Már keresik Michael Flynn utódját

Megingott Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadójának pozíciója, miután kiderült, hogy Michael Flynn volt altábornagy még a 45. elnök beiktatása és saját kinevezése előtt olyan kérdésekről beszélt a washingtoni orosz nagykövettel, amelyekre nem volt felhatalmazása.

A Washington Post több kormányzati forrás, legalább kilenc akkor hivatalban volt tisztviselő beszámolói, hírszerzési információk alapján jelentette, hogy az akkor még leendő főtanácsadó egyebek mellett az Oroszország elleni szankciók feloldásáról tárgyalt Szergej Kiszljak orosz nagykövettel. Flynn kínos helyzetbe hozta Mike Pence alelnököt, aki a nemzetbiztonsági főtanácsadó beszámolója alapján maga is tagadta, hogy Flynn a szankciókról tárgyalt volna.

Magas rangú kormánytisztviselők hétvégén már nem cáfolták, hogy a potenciálisan törvénysértő beszélgetések megtörténtek. Flynn hírek szerint nem akar lemondani, Trump pedig még nem nyilatkozott, hogy meneszti-e lejáratódott főtanácsadóját. A Fehér Ház mindenesetre már latolgatja, kik lehetnek a potenciális utódjelöltek.

Szerző

Fegyvert mindenkinek, mindenhová

Publikálás dátuma
2017.02.14. 06:31
Orosz tankok a győzelem napi katonai parádén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MIKHAIL SVETLOV
Miközben minden vezető politikus a béke iránti olthatatlan vágyáról és elkötelezettségéről győzködi a világot, ugyanezzel az elszántsággal törekednek a nagyobb és kisebb hatalmak pénzt csinálni a fegyverekből. Mintha a gátak végképp leomlottak volna olyan természetességgel beszélnek a politikusok arról, kinek mit ajánlanak a gyilkos eszközök közül.

Sokat elárul a mentalitásról két nyilatkozat. Az egyiket Dmitrij Rogozin hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes adta még decemberben a „Rosszija 24” rádiónak. Azt hiszem, hogy a második hely a világon, amelyet Oroszország őriz a fegyverexportban, megmarad – jelentette ki. S rögtön hozzátette, fontosnak tartja, hogy 14 milliárd dollár fölé emelkedjen a teljesítmény, köszönhetően egyrészt az orosz fegyverek szíriai hatásosságának, másrészt az olyan piacokon való erősödésnek, ahol korábban az amerikaiak voltak erősek. (A szíriai öldöklés, mint reklámfogás!)

A másik figyelemreméltó nyilatkozat, amely már idén született, Igor Korotcsenkóhoz, a fegyverkereskedelemmel foglalkozó orosz elemző központ igazgatójához kötődik. Ő arról beszélt, hogy Oroszország külföldi államokkal fenntartott kapcsolatainak egyik összetevője éppen a fegyverexport, mivel a fegyverszállítás mindenekelőtt geopolitika, Oroszország befolyásának a megerősítése. Miután Vlagyimir Putyin elnök új embereket helyezett a fegyverexport szempontjából igen fontos posztokra, lehetővé vált nemcsak az, hogy Oroszország a második helyet foglalja el a fegyverexportban, hanem az is, hogy túl ezen lényeges előrehaladást érjen el a szállítások földrajzi körének szélesítésében és értékének növelésében.

A két januárban újonnan kinevezett közül az egyik, Alexander Fomin védelmi miniszterhelyettes lett. Egész élete a hadsereghez kötődik, nemcsak megjárta a ranglétrát, hanem magas fokú képzettségre is szert tett. Megszerezte a technikai tudományok kandidátusa címet, portugál, spanyol, angol és kreol nyelven beszél. Úgy ismerik, mint aki sokat tett a fegyverexport sikeréért. Dmitrij Sugajev, akit Putyin a haditechnikai együttműködés kulcspozíciójába helyezett, már a nyolcvanas években megszerezte a gazdasági tudományok kandidátusa címet, és számos vezető tisztségben bizonyított.

Bár a 2016-os nemzetközi összesítésre még várni kell, orosz politikusok hazájukat általában a második helyen említik a fegyvert exportáló országok sorában, Dmitrij Medvegyev kormányfő decemberi tv-nyilatkozatában szintén a második helyről beszélt, megemlítve, hogy 17 milliárd dollár értékben exportál fegyvert az ország, de elérhető a 20 milliárdos szint is. Putyin csak 14,5 milliárdról beszélt. A jelek szerint ez áll közelebb a valósághoz.

A moszkvai Expert online viszont arról adott hírt, hogy Franciaországnak sikerült Oroszországot megelőznie. A francia védelmi miniszterre hivatkozik, aki szerint hazája 2015-ben 17 milliárd euróval történelmi csúcsot ért el. 2016-ban pedig újabb csúcs született: több mint 20 milliárd euró értékben jutott megrendeléshez. Eközben Oroszország a franciák ismerete szerint csak 15 milliárddal számolhat. Ennek oka, hogy az orosz haditechnika a légvédelmi rendszerek és a vadászgépek néhány típusának a kivételével, nem versenyképes a nyugatival. Ugyanakkor a meglévő hagyományos vásárlók közül sem mindegyik fizetőképes, legjobb példa erre Venezuela. Mások, India, Kína és Vietnam, erőteljesen fejlesztik saját haditechnikájukat. A második hely azonban nem erején felüli Oroszországnak. Szakértői becslések szerint Moszkvának mintegy 45 milliárd dollárnyi megrendelése van. Továbbra is számítanak olyan országok megrendeléseire, mint Algéria vagy Irak.

