Előfizetés

Brexit - Máris hiányzik a külföldi munkaerő

Publikálás dátuma
2017.02.13. 14:50
Fotó: Thinkstock
Egyre nagyobb a munkaerőhiány a brit gazdaság azon szektoraiban, amelyek jelentős részben függnek a külföldi EU-munkavállalóktól, és ennek elsődleges oka valószínűleg az, hogy a Brexit-népszavazás óta folyamatosan csökken az uniós társállamokból munkavállalási céllal érkezők száma - áll a brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetségének hétfőn Londonban ismertetett tanulmányában.

A Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő munkapiaci felmérése kimutatta, hogy jelenleg 748 ezer - csaknem rekordszámú - munkahely betöltetlen a brit gazdaságban, mivel a cégek egyre nehezebben találnak megfelelő számú és képzettségű munkaerőt.

A CIPD felmérésébe bevont vállalatok 27 százaléka mindeközben arról számolt be, hogy a már alkalmazásában álló külföldi EU-munkavállalók is fontolgatják távozásukat a cégtől, sőt sok esetben az Egyesült Királyságból is.

A szervezet ezzel összefüggésben felidézi a brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb kimutatását, amely szerint a tavaly júniussal végződött kilenc hónapban negyedévenként átlagosan több mint 60 ezer, a július és szeptember közötti negyedévben azonban már csak 30 ezer munkavállaló érkezett az Egyesült Királyságba más EU-tagállamokból.

Az EU-tagságról tavaly június 23-án tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

A brit kormány azóta többször is jelezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése után számszerű korlátozásokat kíván bevezetni az EU-országokból érkezők bevándorlására, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok tartózkodási és munkavállalási jogait London a jelenlegi hivatalos álláspont szerint nem akarja csorbítani. Theresa May brit miniszterelnök többször hangoztatta, hogy kormánya e kérdésről a lehető leghamarabb, a kilépési tárgyalások nagyon korai szakaszában megállapodásra akar jutni az uniós társállamokkal, viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogainak további érvényesülését.

A CIPD hétfőn ismertetett felmérése szerint a külföldi EU-munkaerőkínálat apadásának legnagyobb vesztese a közszféra. A vizsgálatba bevont állami oktatási intézmények 43 százaléka, az állami egészségügyi szektor munkaadóinak 49 százaléka számolt be arról, hogy az alkalmazotti állományukban dolgozó külföldi EU-munkavállalók már az idén távozni készülnek az adott szervezettől és/vagy az Egyesült Királyságból.

A szervezet szerint máris komoly munkaerő-felvételi nehézségeket okoz az EU-társállamokból érkezők számának jelentős csökkenése azokban a szektorokban, amelyeknek működése hagyományosan függ a külföldi EU-munkavállalók alkalmazásától. A szakképzett munkaerő hiánya azzal a kockázattal jár, hogy sok állás beöltetlen marad, ami a következő években a brit gazdaság növekedését is fékezheti - áll a CIPD tanulmányában.

Ugyanezekre a kockázatokra a brit gazdaság más nagy szektorai is felhívták már a figyelmet.

Nemrégiben a harminc legnagyobb brit élelmiszeripari, kiskereskedelmi, agráripari és üdítőital-gyártó cég, valamint szakmai szövetségeik vezetői közös nyílt levélben követelték, hogy az élelmiszeripari szektorban és a beszállítói hálózatoknál dolgozó külföldi EU-munkavállalók Nagy-Britanniában maradhassanak a brit EU-tagság megszűnése után is.

Az aláírók szerint máris megindult az ágazatban dolgozó külföldi uniós munkavállalók elvándorlása más országokba, márpedig ha a szektor nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, annak szűkösebb választékú, drágább nagy-britanniai élelmiszerkínálat lenne a következménye.

Minnette Batters, a brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NUF) alelnöke a felhívás közzététele után a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy "a földeken fog elrothadni a termés", ha nem lesz, aki betakarítsa.

