Ungár Péter, az ellenzéki párt elnökségi tagja tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján példátlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság máig nem tárta a nyilvánosság elé a bővítés beruházási tenderének elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárásának részleteit: sem a bizottsági döntés kifejtése, sem az indoklás nem ismert tavaly november óta. A politikus szerint ez azt bizonyítja, hogy „keresik a gombhoz a kabátot”, vagyis utólag próbálnak jogalapot fabrikálni a döntéshez.
Az LMP szerint a rejtélyes ügyben különösen Günther Oettinger és Klaus Mangold szerepe szorulna magyarázatra. Günter Oettinger volt az energetikáért felelős uniós biztos a bővítésről szóló Putyin-Orbán paktum aláírása és uniós elfogadtatása idején. Oettinger Klaus Mangold német lobbista (az orosz-magyar üzlet tető alá hozásában segédkező Rothschild-bankház, illetve az M4-es metró korrupciós botrányában is érintett Alstom német leánycégeinek FB-elnöke) magángépén utazott 2016 áprilisában Budapestre, abban az időszakban, amikor a bővítés brüsszeli engedélyezése éppen megfeneklett. 2016 augusztusában viszont már arról tájékoztatta a Bizottság Jávor Benedeket, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjét: le fogják zárni a Magyarország ellen a Paks II. beruházás ügyében zajló vizsgálatot, mivel elfogadták a Budapest "technológiai kizárólagosságról" szóló érvét. Ungár Péter emlékeztetett arra az Euractive-információra is, amely szerint ezt az érvet Dominique Ristori, a Bizottság energiaügyi főigazgatóságának vezetője, Oettinger beosztottja javasolta a magyar félnek.
Az LMP most választ vár a kormánytól arról, hogy milyen esetleges üzleti kapcsolatban állnak a nevezett személyekkel. A Bizottságtól pedig azt szeretné megtudni a párt, hogyan merülhet föl a technológiai kizárólagosság egy olyan beruházásnál, amelynek esetében a magyar kormányzat még közvetlenül a szerződés aláírása előtt is nemzetközi tender kiírására, a technológiák megversenyeztetésére készült.
