Fekete és meleg

Publikálás dátuma
2017.02.17. 06:45
Az Oscar-díjra jelölt Mahershala Ali úszni tanítja a kilencéves Chiront a Holdfény című filmben FORRÁS: VERTIGO MEDIA
A legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb forgatókönyv Oscarjára is jelölt Holdfény című film főhőse egy meleg fekete fiú, akinek végig kell járnia a maga útját ahhoz, hogy megtalálja önmagát. Barry Jenkins rendező fekete közösségben játszódó alkotása borsot törhet az amerikai elnök orra alá, ha nem csak szidni, de nézni is szokta a filmesek munkáját.

Csupa-csupa öreg közhely, vagy ha nem, hát giccses negéd. Mint az élet. Szomorú gyerekkor, bántalmazó, drogos anya, utcai erőszak, magány, valamint mennyből az angyalként közbelépő jóságos drogdíler és melegszívű felesége, aztán meg a váratlanul felbukkanó szerető szív, melynek tulajdonosa még évek múltán is az egyetlen szerelem ígérete a már szintén jóságos drogdílerré lett hősünk számára.

Ilyen alapanyagból formált 8 Oscarra jelölt filmet Barry Jenkins. A Holdfény című független műben, amely egy Chiron nevű fekete meleg fiút életének három szakaszán át kísér végig az önmaga megtalálásának és felvállalásának fájdalmas útján, ordító klisék válnak engedelmes építőkövekké Jenkins kezében. Miami lepukkant, kriminalizálódott fekete negyedében vagyunk, a ’80-as években, amikor minden sarkon fiatal fiúk árulják a drogot, s amikor maga a fekete közösség sem hajlandó eltűrni azt, ha valaki a másság jegyeit viseli. Egy társadalmi kisebbség viselkedik úgy a saját belső kisebbségével, mint ahogy a társadalom egésze viselkedik velük: bünteti és kiveti magából, mert a meleg fekete férfi nem felel meg a fekete férfi macsó-képének. Jenkins egy felnőtté válás drámája mellett az előítéletek drámát is erőteljesen kiugratta. A Holdfény mindannak radikálisan ellent mond, - ezért Hollywood büszke is rá, mutatja a 8 Oscar-jelölés -, amit Trump elnök diszkriminatív és előítéletes nézetei le akarnak nyomni Amerika torkán.

A kopott kliséket Jenkins olyan stílusban mondja, amivel mindvégig szembe megy a filmcsinálás divatos trendjével. A legcsendesebb, néma pillanatai a legmegrázóbbak. Kisfiúként, mint menekülő vadat mutatja be főhősét, az arca, a szeme döbbenetes. Tele félelemmel, hogy újra elkapják a társai és elverik. A film első részében a menekülés és félelem teszi ki Chiron napjait. Életének drámái és tragédiái később sem robbannak a néző szemébe látványosan. Sokat mond a rendezői szemléletről, ahogy Jenkins egy olyan fiúszerelmet mutat, amelyben a szexualitás lebegő, poétikus formában mutatja magát. Találkozása egy másik meleg fiúval s a testi szerelemmel inkább költészet, mint valóságos akció: tétova mozdulatok sugallják, amit Chironban saját szexuális hovatartozása és annak vállalása ébreszt.

Rendezői érzékenység és kiváló színészgárda munkájának eredménye, hogy azt is elfogadtatja a film, ami nehezen hihető. Sőt, a mesebelien jóságos utcai drogdíler alakításáért a valóban megkapó figurát teremtő Mahershala Ali a hiteles játékával Oscar-jelölt is lett mellékszereplőként. Ő az, akinek éppen a jóságán és főként a megértésén tükröződik vissza igazán a 9 éves kis főhős elveszettsége, kitaszítottsága, a nemi identitásának bizonytalansága. Ő az, akitől a társaitól megfélemlített fiú azt kérdi: „Én köcsög vagyok?”