A NUF legújabb felmérése szerint a tavalyi első negyedévben a brit agrárszektor egyetlen munkaadója sem jelzett munkaerőhiányt, a harmadik negyedévben azonban már 47 százalékuk számolt be munkaerő-toborzási nehézségekről.

Szerényen erősödött a forint

Publikálás dátuma
2017.02.13. 10:36
Fotó: Thinkstock
Szerény erősödést ért el a forint a főbb devizákkal szemben hétfőre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.

Az eurót a péntek esti 308,34 forint után hétfőn reggel fél kilenckor 307,92 forinton jegyezték a bankközi piacon. A dollár jegyzése 289,93 forintról 289,38-ra, a svájci franké 288,91 forintról 288,64 forintra csökkent.
Az euró árfolyama alig változott, péntek este 1,0636 dolláron, hétfőn reggel 1,0635 dolláron állt a jegyzése.

Újraéledő, pusztító ordas eszmék

Bóta Gábor
Publikálás dátuma
2017.02.13. 06:47
Schruff Milán és Gálvölgyi János, akinek a feladata, hogy megtalálja az elképesztően kényes egyensúlyt FORRÁS: ORLAI PRODUKCIÓ
A hullaégető címmel, Gálvölgyi János főszereplésével, Pelsőczy Réka rendezésében, Ladislav Fuks hátborzongató művét, az Orlai Produkció égisze alatt, a győri Vaskakas Bábszínházban mutatták be a hétvégén. Az ordas eszméknek behódoló kisember legyilkolja a családját, a márciustól a Belvárosi Színházban is látható előadásban.

Végtelenül sötét a színpad A hullaégető előadásán, jelzi, hogy ez egy rohamosan elsötétedő, mind lidércesebbé váló világ. Egymást keresztező fénypászmák hasítanak ki belőle látható felületeket. Ezekben jelenik meg Karel Kopfrkingl, a prágai krematórium dolgozója. Fekete az öltönye, mellénye, a gyász színét viseli annak megfelelően, hogy hol dolgozik. Halkan kezd beszélni a Gálvölgyi János által alakított férfi, megszakítva a nagy, megtörhetetlennek tűnő csendet, és ahogy beszél és beszél, abból kiderül, hogy szépnek éppen nehezen képzelhető munkáját ő annak tartja, sőt meglehetősen szereti.

Ahogy a családját is, egy lány és egy fiú gyermekkel, hű feleséggel, akivel valaha az állatkertben, a leopárd ketrec előtt ismerkedtek össze, ahogy ezt a feledhetetlen emléket nosztalgikusan többször is felidézi. Elégedett és megállapodott. Tipikus kispolgár, nincs gondja sem magával, sem a környezetével, ha rajta múlna, eléldegélne így a haláláig. Politikával esze ágában sincs foglalkozni.

De hát a történelem gyakran brutálisan belegyalogol a legbékésebb családok életébe is. Történetünk idején pedig 1938-at írunk, amikor Németország elfoglalja a Szudéta-vidéket. És az addig békésnek látszó kispolgárok megfelelési kényszerből, érvényesülési vágyból, vagy mert szorongatják őket, és úgy érzik csak akkor maradhatnak fent, úgy őrizhetik meg eddigi pozíciójukat, netán juthatnak előre, ha kezdenek alkalmazkodni, mindinkább hasonulni, hozzáidomulni az elaljasodó, rémisztően kegyetlenné váló megszállóikhoz. A gázkamrákhoz vezető út első etapjait, az emberiség elleni bűntetteknek való megágyazásnak dermesztő folyamatát ábrázolja az Orlai Produkció és a győri Vaskakas Bábszínház közös előadása, melynek szövegét Zádor Margit fordításából Gálvölgyi Judit alkalmazta színpadra.

