Lapozni kellene a könyvbotrány után

Nem támogatna erősebb állami szerepvállalást az ágazatban Kolosi Tamás, az egyik legnagyobb szereplőnek számító Líra Könyv Zrt. elnöke az Alexandra könyvbirodalom csődközeli helyzete ellenére sem. A piac szerinte magától rendezi majd a sorokat. Igaz, szívesen látná a könyvmegjelenéstől számított egy évig az árkedvezmény tilalmát.

Több mint félmilliárd forint értékű könyvet kér számon a piacon kereskedőként és kiadótulajdonosként is jelen lévő Líra Könyv Zrt. az Alexandra-birodalom kiskereskedelmi hálózatát működtető Rainbow Üzletlánc Kft.-n - közölte a Népszavával az egykori piacvezető összeomlása kapcsán eddig jobbára hallgató Kolosi Tamás elnök.

Három éve a pécsi központú Alexandra-láncot felépítő vállalkozó, Matyi Dezső egyszer már "bedöntötte" a hálózat mögött álló Pécsi Direkt Kft.-t. A cég vagyona azonban még a felszámolás előtt átkerült két, Matyi családi érdekeltségébe tartozó társasághoz. (Mások felhívták a figyelmünket arra, hogy ez ügyben bűncselekmény gyanújával nyomozás folyik.)

Átalakul a piac

A hazai könyvpiac tavaly is több milliárd forinttal bővülhetett - véli Kolosi Tamás. A tankönyvek nélküli összbevétel immár félszázmilliárd forintra is rúghat. Szerinte ez a kiadók többségének hosszú távon továbbra is nyereséget biztosít. Az internetes kiskereskedelem a lendületes bővülés ellenére továbbra se nőtt túl a 15-20 százalékon.

Gyakorta ezt is boltüzemeltető hálózatok mutatják fel. Úgyszintén van helye az e-könyvnek, az illegális letöltés pedig szerinte visszaszorulóban van. Jellemző piaci jelenségként említi, hogy az online könyváruháznak indult amerikai Amazon ma már bolthálózat kialakításán munkálkodik.

Az egyik a nagykereskedelmi profilú Könyvbazár Kft., a másik pedig a kiskereskedelmet végző, a boltokat üzemeltető Rainbow Üzletlánc Kft. Kolosi Tamás szerint Matyi Dezső azzal csábította a kiadókat a Könyvbazárhoz, hogy így hozzájuthatnak a Pécsi Direktnél beragadt - összességében több milliárdos - követeléseikhez is. A nagy többség ezt elfogadta. A Líra és az Alexandra kölcsönösen évi 300-400 millió forint értékben forgalmazták egymás könyveit. Később a Könyvbazár is késve fizetett, ám ezt kénytelen-kelletlen elfogadták.

Ezután, máig szintén tisztázatlan körülmények között, tavaly szeptemberben a Wolf-CRS nevű kft. irányítási jogokkal járó részesedést vásárolt a Rainbow Üzletláncban. Bár az eladói oldalon Matyi Dezső áll, ő maga ennek kapcsán kissé ködösen valamiféle "megvezetésre" szokott utalni. A helyzet itt is kölcsönös feljelentésekhez vezetett. A Wolf-CRS-t és tulajdonosát, Ihász Pétert a piac nem ismeri. Többek mellett Kolosi Tamás is úgy emlékszik, hogy a rejtélyes kft. nevében a felszámolási piacról ismert Somogyi Ferenc, Stotz Gyula pénzügyi-kriminalisztikai szakértő, valamint Pokó Diána ügyvéd szoktak fellépni. Utóbbiak Matyi Dezső egykori, üzleti ügyeire rálátó bizalmasai; a vállalkozó az ő tanácsukra engedhette át a Rainbow-irányítást. Kolosi Tamás tartozást is sejt a háttérben, de szavai szerint neki ehhez nincs köze.

