezhetné ki, illetve meneszthetné a minisztereket, illetve a legfelsőbb bíróság összetételébe is beleszólhatna.

Nehéz megjósolni a voksolás végkimenetelét, hiszen a kormánypárt, az AKP óriási médiafölényben van, s az sem borítékolható, hogy a jelenlegi körülmények között – továbbra is rendkívüli állapot van érvényben – lehetséges lesz szabad és demokratikus választást megrendezni. A török közvélemény-kutatásokat fenntartásokkal kell kezelni, az azonban figyelemreméltó, hogy az idén közölt felmérések többsége a nemek győzelmét vetíti előre. Négy felmérés szerint utasítják el, s három szerint támogatják majd a választók az elnöki köztársaság bevezetését.

Ennek alapján szorosnak tűnik az eredmény, ám egyértelműbb a nemek fölénye, ha figyelembe vesszük, hogy az utolsó öt felmérésből négy az elutasítók győzelmét jósolja. Februárban eddig négy felmérést tettek közzé. Míg a MAK iroda szerint az igenek 52-48 arányban győznek, a Gezici, a Metropoll iroda, illetve a CHP ellenzéki párt felmérése a nemek többségét helyezi kilátásba. A Metropollnál 44-42,4, a Gezicinél 58,2-41,8, a CHP-nál pedig 48-41 a nemek-igenek aránya.

Az eltérések tehát nagyok, ám a trend semmiképpen sem azt mutatja, hogy a lakosság mindinkább támogatná Erdogan elnök ördögi tervét. Komoly bizonytalansági tényező azonban az, hogy szabadon kifejtheti-e véleményét a török lakosság. A Freedom House hétvégén, Törökországról közölt elemzése szerint az országban tovább romlott a demokrácia helyzete. Összességében a 100 megszerezhető pontból mindössze 38-at kapott. A politikai jogok tekintetében 7-ből 4, a polgári jogok szempontjából pedig 7-ből 5 pontot kapott, ezzel Törökország csak részben nevezhető szabadnak.

Szerző

Szavaznak Erdogan teljhatalmáról

Április 16-án rendezik meg a török alkotmánymódosításról szóló referendumot. Ezen a választók arról döntenek, felváltsa-e a jelenlegi parlamentáris demokráciát az elnöki köztársaság. Amennyiben az igenek kerülnének többségbe, úgy Recep Tayyip Erdogan teljhatalomra tenne szert. Eltörölnék ugyanis a kormányfői tisztséget, szabadon nevezhetné ki, illetve meneszthetné a minisztereket, illetve a legfelsőbb bíróság összetételébe is beleszólhatna.

Nehéz megjósolni a voksolás végkimenetelét, hiszen a kormánypárt, az AKP óriási médiafölényben van, s az sem borítékolható, hogy a jelenlegi körülmények között – továbbra is rendkívüli állapot van érvényben – lehetséges lesz szabad és demokratikus választást megrendezni. A török közvélemény-kutatásokat fenntartásokkal kell kezelni, az azonban figyelemreméltó, hogy az idén közölt felmérések többsége a nemek győzelmét vetíti előre. Négy felmérés szerint utasítják el, s három szerint támogatják majd a választók az elnöki köztársaság bevezetését.

Ennek alapján szorosnak tűnik az eredmény, ám egyértelműbb a nemek fölénye, ha figyelembe vesszük, hogy az utolsó öt felmérésből négy az elutasítók győzelmét jósolja. Februárban eddig négy felmérést tettek közzé. Míg a MAK iroda szerint az igenek 52-48 arányban győznek, a Gezici, a Metropoll iroda, illetve a CHP ellenzéki párt felmérése a nemek többségét helyezi kilátásba. A Metropollnál 44-42,4, a Gezicinél 58,2-41,8, a CHP-nál pedig 48-41 a nemek-igenek aránya.

Az eltérések tehát nagyok, ám a trend semmiképpen sem azt mutatja, hogy a lakosság mindinkább támogatná Erdogan elnök ördögi tervét. Komoly bizonytalansági tényező azonban az, hogy szabadon kifejtheti-e véleményét a török lakosság. A Freedom House hétvégén, Törökországról közölt elemzése szerint az országban tovább romlott a demokrácia helyzete. Összességében a 100 megszerezhető pontból mindössze 38-at kapott. A politikai jogok tekintetében 7-ből 4, a polgári jogok szempontjából pedig 7-ből 5 pontot kapott, ezzel Törökország csak részben nevezhető szabadnak.

Szerző