Szárnyal az SPD, zuhannak a Zöldek

Újabb felmérés erősítette meg, hogy még távolról sem ért véget a Schulz-effektus. A Forsa ügynökség felmérése szerint, amelyet RTL és a Stern idézett, a német szociáldemokraták továbbra is 31 százalékon állnak, míg a kereszténydemokrata CDU 34 százalékot szerezne, ezzel az élen áll.

Ez azt jelenti, hogy az előző heti felméréshez képest nincs változás a két nagy párt megítélése között. Amint a Die Welt megjegyezte, „megállt az SPD szárnyalása”. Ez a megállapítás igaz ugyan, ám figyelembe véve azt, hogy nem egészen egy hónapja, január 20-án ugyanezen ügynökség szerint a CDU még 37, a szociáldemokraták pedig 21 százalékon álltak, a mostani felmérés eredménye is figyelemreméltó.

Szakértők rámutatnak, Schulz személye mágnesként vonzotta a választókat, most azonban olyan programot kell bemutatnia, amely felveheti a versenyt lehet Angela Merkelével. A Forsa vezetője, Manfred Güllner rámutatott, hogy Martin Schulz csak személyiségével nem nyerheti meg a voksolást. Olyan SPD-re van szükség, amelyben jobban bíznak az emberek.

Közvetlen összehasonlításban fej-fej mellett halad Merkel és Schulz. A kancellár egy százalékkal vezet az Európai Parlament volt elnökével szemben. Ha a németek közvetlenül szavaznának a kancellár személyére, a hivatalban lévő kormány feje 38, az SPD leendő elnöke 37 százalékot szerezne, az egy százalékos előny azonban jócskán hibahatáron belüli.

Az SPD szárnyalása kapcsán felmerül a kérdés, alakulhat-e baloldali kormány Németországban? Nem elképzelhetetlen ugyan, hogy az SPD, a Zöldek, valamint a Balpárt együttesen többséget szereznének a parlamentben a 2017 szeptemberében esedékes parlamenti választás után, de biztos többségre semmiképpen sem számíthatnának. A szociáldemokraták erősödésével ugyanis megindult a Zöldek eróziója. A Forsa szerint a környezetvédőkre már csak a németek már csak hét százaléka szavazna, utoljára 2008 novemberében volt ennyire népszerűtlen a politikai erő. A Balpárt nyolc százalékot kapna, összesen tehát a baloldali erők 46 százalékra számíthatnának. Ez mintegy hét százalékkal több, mint Schulz-effektus előtt mért 39 százalék. A Forsa szerint további két párt jutna be a parlamentbe: az Alternatíva (AfD) tíz százalék alatt van, kilenc százalékot kapna, a szabaddemokrata FDP pedig öt százalékot.

A Forsa 2500-as minta alapján készítette a felmérést, február 5. és 10. között.

Wilders választást nyerhet

Két újabb felmérés is megerősítette, hogy a március 15-én esedékes holland parlamenti választás közeledtével folyamatosan csökken Geert Wilders jobboldali radikális Szabadságpártjának (PVV) népszerűsége. A Kantar Public szerint a PVV 27 mandátumra számíthat a 150 tagú törvényhozásban, ami két hét alatt nyolc mandátumnyi csökkenést jelent.

Ugyanezt a trendet erősíti meg a GfK Global közvélemény-kutatása is. Az iroda szerint a Szabadságpárt 26 képviselői helyre tehet szert, míg két héttel ezelőtt 31 mandátumot mért számára. A hivatalban lévő kormányfő, Mark Rutte pártja, a liberális VVD 23-24 mandátumra szerezhet, ezzel a második helyen áll.

Jóllehet a PVV a voksolás nagy esélyese, annak nincs nagy valószínűsége, hogy megszerezze az abszolút többséghez szükséges 76 mandátumot a holland képviselőházban. Elemzők azt valószínűsítik, hogy a választások után nem lesz egyszerű kormányt alakítani, a koalíciós tárgyalások akár hónapokon át is elhúzódhatnak, hiszen egyetlen demokratikus párt sem kíván együtt kormányozni a Szabadságpárttal. Mark Rutte 2010-ben ugyan kényszerkoalícióra lépett Wildersszel, de ezúttal már a kampányban kizárt bármiféle együttműködést. A holland voksoláson 28 párt indul.

A holland választásokra egész Európa figyel, mert megnyithatja a zsilipet az európai populisták előtt, aki mind a francia elnök-, mind a német parlamenti választás komoly erői.