Előfizetés

Tovább gyorsulhat az infláció

Az első negyedévben tovább gyorsulhat az infláció, de a 3 százalékos jegybanki inflációs cél átlépésére ebben az évben nem számítanak az elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagáltak. A KSH kedden közzétett adatai szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, tavaly decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a következő hónapokban hasonlóan magas maradhat az árdrágulás éves üteme, meg is haladhatja a 2,5 százalékot. Az év egészében átlagosan 2,5 százalékos inflációra számít, felfelé mutató kockázatokkal.

Kommentárjában rámutatott: az infláció hirtelen megugrásában nagy szerepet játszott az üzemanyagok árának emelkedése, ami önmagában 1,1 százalékponttal növelte az inflációt. Az egyes termékköröket, főként alapvető élelmiszereket érintő áfacsökkentések ennek hatását mérsékelték, de az élelmiszerek ára így is 1,4 százalékkal nőtt éves összevetésben.

A tartós fogyasztási cikkek ára viszont a 2016 januári szinthez képest 0,4 százalékkal csökkent, ez többnyire a külső alacsony inflációs környezetnek tudható be, mert ezeket a termékeket nagy arányban importálja a magyar gazdaság - közölte.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kiemelte, hogy több mint három és fél éve nem volt ilyen magas az infláció. A szakértő szerint is tovább gyorsulhat az inflációs ütem az idei első negyedévben, de az év egészében nem számít folyamatos emelkedésre, várakozása szerint az éves átlagos infláció 2 százalék fölött alakulhat.

A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódva a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése nagyobb mértékben járulhat hozzá az inflációhoz, ahogy az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is - fejlette ki kommentárjában.

A 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépésére ugyanakkor ebben az évben még nem számít az elemző. Ennek megfelelően monetáris szigorításra sem, de nem-konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása ebben az évben is napirendre kerülhet - tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az üzemanyagárak tavaly február-márciusi mélypontjának bázishatása miatt márciusra az infláció elérheti a 3 százalékot, majd visszatér 2,2-2,5 százalék közelébe.

A szakértő kommentárjában hangsúlyozta, az év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások - baromfihús, tojás, nyers tej, internet, vendéglátás - célzott áfacsökkentése lefelé húzhatja az inflációt. Bázishatások, az üzemanyagárak, a növekvő belső kereslet, valamint a bérkiáramlás erősödése ugyanakkor felfelé tolhatja, a bérköltségek növekedését azonban a járulékok csökkentése némileg ellensúlyozza - mutatott rá.

Idén éves átlagban 2,4 százalékos árdrágulást vár az elemző, de a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció erőteljesebben is nőhet, a jövő év elején pedig elérheti a 3 százalékos inflációs célt. Emiatt rövid távon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációjából kikerülhet, hogy a monetáris tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára, de még nem számít a kondíciók szigorítására - fejtette ki az elemző.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is kiemelte kommentárjában: a következő hónapokban folytatódhat a pénzromlás ütemének gyorsulása, a teljes évben végig 2 százalék felett maradhat az infláció. Az éves átlag 2,5 százalék lehet, jövőre pedig már elérheti a ráta az MNB 3 százalékos inflációs célját.

Annak ellenére, hogy felpörög az infláció, a monetáris tanács vélhetően nem fog kamatváltoztatással reagálni, mert a tagok kívánatosnak tartják a negatív reálkamat fenntartását - fogalmazott az elemző. Véleménye szerint idén és jövőre is 0,9 százalék maradhat az alapkamat, míg a bankközi kamatok - azaz például a 3 hónapos BUBOR kamat - tovább süllyedhetnek.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kiemelte, folyamatosan érezhető az inflációs adatokban a lakossági fogyasztás növekedése, ami részben a reálbérek növekedésével magyarázható.

A szakértő szerint ha a mostani szinten marad az olajár, akkor áprilisban az üzemanyagok ára csökkenhet, ami lassíthatja az inflációt. Szerinte szintén kérdéses az élelmiszerek árának alakulása, kedvezőbb időjárás esetén az idényáras zöldségek és gyümölcsök olcsóbbak lehetnek. Az elemző szerint a jelenlegi kilátások alapján az idén 2,5 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani.

Kapcsolódó
Januárban 2,3 százalékkal nőttek az árak

Jól jött a hideg tél a sportszer-kereskedőknek

Több mint egymillió eurós (mintegy 308 millió forint) áruház-felújítási programba kezdett az Intersport, így újabb munkahelyek jönnek létre - közölte a vállalat.

A sportszer-kereskedelmi hálózat magyar tagja 300 ezer eurós befektetéssel új arculatot ad szombathelyi áruházának, ezt követően még a tavasszal több mint 700 ezer eurós beruházással megújítja budaörsi egységét. A várhatóan március második felében Budaörsön újranyíló áruház alapterülete ezáltal 800 négyzetméterrel, 3000 négyzetméterre nő.

