Trump;

Az elnök, akit a befektetői piacok támogatnak, pedig a világgazdaságnak súlyos károkat okozhat FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES/MAR

- Őrültek beszéde Washingtonból

Közép-Európából nézve a január 20-án hivatalba lépett dollármilliárdos új amerikai elnök, Donald Trump megválasztása alapos meglepetést keltett. Deklarált céljai merőben eltérnek azoktól a globalizált gazdaságról vallott nézetektől, amiket az utóbbi évtizedekben megszoktunk. Veszélyben vannak a már megkötött szabadkereskedelmi megállapodások éppúgy, mint azok, amelyekről még csak a tárgyalások folynak. Ha így folytatódnak az események, Magyarország is "megnézheti majd magát".

A befektetők töretlenül bíznak Donald Trump amerikai elnök gazdasági víziójában, miként a Brexit vagy az olasz népszavazás is kedvező visszhangra talált a körükben. Ugyanakkor a tőketulajdonosok hangulatát árnyalja, hogy mind a mai napig kevés konkrét tényt ismerünk az elnök szándékaiból. A bizalmat - akár tetszik nekünk, akár nem - a választási ígéretekre alapozzák a befektetők. Ezt jelzi az is, hogy a korábban gyakran félreinformáló bizalmi index ázsiója megnőtt, ezek a mutatók csúcsra jártak, s ha az utóbbi napokban vesztettek is egy keveset az értékükből, a töretlen optimizmust továbbra is tükrözik. A várt növekedési fordulathoz ugyanis az új filozófiát tükröző gazdaságpolitika önmagában kevésnek tűnik, kellenek hozzá a fogyasztói és üzleti bizalmi indexek nyújtotta hangulati támasz. Az Egyesült Államokban az üzleti körök legalább öt-hat esztendeje vártak erre.

Donald Trumpra ugyanis főként azok szavaztak, akik csalódtak a 2008-2009-es gazdasági világválság utáni növekedés mértékében, abban, hogy a kereskedelmi forgalom lelassult, valamint a tőkeberuházások is alacsony szinten megrekedtek. A republikánus szavazók voksaikkal azért támogatták Trumpot, mert hitelesnek tartották a jelenlegi elnök kampánya során deklarált gazdaságélénkítő és deregulációs terveket. Sőt helyesnek tartották azt a jövőképet, amely szerint a növekedés alapja a költségvetési lazítás, az adminisztratív terhek csökkentése. A mérvadó közgazdászok azonban figyelmeztettek: az államháztartás hiányának akár 3,5 százalékra hizlalása veszélyeket is hordoz magában. Az infláció növekedése ugyanis ilyen esetben elkerülhetetlen, és ez előidézi a fogyasztói árindex tartós emelkedését is, ami az esetleg túlemelt kamatokból adódhat, aminek csak a recesszió szabna határt.

Bejött a munkáscsábítás

Bár az amerikai és a magyar gazdaságban alig-alig találni közös jegyeket, de az kétségtelen, hogy az Egyesült Államok is olyan problémával küszködik, mint mi a rendkívül alacsony mértékűre zsugorodott munkanélküliség miatt, így az amerikaiaknál is felütötte a fejét egy-egy szakmában a gondokat okozó munkaerőhiány. Azonban lényeges a különbség a két ország helyzete között: az Egyesült Államokban jól működik a képzési rendszer, valamint eddig szabályozott keretek között folyt a bevándorlás, ami segíthet a munkaerőhiányon, bár ezen durva foltot ejthet Donald Trump pillanatnyilag elbukott, a migránsokat diszkrimináló szándéka. Mindennek gazdasági vonatkozása abban rejlik, hogy már most is fennáll a tengerentúlon a bérinfláció veszélye, aminek első jelei már érzékelhetőek. Úgy tűnik, s itt is van némi hasonlóság a hazai állapotokkal, a teljes foglalkoztatottság árát meg kell majd fizetni. Ez pedig már káros lehet bármely gazdaság számára.

A várt amerikai növekedési fordulat egyik kulcskérdése a monetáris szigorítás. Ez ugyan még nem az új elnöktől származik, viszont Donald Trump elődjének, Barack Obamának az időszaka alatt csak bátortalanul nyúltak a kamatokhoz. A helyzet annyiban változott, hogy az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő FED - szakértők szerint - az idén kétszer, 2018-ban pedig négy alkalommal folyamodik majd a kamatemelés eszközéhez. Ha hinni lehet ezeknek a szándékoknak, akkor - minden alkalommal 0,25 százalékpontos emelést feltételezve - a jövő év végén 2,5 százalék körül lehet majd az amerikai dollár irányadó kamata. (A forint alapkamata a jelek szerint ebben az időszakban már elmozdulhat a jelenlegi 0,9 százalékos értékről, a hazai gyakorlat szerint 0,15 százalékos lépésenként.) Londoni elemzők nem tartják azt sem kizártnak, hogy az amerikai dollár/euró keresztárfolyam, amely rendkívül közel van az 1:1-es szinthez, az idén az év végére a dollár javára dől el, ami azt jelenti, hogy egy euróért csak 0,95 dollárt fognak adni.