Az Alexandra belső vitái ugyanis odáig fajultak, hogy januárban a Könyvbazár nevében Matyi Dezső bejelentette: mivel a Rainbow Üzletház nem fizette ki nekik az - éves forgalom 25-30 százalékát kitevő - karácsonyi bevételt, így ők se tudják kiegyenlíteni a nekik szállítók számláit. A könyveket a nagy- és a kiskereskedő is bizományban tárolja, vagyis azok tulajdonjoga a kiadókat illeti. Így a Könyvbazár raktáraiból gond nélkül visszaszerezték kiadványaikat. Ám a Rainbow, annak ellenére, hogy elismerte, valóban üzleteiben vannak a kérdéses könyvek, Kolosi Tamás tájékoztatása szerint azokat mindeddig nem szolgáltatta vissza. Az összes kiadó teljes beragadt állományának értékét 5-6 milliárd forint körülire becsülte. A nevükben így a többi kereskedőt és kiadót is képviselő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) feljelentést tett. A Líra Könyv a maga készlete miatt 480 millió forintra vagyoni zárlatot is kért.

Döntés egyelőre nem született. Készpénzkövetelésük ennél csekélyebb, mintegy 50 millió forint, mivel az általuk értékesített alexandrás könyvek bevételeivel mindig csökken a követelésük. Kolosi Tamás szerint az Alexandrák pultjain azóta is felfedezni jogellenesen árult termékeket. Ugyanakkor új kiadványokat értelemszerűen már nem. Így az Alexandra-lánc bedőlését borítékolhatónak tartja.

Líra - családi vállalkozásban

A Líra Könyv Zrt. legnagyobb részvényese a Kolosi és Társa Kft. Ennek tulajdonosai a családtagok. Kolosi Tamás és felesége - a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője - 30-30 százalékot jegyez. Gyermekeik, Kolosi Beáta, a Líra vezérigazgatója, valamint Kolosi Péter, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese 20-20 százalékot mondhat magáénak.

Abban a szakmát is megosztó vitában, hogy ez a könyves ipar mély válságára utal-e, a Líra-elnök a nem pártján áll. Meglátása szerint a - tankönyveken kívül - évi ötvenmilliárdos hazai könyvpiac él és virul. Ám ezen belül akadnak rossz döntések, sokat kockáztató vállalkozók, olykor-olykor bűnöző hajlamú szereplők is felbukkanhatnak; mindez akár még egy piacvezetőt is megingathat. Az egyik kódolt problémának a boltok túl nagy alapterületét tartja. Az - amúgy is csak bérelt - öttucatnyi Alexandra-egység egy része a hírek szerint veszteséges, így azokra szerinte nem várható vevő. A nyereséges egységekért viszont a piac működő szereplői alighanem szívesen ringbe szállnak - fogalmazott. (Megjegyzendő: a hírek szerint a médiapiacon aktív Centrál-csoport is érdeklődik az Alexandra iránt.) Kérdésünkre hozzátette: magát a Lírát az ügy egyáltalán nem rengeti meg. Ugyanakkor néhány kisebb kiadót az Alexandra-válság valóban magával ránthat - vélekedett.

Azt azonban rögzítette, hogy az érintett szerzőket ők és szerinte mindenki más is kifizeti. Annak kapcsán, hogy a hazai piacon az Alexandra a kis példányszámú rétegszerzők felkarolójaként volt ismert, Kolosi Tamás úgy vélte: a tehetségek ezután is eljutnak az olvasókhoz. A kiadó-kereskedő hasznát a példányszámon túl a patina is emeli - fogalmazott.

Néhányan ugyanakkor a botrány nyomán a hazai könyvpiac felborítására tesznek kísérletet - fogalmaz Kolosi Tamás. Kérdésünkre nem tagadta, hogy elsősorban L. Simon László kijelentéseire céloz. (A fideszes politikus-vállalkozó - akit korábban ködös kultúrpolitikai ötletei és zavaros pénzügyletei után kitettek a kormányból - arra hivatkozva, hogy a csődhelyzet miatt kiadók tűnhetnek el és csökkenhet a szakma sokszínűsége - kötött árrést javasol. Ezen túl felvetette, hogy az állam "vállaljon szerepet" a felszámolásból. Ez sokak szemében az Alexandra államosítási ötletének tűnt.)

Ma tüntetés lesz

Nem támogatja a könyvkiadói és könyvkereskedői képviselet szétválasztását Kolosi Tamás. Szerintük érdekeik összeegyeztethetőek, a közös fellépés pedig Magyarországon is közel kétszáz éves múltra tekinthet vissza. A piac mintegy harmadát képviselő másik nagy szereplő, a Libri-Bookline ugyan továbbra is az MKKE oszlopos tagja, de a mögötte álló kiadók néhány éve kiléptek. Ezt többen az érdekösszehangolás lehetőségének hiányával indokolták. Kolosi Tamás azonban egész más okokat lát a kilépések mögött. Az Alexandra-csőd miatti mai, alapvetően kiadói tüntetésről csak annyit említ, szervezőit alig ismeri.