A legnagyobb fegyverexportőrök sorában előkelő helyen van Németország is, amely főleg Közép-Kelet és Észak-Afrika válságövezeteibe szállít fegyvert. Német cégek 2015-ben mintegy 8 milliárd euró értékben exportáltak, ez duplája, mint egy évvel korábban. A vevők sorában előkelő helyet foglal el Katar, amely több mint másfélmilliárd euró értekben vásárolt tankokat és önjáró lövegeket. A lőfegyver- és lőszerexport is megugrott. Ezúttal akadt egy nagy európai megrendelő is, mégpedig Nagy-Britannia, amely légi utántöltő gépekért fizetett a németeknek több mint egymilliárdot.

Maga Nagy-Britannia is nagy fegyverexportőr, méghozzá leginkább a Közel-Kelettel üzletel. A legkevésbé sem zavarja, hogy olyan országokba is szállít, amelyeket mélységesen elítél embertelen politikájuk miatt.

Kína is beszállt a nagy üzletbe, 2015-ben 6 milliárd dollárért szállított. De Svédország, Olaszország Törökország és Izrael is nagy exportőrök közé tartozik.

Térségünk is jeleskedik. A cseh védelmi és biztonsági ipari szövetség elnöke jelentette be büszkén, hogy Csehország tavaly mintegy 20 milliárd korona értékű fegyvert adott el, ez 20-30 százalékos növekedés a korábbi évhez képest. A legnagyobb vevő az Európai Unió országain kívül Irak. L-159 típusú vadászgépek szerepeltek a kínálati listán. A technológiák és félkész termékek kivitele is nőtt.

A tavalyi kereskedelem számainak pontos ismerete nélkül sem lehet vita a tekintetben, kié az első hely a fegyverpiacon. Az Egyesült Államoké. Első helyét senki nem veszélyezteti. A The New York Times szerint 2015-ben az amerikai fegyverexport 40 milliárdot tett ki. Tavaly csökkenés következett be, egyes források szerint mintegy 34 milliárdra, amit elsősorban azzal magyaráznak, hogy nem sikerült teljesen tető alá hozni az ötödik generációs F-35-ös harci gépek szállítását Kuvaitnak, Katarnak és Bahreinnek. Ahhoz ugyanis, hogy ezeket a gépeket a megrendelők megkaphassák, a szerződés szerint Izraelnek is hozzá kell jutnia ezekhez a gépekhez.

A The New York Times szerint 2015-ben a világ összesen 80 milliárd dollárt fordított fegyvervásárlásra, 9 milliárddal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb vásárló Katar 17 milliárddal, Egyiptom 12 milliárddal, Szaúd-Arábia 8 milliárddal.

A politika olyan mértékben kiszolgálja a fegyverexportot, mint talán még soha. A francia védelmi miniszter például a fegyverexporttal foglalkozó moszkvai kiadvány főszerkesztője szerint igazi kereskedőként járja a világot, kereskedelmi tárgyalásokat folytat, egyeztet a kormányával. Az orosz védelmi minisztérium is egyre aktívabb szerepet játszik e téren. Az már csak hab a tortán, hogy mindenki mindenkinek hajlandó fegyvert adni, barátnak, ellenségnek egyaránt, nem beszélve arról, hogy az egymással hadakozó erők gyakran ugyanabból az országból érkezett egyforma gyártmányú fegyverekkel ölik egymást. A pénz mindent felülír. Erkölcsi megfontolások nincsenek.

Szerző

Fertőző agyhártyagyulladás miatt bezártak egy iskolát a szomszédban

Három tanuló került kórházba fertőző agyhártyagyulladással az egyik ungvári iskolából, a tanintézetet egy hétre bezárták - adták hírül hétfőn kárpátaljai hírportálok.

Larisza Zarembo ungvári epidemiológus szakorvos a Karpatszkij Objektiv hírportálnak megerősítette, hogy három tanulót kezelnek a Kárpátalja megyei klinikai kórházban fertőző agyhártyagyulladással Ungvár 1. számú iskolájából. A kór először egy első osztályos gyermeknél jelentkezett, a másik két beteget az ennek nyomán elrendelt laboratóriumi vizsgálatok során szűrték ki. A portál azt is közölte, hogy 98 olyan embert vizsgáltak meg az orvosok, aki az utóbbi tíz napban érintkezhetett a beteg gyerekekkel otthon és az iskolában. A cikk szerint a tanintézet egyik pedagógusánál is kimutatták a fertőző agyhártyagyulladás kórokozóját. Ő nem beteg, de megfigyelésre kórházba vitték. Az érintett osztálytermeket fertőtlenítették, az iskolát jövő hétfőig bezárták.

Szerző