Krugman: nincs gazdasági csapat
FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES/NEILSON BARNARD

FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES/NEILSON BARNARD

Paul Krugman Nobel díjas közgazdász szerint, ha az új amerikai elnök a kereskedelemben valóban a kétoldalú megállapodásokra helyezi a hangsúlyt, akkor az komoly károkat okoz majd az eddig elért globalizációs folyamatban. A részvénypiacokon tapasztalható emelkedés nem tükrözi azt, mekkora egy kiújuló pénzügyi válság kockázata. Krugman szerint a legnagyobb probléma, hogy a Trump-adminisztrációnak nincs gazdasági csapata, amely kezelni tudna egy esetlegesen kiújuló eurózónás válságot vagy a kínai gazdaságból eredő fertőzést. Gyakorlatilag most nincs gazdasági csapat a Fehér Házban. Az emberek egy része, akikkel az elnök megvitatja a dolgokat, egészen őrült. Mindezek ellenére a közgazdász szerint Trump nem a gazdaságra, hanem az amerikai demokrácia alapjaira jelenti a legnagyobb fenyegetést - ennek kapcsán Orbán Viktorhoz hasonlította az új elnököt.

Trump gazdaságpolitikája megítélésének mérlege amerikai gazdasági körökben jelenleg még pozitív, de az még erősen kérdéses, hogy a tavalyi 1,6 százalék körüli GDP-növekedés mikorra éri el az elnök által meghatározott 4-5 százalékos mértéket, bár az idén a 3 százalék elérését sem tartják kizártnak, egy olyan országban, ahol lényegében a gazdaság szinte teljes kapacitáskihasználtsággal működik.

Ígéreteivel Trumpnak sikerült maga mellé állítania az amerikai munkásokat, és sokak szerint végül ez döntötte el a választást. Egyfajta nemzeti öntudatra építve, nevezhetjük ezt nyugodtan nacionalizmusnak is, azt állította, hogy haza viszi a külföldön gyártó cégeket Amerikába. Ugyanakkor felmorzsolja a szabadkereskedelmi megállapodásokat, és jelentős mértékű védővámokat vet ki az importra. Vagyis távlati célként azt tűzte ki, hogy ezzel és más erőszakos lépésekkel leszorítja az ország jelenlegi kereskedelmi deficitjét.

Mint ismert, az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege az 1970-es évek óta deficites, az ország nagy mértékben importra szorul. Leegyszerűsítve ennek az az oka, hogy Amerikának nem fűződik érdeke ahhoz, hogy alacsony hozzáadott értékű termékeket állítson elő. Ezeknek azután az lett a sorsa, hogy jórészt Kínába került át a gyártásuk, de ha kisebb mértékben is, más dél-kelet-ázsiai országok is szerepet kaptak az amerikai importban. Trump, aki szereti a leegyszerűsítéseket, a külkereskedelmi deficitet szégyennek tartja, ezért is szorítaná vissza az importot, legalább a külkereskedelmi egyensúly mértékéig.

Kereskedelmi háború

A szakértők ezért egyre reálisabbnak tartják az amerikai protekcionizmus, a külpiacoktól való elzárkózás esélyét, bár a képlet korántsem egyszerű.

A világ gazdaságát jelenleg a multilaterális - sokoldalú - intézmények rendszere szövi át - értékelte a helyzetet lapunk érdeklődésére Gerőcs Tamás. Ma még nem lehet tudni, hogy ennek helyébe milyen rendszert képzel el Trump, bár eltökéltsége bizonyosnak látszik - fűzte hozzá az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatója. Az új elnök eddigi kijelentései kissé "káoszosak", így korántsem biztos, hogy mindaz meg fog történni, amit az elnökválasztási küzdelem során megígért. A multilaterális rendszert ugyanis szerződések sokasága szövi át. Mindezek egyoldalú felmondása súlyos károkat okozhat. Egyébként arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezeknek a rendszereknek a kialakulását, beleértve a szabadkereskedelmi megállapodásokat is, maga az Egyesült Államok kezdeményezte. Hiszen ezeknek éppen az volt a céljuk, hogy az egyes országok, illetve országcsoportok, mint például az Európai Unió kereskedelmének útjában álló zavaró tényezőket kiküszöböljék. Most mégis belefogott az Egyesült Államok az utóbbi évtizedek legerőteljesebb kereskedelmi háborújába. Nem lehetséges fenntartani a Csendes óceáni szabadkereskedelmi övezetet megteremtő nemzetközi megállapodást (TPP) az Egyesült Államok kivonulása után - jelentette be Kanada, míg Ausztrália és Új-Zéland még az egyezmény megmentésében reménykedik. Ezt a megállapodást ugyanis úgy alkották meg, hogy csak akkor lép hatályba, ha azt az Egyesült Államok részes országként ratifikálja. Ezért a TPP-alku nem valósulhat meg, ha abban az Egyesült Államok nem vesz részt. Az történt ugyanis, hogy választási ígéretéhez híven Trump első elnöki munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében az Egyesült Államok kilép a Csendes óceáni Partnerség nevet viselő egyezményből. Nehéz megjósolni, hogy ezek után mi lesz az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, még a tárgyalási sorozat során megfeneklett szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) sorsa - mondta Gerőcs Tamás.