Kolosi Tamás Fotó: Vajda József

Kolosi Tamás viszont a helyzet rendezéséhez nem tartja szükségesnek az állami beavatkozást. Mi több, szerinte a tankönyvpiac államosítása is megbukott. A Rainbow környékén feltűnt egyes vállalkozókat sem tartja fideszes előőrsnek, inkább csak zavarosban halászó szerencsevadászoknak.

Az állam jól teszi, ha a szabályozáson túl a tehetségek vagy például a tudományos publikációk támogatásában is részt vállal; feltéve, ha nem a csókosokat fizetik ki ily módon - tette hozzá. Mindazonáltal támogatja a szakma és a politika párbeszédét.

Ennek nyomán egy törvényi pont bevezetését is javasolná a Líra-elnök: ama - a versenyhivatal által korábban betiltott - szakmai közmegegyezés érvényesítését, hogy egy könyvet a megjelenést követő egy éven belül ne lehessen leárazni.

Szerinte ugyanis ennek tilalma csak dráguláshoz vezetett: mivel a hasznot ki kell termelni, az olvasó most "kedvezményesen" ugyanannyiért vagy drágábban jut könyvhöz, mint ha fékeznék az árcsökkentési nyomást.

A könyv is piaci termék

A könyv egyrészt ugyanolyan árucikk, mint bármi más, azaz kereskedelmére az ennek megfelelő törvények és versenyszabályok érvényesek. Másrészt a kultúra és tudás egyik legfontosabb közvetítő eszköze, előállítása és eljuttatása az olvasóhoz társadalmi érdek, a közjó része. Ez utóbbit ismerte el a törvényhozás azzal, hogy a könyvek után az általános 27 százalék helyett ötszázalékos áfát kell megfizetni. Speciális terület a tankönyvkiadásé: az Orbán-kormány alatt teljesen állami kézbe vették. És ez sokakat meglepő módon az ellátás zavarait okozta egyfelől, a minőség romlását másfelől.

A könyvpiac a rendszerváltás utáni liberalizálása nyomán a két nagy könyvkereskedelmi cég – a mai Líra Könyv Zrt. és a Libri jogelődje – magánkézbe került, és hozzájuk csatlakozott az utcai könyvpultosból legnagyobbá növekedett Alexandra. A piac körülbelül 90 százalékát uraló terjesztők mára kiadói üzletágat is beépítettek birodalmukba, így a független kiadóknak az ebből következő protekcionizmussal is meg kell küzdeniük kiadványaik a nagy hálózatokban való értékesítésekor.

Az Alexandra esetleges bedőlése a kiadói terület átrendeződését is magával hozhatja. Mások mellett olyan fontos piaci szereplők, mint a patinás világirodalmi kiadó, az Európa és a kortárs irodalmat megjelentető Noran tartozik a cég portfóliójába. Nehezen pótolható veszteség volna az ő eltűnésük. Ha pedig a karácsonyi vásárra könyveket bizományba adó kisebb kiadók nem juthatnak a pénzükhöz, az további vállalkozások megszűnéséhez vezethet.

A legkevésbé a másik két nagy van veszélyben, mert ők általában minimális készpénzforgalom mellett számoltak el egymással. Tehát annak fejében, amit az Alexandra nem fizet ki nekik, visszatarthatják a tőle kapott könyvek árbevételét.

A könyvpiaci szereplők remélik, hogy úrrá tudnak lenni a kialakuló káoszon. Nagyon félnek bármiféle állami beavatkozástól, mert tapasztalataik szerint minden felülről jött kezdeményezés csak torzítja a piacot. Az állami tankönyvkiadás is katasztrofálisan működik, és a Kerényi Imre-féle Nemzeti Krónika köteteire kiutalt több százmillió forint is inkább csak zavart okozott az egyébként piaci elvek mentén működő piacon. Legújabban pedig hatszázmillió forintot adott a kormány annak a Magyarország vármegyéi és városai című, a Millenium idején indult sorozatnak újrakiadására, amelynek darabjai ingyenesen letölthetők az Országos Széchényi Könyvtár oldaláról. - Kelen Károly