Érdekes ellentétben áll a kopott klisék és a poétikus ábrázolás együttes használata. Miközben a legkeményebb tényeket, Miami lepukkant, kriminalizálódott fekete negyedének mindennapi megzuhantságát, reménytelen lesüllyedését mutatja a film, s az érdes valóság képei közé lebegő, poétikus jeleneteket illeszt. Az egyik legmeghökkentőbb a tengerparti jelenet, amelyben a reménytelenül magányos kisfiút a drogdíler úszni tanítja. Innen indul Chiron önmaga megismeréséhez vezető útja: az első sikeres karcsapásokkal ez a bensőséges, szép jelent a küzdelem költői metaforájává nő, Chiron küzdeni tanul, és bízni önmagában.

A happy end csak látszat. A harmadik részben a kigyúrt, smukkokkal és aranyműfoggal cicomázkodó Chiron már maga is drogdíler. Mintegy sugallva: vagy függő vagy, vagy díler vagy, ha fekete vagy. Megtalálta a fekete negyedben az egyetlen kitörési pontot, de ehhez természetellenes figurát teremtett magából, védekezésül. A zárójelenet összehozza őt egykori szerelmével, a találkozás épp oly váratlan, mint sok más fordulat a filmben. Szemérmes, csendes hangulatú. Jenkins jó érzékkel játssza ki a látszat és a belső őszinteség ellentétét, a két barát egymás felé tapogatózását, s egy szép szerelem ígéretét. A film csendben, de dacosan igent mond az ember szabadságára. Ennyi az egész.

(Holdfény ****)

Szerző

Meghallgatták Angela Merkelt

Publikálás dátuma
2017.02.16. 20:10
FOTÓ: Getty Images
Meghallgatta tanúként Angela Merkel német kancellárt csütörtökön Berlinben az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) leleplezett adatgyűjtő programjainak német vonatkozásait vizsgáló szövetségi parlamenti (Bundestag-) bizottság, a kormányfő a testület előtt hangsúlyozta, hogy nem vezette félre a nyilvánosságot, a hírszerzési együttműködést pedig a nemzeti érdekek védelmében tovább kell folytatni az Egyesült Államokkal.

Angela Merkel 2013 nyarán az NSA Edward Snowden által leleplezett adatgyűjtő tevékenységéről szólva leszögezte, hogy a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlan. Azonban kiderült, hogy a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) is kémkedett baráti célpontok ellen a digitális kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszerei, adatbázisai révén, részben éppen az informatikai hírszerzésre szakosodott NSA-vel együttműködésben.

A kancellár a parlamenti vizsgálóbizottság csaknem három éve tartó munkáját lezáró tanúmeghallgatáson kiemelte, hogy amikor a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlanságáról beszélt, még nem tudta, hogy a BND is végez ilyen tevékenységet, és semmi oka nem volt arra, hogy ennek a "triviális", magától értetődő alapszabálynak a megszegését feltételezze a szolgálatról.

Aláhúzta, hogy továbbra is kitart véleménye mellett, a barátok közötti kémkedés nemcsak elvtelen, hanem felesleges tevékenység, "energiapocsékolás". Hozzátette, hogy a "Németország saját érdekében" az új washingtoni vezetéssel is folytatni kell a hírszerzési együttműködést.

Angela Merkel azután tette híressé vált kijelentését, hogy kiderült, az NSA lehallgatja mobiltelefonját. Erről hírportálok beszámolói szerint a bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy számára nem a saját személye volt fontos az ügyben, mert kormányfőként titkosított kommunkációs csatornákat is használhat, hanem inkább az állampolgárok érdekei, amelyeket meg kell védeni. Viszont azt is elmondta, hogy az eset után lecserélte készülékét.

A német sajtóban 2015 tavaszán jelentek meg értesülések a BND és az NSA kapcsolatáról. Ezek szerint az NSA német és más nyugat-európai cégekről és személyekről, kormányokról és uniós intézményekről szerezett adatokat, illetve folytatott megfigyelést a BND-vel folytatott együttműködés révén.