Az Egyesült Államok korábban éppen azért volt ennek a megállapodásnak a híve, mert a vámokkal való gazdálkodás befolyásolja az árfolyampolitikáját, s a megelőző kormányzat a szabad tőke-és munkaerő-áramlásban is érdekelt volt. Ha ezek az egyezmények nem tudnak az eredeti formájukban létezni, vagy létre sem jönnek, akkor ez a multiglobális kereskedés elé akadályokat gördíthet, és felértékeli a regionális kapcsolatok szerepét. Ugyanakkor mindez azt eredményezheti - vélte a kutató -, hogy ha nem is azonnal, de az amerikai termékek és szolgáltatások helyébe mások léphetnek be, ami elsősorban Kína szerepét értékelheti fel. A Csendes óceáni térségben Ausztrália, Japán, Dél-Korea kapcsolatai is tovább erősödhetnek.

Németországra is figyelni kell

Ami Európát illeti, itt is átstrukturálódás jöhet létre. Közismert, hogy kontinensünk "felhajtóerejét" Németország adja, Magyarország, de a visegrádi országok helyzetét is ebből a szempontból célszerű megítélni - mondta Gerőcs. Vagyis, ha az Egyesült Államok tényleg visszahúzódik a Csendes-óceáni térségből, akkor ott megnőhet a német kereskedelmi szállítások jelentősége. Ily módon Magyarország helyzetét is alapvetően az határozza meg, mint kis, nyitott gazdaságét, amelyben a külgazdaság meghatározó szereppel bír, hogy Németországgal mennyire tudja szorossá fűzni a kapcsolatát. Beszállítóként, illetve a saját termékeit továbbra is főként ezen a csatornán tudja-e értékesíteni. Vagyis Magyarországra főként közvetett hatása lesz a megváltozott amerikai gazdaságpolitikának. Természetesen az amerikai dollár árfolyamváltozása közvetlenül is érint bennünket. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a trumpi - protekcionizmusra törekvő - gazdaságpolitika kevésbé az országok, hanem inkább a multinacionális cégek közötti kapcsolatokra épít. Így a Magyarországon működő olyan jelentős amerikai tulajdonú cég, mint amilyen a General Electric tevékenységét is befolyásolhatja az amerikai fordulat, de kapcsolatrendszerére valószínűleg érdemi befolyással nem lesz - mondta Gerőcs Tamás.

Szíjjártó: Be kell szállni a versenybe
Vegyük elsőként a Donald Trump által meghirdetett protekcionista gazdaságpolitika Európára gyakorolt várható hatásait, amelyben hazánk a nemzeti GDP 92 százalékos exporthányadával a második legnyitottabb, és ezáltal legkiszolgáltatottabb gazdaságának számít - írta elemzésében Zgut Edit. A Political Capital munkatársa szerint amennyiben a Fehér Ház tényleg beváltja a legfontosabb partnereivel szemben belengetett protekcionista ígéreteit, Magyarország ilyen mértékű kitettség mellett könnyedén megnézheti magát.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ehhez képest magabiztosan annyival intézte el a dolgot, hogy Donald Trump „patrióta” gazdasági elképzelései miatt nem jajveszékelni kell az EU-ban, hanem be kell szállni a versenybe. Donald Trump győzelmével egyébként minimális túlélési esélye maradt a francia és német választások közeledtével egyébként is megrekedt EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásoknak (TTIP), amit a magyar kormány amúgy is csak félszívvel támogatott. Orbán szerint a hamvába halt TTIP helyett új szellemben, új típusú egyezmény kidolgozására van szükség. Részleteket azonban nem árult el arról, szerinte hogyan lehetne kiegyezni egy szabadkereskedelmet eleve ellenző, az amerikai érdekeket mindenek fölé emelő elnökkel - írta az elemző a 24.hu-n megjelent cikkében.



Ismét bevásárolt az MNB - most 400 milliót költöttek festményekre. Egy Benczúr Gyula és hat Csernus Tibor képet vett az MNB az Értéktár programja keretében- írja a Napi.hu.