Kijátszották Schmidt Máriának a Figyelőt

Publikálás dátuma
2017.02.16. 21:05
Forrás: Facebook
A legalacsonyabb árat ajánló vevőnek adta el a felszámoló a Figyelő kiadói jogát - derült ki a lap korábbi tulajdonosának szavaiból.

Varga Miklós a HVG-nek felidézte, már 2015-ben érdeklődtek különböző cégek, így egyre magasabb lett az ár. Szerinte, mivel más vevőjelöltek is voltak, sőt, akadt, aki letétbe helyezte a vételárat, "abszolút sértő" Schmidt Mária korábbi kijelentése, amely szerint ő mentette meg a hetilapot. Ráadásul mindenki többet ajánlott a felszámolónak, mint "a Ducsai Ákos nevű, vállalkozó szellemű úr", akitől Schmidt cége aztán "két másodperc alatt" megvette a Figyelőt - mondta Varga. A felszámoló, Börcsök Sándor egyébként Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter ismerőse, és több fontos felszámolási ügy, így például egyes Quaestor-cégek és a Győri ETO FC Labdarúgó Kft. esete is hozzá került. A HVG erre vonatkozó kérdésére Varga azt mondta, hogy "abszolút" érzett Börcsök tevékenységében politikai hátszelet, ugyanakkor a felszámoló "korrekten és jól végezte munkáját, hiszen életben maradtunk".

Szerző

NAV-os határidőre figyelmeztették a bortermelőket

Publikálás dátuma
2017.02.16. 20:49
Illusztráció: Thinkstock
Minden bortermelőnek kötelező bejelentenie március 10-éig, hogy április 1-jétől egyszerűsített adóraktári engedélyesként vagy kisüzemi bortermelőként kíván tovább tevékenykedni, a változás a termelők több mint 90 százalékának jelenthet könnyítést - hívta fel a figyelmet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) csütörtökön.

A HNT felidézte: a januártól hatályos új jövedéki törvény bevezeti a kisüzemi bortermelő kategóriáját, amely a várakozások szerint az eddiginél lényegesen egyszerűbb ügyintézést tesz majd lehetővé.

Jellemzően a saját vagy vásárolt szőlőből, legfeljebb 1000 hektoliter mennyiségben bort előállító borászatok választhatják a kisüzemi bortermelő státuszt. Ezek a termelők 100 hektoliter palackos erjesztésű pezsgőt is készíthetnek, csak magyar szőlőt dolgozhatnak fel, és nem vásárolhatnak bort.

A közleményben Légli Ottó, a HNT elnöke kifejtette, a kategória bevezetésével elsősorban a kis, családi borászatok adminisztrációs terheinek csökkentése volt a cél, ezért nyújtották be javaslatukat a jogalkotóknak. Nyilatkoznia valamennyi borászatnak kötelező, március 31-ével ugyanis minden termelőnek automatikusan megszűnik az eddigi engedélye.

A tájékoztatás szerint alapesetben a kisüzemi bortermelőknek jövedéki ügyekben ezentúl nem lesz kapcsolatuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV), kivéve, ha uniós tagállamba kívánnak bort értékesíteni. Ilyen esetekben a NAV-tól kapott egyedi azonosító birtokában állíthatnak ki kísérőokmányt.

Azok, akik egyszerűsített adóraktári körben maradnak, új, elektronikus engedélyt kapnak a NAV-tól. Nyilvántartásukat a jelenlegi pincekönyvben vezethetik tovább, a hamarosan megjelenő új pincekönyv-rendelet értelmében azonban ez a nyilvántartás is egyszerűbbé válik - hangsúlyozta a HNT, hozzátéve, hogy javaslataik szerint a kisüzemi bortermelőknek várhatóan még ennél is egyszerűbb nyilvántartást kell vezetniük.