Horváth Csobán, az Intersport Magyarország ügyvezetője a közleményben kifejtette: a legmodernebb kereskedelmi technológiák meghonosítása ellenére nem csökken, hanem már az újranyitáskor 10 százalékkal nő a munkavállalók száma, miközben a további felújítások is újabb munkahelyeket teremtenek országszerte. A vállalatnak jelenleg 180 alkalmazottja van.
A Magyarországon 14 áruházat üzemeltető üzletlánc számára kifejezetten előnyös volt a hideg tél, a téli sportszezonban ennek is köszönhetően közel 20 százalékkal növekedett a forgalom. A legnépszerűbb termékek a korcsolyák, szánkók, téli kiegészítők voltak.

Az Intersport a magyar sportszerpiacon a harmadik legnagyobb szereplő, 2015-ben 6,26 milliárd, 2016-ban 6,36 milliárd forint árbevételt ért el, 2017-re pedig 6,8 milliárd forintot vár.

Az Intersport Magyarország tulajdonosa az Intersport Austria. Az Intersport több mint 50 éves, nemzetközi franchise hálózatként indulva vált a világ legnagyobb sportszer kereskedelmi hálózatává, a világ több mint 40 országában, több mint 5100 üzlettel van jelen.

Nagyot esett az építőipar

Publikálás dátuma
2017.02.14. 06:25
Csak a nagyvárosokban érezhető a társasházépítések felfutása FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Jelentős mértékben zuhant tavaly az építőipar teljesítménye, elsősorban az uniós források elapadása miatt. Idén újra indulhatnak érkezhetnek a közösségi források és a lakásépítési hullám is kitarthat. Az építőiparban általánosnak tekinthető szakemberhiány azonban már idén is gondot okozhat.

Az építőipari termelés tavalyi 18,8 százalékos visszaesése után idén már jelentős javulást várnak a szakértők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait alapján. Az ágazat 3 százalékos növekedést ért el még 2015-ben. Ehhez képest az épületek 3,7, az egyéb építmények beruházása 33,0 százalékkal csökkent 2016-ban. A legnagyobb visszaesés az út- és vasútépítő vállalkozások termelésében volt.

Az idei növekedési várakozásokat jórészt arra alapozzák az elemzők, hogy az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 89 százalékkal meghaladta az előző évit, ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó szerződések már 174 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ez azt jelzi, hogy ismét megindulnak az uniós forrásból végzett infrastrukturális beruházások, útépítések. Ágazati szakértők azonban hangsúlyozták, a szerződéseknek megközelítően az egyharmada végül nem, vagy jelentős csúszással valósul meg.

A végleges lakásépítési adatok február végén láthatnak napvilágot. Az előzetes becslések szerint 2016-ban 9-9,5 ezer új lakás épülhetett, s idén ez a szám elérheti a 14-15 ezret. Ez százalékban jelentős emelkedés, főleg a rendkívül alacsony bázisnak köszönhetően, de a darabszám továbbra sem éri el a válság előtti békeév 30-40 ezer átadott új lakását - nyilatkozta a Népszavának Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.

Számottevő lakásépítés főként a fővárosban, illetve a nagyvárosokban tapasztalható, ami az építőipar idén várható 10 százalékos bővüléséhez legföljebb 2-3 százalékkal járulhat hozzá. Összességében is a hazai újlakás építés és felújítás az ágazat teljesítményének nagyjából a 10-15 százalékát adja, ami az uniós átlag fele, harmada.

Az új otthonok több mint 50 százaléka lehet társasház és ez Budapesten még magasabb arányt is elérhet - jegyezte meg Petz Raymund. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) ugyan valamelyest lendített a szegmens teljesítményén. Tavaly mintegy 30 ezer igényt fogadtak be a bankok, de 85-90 százalékánál használt lakás vásárláshoz, illetve felújításhoz kértek támogatást a jogosultak. Idén az új lakás igények akár a kétszeresükre is emelkedhetnek, de számszerűen ez sem jelent majd többet 6-7 ezernél.

A lakásépítési hullám lendülete több okból is megtörhet. Szakemberhiányra például az építőiparban a megkérdezett cégek átlagosan 35-40 százaléka panaszkodik, de ugyanez az adat a lakásépítéssel, vagy azzal is foglalkozó vállalkozásoknál már 60 százalék a GKI felmérése szerint. Ennek oka a nagyobb élőmunka igény. Az uniós támogatások újraindulásával az infrastrukturális beruházások meglódulása a munkaerőpiacról az amúgy is szűkös szakemberkínálatból szív el munkaerőt - jegyezte meg Virovácz Péter.

Jelentős javulást vár 2017-ben Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakásépítés áfája a jelenlegi szabályozás szerint csak 2019 végéig lesz 5 százalékos, ha utána esetleg emelkedik az adó, az visszavetheti a lakásépítési kedvet. Ugyancsak hűtheti a lakásépítési lázat, hogy tavaly 25 százalékkal nőttek a kivitelezési költségek, idén várhatóan további 10-15 százalékkal emelkednek, s ennek csak kisebb részét fogja átvállalni a kivitelező. Emiatt, valamint a kereslet folyamatos növekedése miatt az új építésű lakások további drágulására lehet számítani, bár az áremelkedés a tavalyinál kisebb ütemű, valószínűleg 5-8 százalékos lesz - fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép elemzője.

Az építőipar az idei, illetve a jövőre várható lakásépítési keresletet még bírja majd kapacitással, de ha esetleg 20 ezer fölé emelkedne az újlakás építési igény, akkor már súlyos gondokat okozhat a szakemberhiány.