Az amerikai és a német szolgálat együttműködése egy 2002-ben kötött megállapodáson alapul. A terrorellenes küzdelem összehangolásáról szóló megállapodás a bajorországi Bad Aiblingban működő lehallgatóállomásra vonatkozik, amelyet még az amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek a hidegháború idején, és a BND csak 2004-ben vett át. Az NSA ezután megtarthatott egy összekötői irodát az állomáson, a BND pedig éveken keresztül az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott keresőkifejezések - úgynevezett szelektorok, például mobiltelefonok száma, e-mail-címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek - alapján fésülte át Bad Aibling rendszereit, adatbázisait.

Az is kiderült 2015-ben, hogy a BND az NSA-tól függetlenül, önállóan is kémkedett baráti célpontok, köztük szövetséges államok berlini nagykövetségei és uniós intézmények ellen. Ezt a tevékenységet Angela Merkel 2013 nyarán tett kijelentése után is, egészen 2013 októberéig folytatták. 

Angela Merkel a több órán át tartó meghallgatáson elmondta, hogy a sajtóból értesült a kancellári hivatal felügyelete alatt működő szolgálat műveleteiről. A leleplezések miatt belső vizsgálatot indítottak és igyekeztek helyrehozni a hibákat. Remélhetőleg nem fordul elő többé hasonló eset - mondta a kancellár.

A Bundestag ellenzéki pártjai szerint Angela Merkel nem oszlatta el azt a gyanút, hogy hivatala megpróbálta félrevezetni a közvéleményt, éppen 2013 nyarán, a Bundestag-választás előtti kampányban. Ronald Pofalla akkori kancelláriaminiszter a kampány közepén azt állította, hogy hamarosan elkészül egy német-amerikai megállapodás az egymás elleni kémkedés tilalmáról és arról, hogy az amerikai partnerek német földön a német törvényeknek megfelelően tevékenykednek, holott már akkor egyértelmű volt, hogy Washington ellenállása miatt nem lesz ilyen egyezmény - fejtette ki Constantin von Notz, a Zöldek politikusa, kiemelve, hogy a kancellárnak a meghallgatáson nem sikerült áthidalnia a kampányban tett ígéretek és a valóság közötti szakadékot.

A 2013-ban még ellenzékben lévő, azóta a Merkel vezette CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) sem teljesen elégedettek. A kancellár ugyan meggyőzően számolt be arról, hogy nem tudott az NSA-BND együttműködésről, de a meghallgatáson világossá vált, hogy csak azért nem tudott erről, mert "védőfalat" épített maga körül, hogy ne jussanak el hozzá a hivatala ellenőrzése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó politikailag kényes információk - mondta Christian Flisek, a bizottság egyik szociáldemokrata tagja.

Szerző
Témák
Angela Merkel NSA

Meghallgatták Angela Merkelt

Publikálás dátuma
2017.02.16. 20:10
FOTÓ: Getty Images
Meghallgatta tanúként Angela Merkel német kancellárt csütörtökön Berlinben az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) leleplezett adatgyűjtő programjainak német vonatkozásait vizsgáló szövetségi parlamenti (Bundestag-) bizottság, a kormányfő a testület előtt hangsúlyozta, hogy nem vezette félre a nyilvánosságot, a hírszerzési együttműködést pedig a nemzeti érdekek védelmében tovább kell folytatni az Egyesült Államokkal.

Angela Merkel 2013 nyarán az NSA Edward Snowden által leleplezett adatgyűjtő tevékenységéről szólva leszögezte, hogy a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlan. Azonban kiderült, hogy a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) is kémkedett baráti célpontok ellen a digitális kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszerei, adatbázisai révén, részben éppen az informatikai hírszerzésre szakosodott NSA-vel együttműködésben.

A kancellár a parlamenti vizsgálóbizottság csaknem három éve tartó munkáját lezáró tanúmeghallgatáson kiemelte, hogy amikor a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlanságáról beszélt, még nem tudta, hogy a BND is végez ilyen tevékenységet, és semmi oka nem volt arra, hogy ennek a "triviális", magától értetődő alapszabálynak a megszegését feltételezze a szolgálatról.