Az új szabályoknak megfelelően kevesebb adatra lesz szükség az elszámolás leadásához is, és ezeket csak évente egyszer, a borpiaci év végét követően, augusztus 15-éig kell a termelőknek benyújtaniuk a hegybíróhoz. A termelői pezsgőt előállító, tároló termelőknek ezzel egy időben kell megküldeniük jövedékiadó-bevallásukat a NAV-nak, és ekkor fizetik meg az adót is - közölte a HNT.

Szerző
Témák
NAV Bortermés

Majtényi Debrecenben egy letörött zászlóról

Publikálás dátuma
2017.02.16. 20:48

"Orbán úgyse engedi meg neki, hogy köztársasági elnök legyen. Hiába lenne jó. Úgyse hagyja. De azért eljöttünk, lássuk élőben azt a embert, akit szívesen elfogadnánk. Korábban ide jártunk táncolni, jó kis klub működött itt" – mondja egy 75 éves asszony, miközben kapaszkodik fel a lépcsőn a Debreceni Művelődési Központba, ahol Majtényi László, a baloldali pártok köztársasági elnökjelöltje tartotta országosan is első lakossági fórumát. "Az, hogy ennyien eljöttek ide, a remény sugarát vetíti elénk" - kezdte mondandóját a kétszáz fős, zömmel idősebbekből és középkorúakból álló hallgatósága előtt Majtényi.

"Egy barátom megajándékozott egy Vaclav Havel idézettel, amely nagyon illik a jelölti helyzetemre: meg kell különböztetnünk a reményt az optimizmustól. A remény az: megteszem, mert a cselekedet helyes, morálisan igazolható, függetlenül attól, hogy látom-e ennek a pozitív végkimenetelét. Persze tudom, hogy belőlem nem lesz köztársasági elnök, ám már az is túlszárnyalta a korábbi reményeimet, hogy mégiscsak meglehet az amúgy szétszabdalt alkotmányos ellenzék negyven támogató szavazata, amely biztosítja a jelöltséget".

Nem hiábavaló az indulása – folytatta Majtényi - így ugyanis alkalma van egy kívánatos negyedik, kevésbé korrupt, igazságosabb köztársaságról beszélni az országban sok helyen, s talán ezeket a gondolatokat továbbviszik, elmondják másoknak. Például arról, hogy sokkal jobb intézmények uralma alatt élni, mint embereké alatt: kevésbé kell rettegni, hogy mit tesz a legfőbb vezető, ha előző este „csikart a hasika”, vagy valakik valamit suttogtak a fülébe. Vagy arról, hogy jogunk van a szabad választáshoz, a szabad sajtóhoz, az államot maga alá gyűrő korrupció elleni harchoz, s ahhoz, hogy ne legyen kétmillió olyan ember az országban, aki a harmadik világbeli szegények szintjén él ma, egy európai országban – zanzásította államfőjelölti programját.

"Tudjuk, hogy a Majtényi síkon annak idején letörött a zászló, de mégis, ez a név most visszahozhatja nekünk a reményt" – mondta az első felszólaló. A második arra biztatta a jelöltet, hogy ha nem engednék elmondani a parlamentben a kortesbeszédét, akkor is mondja el valahol, ahol sokan hallhatják. Volt naiv, aki arról beszélt: hátha csoda történik, s az országgyűlési képviselők majd a „jó gombot” nyomják meg, pártállástól függetlenül, mire Majtényi azt mondta: ahhoz talán egy „delejező tanfolyamot” kellene elvégeznie, s hipnotizálni a képviselőket, az eredményhez pedig ebben az esetben sem fűzne sok reményt. Végső soron egy izgalmas párbeszéd alakult ki Debrecenben a nemzet felemeléséről, az alaptörvényről, a személyi kultusz és emberfüggő irányítás helyett remélt intézményesített demokráciáról, s arról, hogy a politikai elitnek közösen kellene akarnia egy jobb országot, véget vetni egyfajta „százéves háborúnak”.

Szerző