Ladislav Fuks lúdbőröztető, azonos című regényéből 1968-ban erőteljes hatású film is készült, Juraj Herz rendezésében, Gálvölgyi a Kopfrkingl urat remekbeformáló Rudolf Hrusínsky emlékezetes magyar hangja volt. Nyilatkozataiból tudható, hogy olyan komoly hatással volt rá a film, hogy azóta szeretné eljátszani a mű színpadi változatában a főszerepet. Évtizedek múlva teljesült csak a vágya. És sajnos a mű mit sem veszített aktualitásából. A hatalomnak való kényszeres és feltétlen megfelelés egyáltalán nem a múlté, annak ellenére sem, hogy számtalanszor bebizonyosodott, milyen tragédiákhoz vezet, ahogy a szélsőjobb előretörése szintén, hogy az előítéletekről, és azok készakarva történő felkorbácsolásáról, már ne is beszéljünk.

Kopfrkinglenen és náci barátján meg egy pribékjén kívül, a többi, kiválóan teljesítő szereplő, Szúkenyik Tamás, Ujvári Janka, Ragán Edit, Gergely Rozália, Bora Levente, maszkos figura. Juristovszky Sosa jókora maszkokat húzott a színészek fejére, lányt, fiút, férfit, nőt formázva. Különösebb arckifejezés nélküliek ezek a mívesen megmintázott maszkok, leginkább tán az rí le róluk, hogy magukba forduló embereket ábrázolnak, akik próbálnak nem tudomást venni arról, hogy mi történik körülöttük. Persze a színészek mozgása, a fej ilyen, olyan irányú elfordítása abszolút befolyásolja, hogy éppen milyen hangulatot fejeznek ki. De sok tekintetben ők az arctalan, befolyásolható, meghülyíthető, bevadítható, téveszmék sulykolásával akár gyilkossá is tehető tömeg. És ott van arccal, Kopfrkingl náci barátja, akit Schruff Milán játszik hideg fejű kegyetlenséggel, a krematóriumi dolgozót teljesen megszédítve, a családja kiirtásába és őrületbe kergetve.

Pelsőczy Réka rendezése igencsak méltánylandó módon, kerül minden hatásvadászatot. Tények sorjáznak csaknem olyan vaslogikával elővezetett szárazsággal, mint Nemes Jeles László Saul fia című filmjében. Ahol ennyire megrázó drámai események történnek, nincs helye drámázásnak. Önmagában maguk az események is megrázóak, ahogy monológszerűen Gálvölgyi sorolja és sorolja, és néhány határozott cselekvéssel, partnerei segítségével megjeleníti őket.

Amikor Darvas Iván a József Attila Színházban felolvasta Kertész Imre Sorstalanság című regényét, szinte még a hangjával sem játszott, csak egymás után sorjáztatta az eseményeket, mégis hideglelőssé tette az estét, amiről azért nem állítom, hogy időnként vált monotonná. Ezúttal is megvan ez a veszély. Gálvölgyi roppant feladata, a rendezővel együtt, hogy megtalálja az elképesztően kényes egyensúlyt. Szerintem csipetnyivel több érzelmi amplitúdó, valamelyest több, groteszkbe hajló fekete humor megengedhető lenne. De így is kirajzolódik előttünk azon kisember típusa, aki vészesen könnyen befolyásolható, akinek hamar hajlik a gerince, és akivel elhitethető, ha beáll a sorba, akkor sokra viszi, még igazgató is válhat belőle a krematóriumban.

Döbbenetesen játssza Gálvölgyi, ahogy megöli, szerepe szerinti feleségét és gyermekeit, mert nem „tiszta vérűek”. Nem árják. Magasztosnak tartott eszmékről szónokol nekik, együtt érző szeretettel néz rájuk, megideologizálja magának, hogy így menti meg őket sok szenvedéstől. És „kegyes” gyilkosságai közben rájön, hogyan lehetne hatékonyabban, gyorsabban, egyszerre jóval több embert is ölni. Kezdi kitalálni a gyorsan, tömegesen pusztító gázkamrák ideáját. Áll ezen a rettenetesen gyászos, fekete színpadon, fénypászták által megvilágítva, elborult aggyal, sötét gondolatok hirdetőjeként. És miközben ő felemészti önmagát, gyilkos eszméi ma is jelen vannak a világ megannyi társadalmában.