Aláhúzta, hogy továbbra is kitart véleménye mellett, a barátok közötti kémkedés nemcsak elvtelen, hanem felesleges tevékenység, "energiapocsékolás". Hozzátette, hogy a "Németország saját érdekében" az új washingtoni vezetéssel is folytatni kell a hírszerzési együttműködést.

Angela Merkel azután tette híressé vált kijelentését, hogy kiderült, az NSA lehallgatja mobiltelefonját. Erről hírportálok beszámolói szerint a bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy számára nem a saját személye volt fontos az ügyben, mert kormányfőként titkosított kommunkációs csatornákat is használhat, hanem inkább az állampolgárok érdekei, amelyeket meg kell védeni. Viszont azt is elmondta, hogy az eset után lecserélte készülékét.

A német sajtóban 2015 tavaszán jelentek meg értesülések a BND és az NSA kapcsolatáról. Ezek szerint az NSA német és más nyugat-európai cégekről és személyekről, kormányokról és uniós intézményekről szerezett adatokat, illetve folytatott megfigyelést a BND-vel folytatott együttműködés révén.

Az amerikai és a német szolgálat együttműködése egy 2002-ben kötött megállapodáson alapul. A terrorellenes küzdelem összehangolásáról szóló megállapodás a bajorországi Bad Aiblingban működő lehallgatóállomásra vonatkozik, amelyet még az amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek a hidegháború idején, és a BND csak 2004-ben vett át. Az NSA ezután megtarthatott egy összekötői irodát az állomáson, a BND pedig éveken keresztül az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott keresőkifejezések - úgynevezett szelektorok, például mobiltelefonok száma, e-mail-címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek - alapján fésülte át Bad Aibling rendszereit, adatbázisait.

Az is kiderült 2015-ben, hogy a BND az NSA-tól függetlenül, önállóan is kémkedett baráti célpontok, köztük szövetséges államok berlini nagykövetségei és uniós intézmények ellen. Ezt a tevékenységet Angela Merkel 2013 nyarán tett kijelentése után is, egészen 2013 októberéig folytatták. 

Angela Merkel a több órán át tartó meghallgatáson elmondta, hogy a sajtóból értesült a kancellári hivatal felügyelete alatt működő szolgálat műveleteiről. A leleplezések miatt belső vizsgálatot indítottak és igyekeztek helyrehozni a hibákat. Remélhetőleg nem fordul elő többé hasonló eset - mondta a kancellár.

A Bundestag ellenzéki pártjai szerint Angela Merkel nem oszlatta el azt a gyanút, hogy hivatala megpróbálta félrevezetni a közvéleményt, éppen 2013 nyarán, a Bundestag-választás előtti kampányban. Ronald Pofalla akkori kancelláriaminiszter a kampány közepén azt állította, hogy hamarosan elkészül egy német-amerikai megállapodás az egymás elleni kémkedés tilalmáról és arról, hogy az amerikai partnerek német földön a német törvényeknek megfelelően tevékenykednek, holott már akkor egyértelmű volt, hogy Washington ellenállása miatt nem lesz ilyen egyezmény - fejtette ki Constantin von Notz, a Zöldek politikusa, kiemelve, hogy a kancellárnak a meghallgatáson nem sikerült áthidalnia a kampányban tett ígéretek és a valóság közötti szakadékot.

A 2013-ban még ellenzékben lévő, azóta a Merkel vezette CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) sem teljesen elégedettek. A kancellár ugyan meggyőzően számolt be arról, hogy nem tudott az NSA-BND együttműködésről, de a meghallgatáson világossá vált, hogy csak azért nem tudott erről, mert "védőfalat" épített maga körül, hogy ne jussanak el hozzá a hivatala ellenőrzése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó politikailag kényes információk - mondta Christian Flisek, a bizottság egyik szociáldemokrata tagja.

Szerző
Témák
Angela Merkel NSA