Tovább hízhat a metrószámlaSokba kerülhet az adófizetőknek az, hogy Lázár János az OLAF-jelentés miatt visszatartja a négyes metró még kifizetetlen számláira szánt pénzt. Kártérítési perek sokaságát zúdíthatja ugyanis a fővárosra az, ha kiderül, hogy olyan pénzeket is befagyasztottak, amelyre joggal tart igényt a kivitelező. Lázár János nem aggódik, a kancelláriaminiszter „szabályozási eszközökkel” segítené ki a fővárost.Nehéz helyzetbe hozta a fővárost a kormány a metrópénzek befagyasztásával – vált világossá a kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János ugyanis elmondta: nem vizsgálta a kormány azt, hogy pontosan milyen jogcímen van még a fővárosnak 20 milliárd forintos fizetési kötelezettsége a négyes metró beruházásával összefüggésben. Lázár szavai szerint az OLAF-jelentés miatt rendkívüli körülmény merült fel, nem volt lehetőség mérlegelni, az adófizetők pénzének védelme érdekében fel kellett függeszteni azoknak a pénzeknek a folyósítását, amelyből a főváros állta volna a még hátralévő 20 milliárdos kötelezettséget.
Ez azonban szorult helyzetbe hozhatja a fővárost. Ha ugyanis később kiderül, hogy megalapozatlan az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) négyes metróról szóló jelentéséből most kiolvasott „gyanú”, amire hivatkozva Lázár befagyasztotta a kifizetéseket, úgy a pénzük nélkül maradó építőipari multik perre mehetnek a fővárossal szemben. Nemrégiben Tarlós István főpolgármester elmondta: az alagútépítő BAMCO-konzorcium cégei – a Strabag AG, a Hídépítő Zrt. és a Vinci Contstruction – felé vannak még komoly tartozásai a fővárosnak.
Az Európai Bizottság 18 hónapja nem dönt a paksi beruházás esetleges tiltott állami támogatásáról – mondta Lázár János a Kormányinfón. Épp ezért ez lesz az egyik fő témája a miniszter jövő heti brüsszeli útjának. A kormányinfón szóba került a menekültkérdés is: Lázár szerint a közbiztonság ugyan „helyreállt”, 2010-ben még 450 ezer volt a regisztrált bűncselekmények száma, ám ez mára 270-290 ezerre csökkent, csakhogy ezt az eredményt az illegális bevándorlók veszélyeztetik. Lázár a közbiztonság javulását a megemelt rendőri létszámmal és a közfoglalkoztatás kiterjesztésével magyarázta. Bejelentette azt is, hogy 2019-ig több lépcsőben, összesen 30 százalékkal emelnék az állami alkalmazottak bérét. Az idén a legnagyobb, 14 százalékos emelést a Magyar Posta dolgozói kapják – tette hozzá Lázár.
Az OLAF-jelentésben az áll, hogy a metró alagutat fúró BAMCO-konzorcium cégeinek a szerződései körül nem volt minden rendben, a csoport gyanúsnak tűnő körülmények között nyert a közbeszerzésen. Ugyanakkor a jelentés arról is ír, hogy időközben, a jelentős csúszást szenvedett metróalagút-építés nyomán vagy két tucat per indult a főváros valamint a BAMCO-cégek között, és – mint azt a városházán elmondták – ezek miatt vetődhetne fel Budapest esetleges fizetési kötelezettsége. Azaz: a már régóta futó peres ügyek és az azokból fakadó fizetési kötelezettségek egy része egyáltalán nem biztos, hogy közvetlenül kapcsolható az OLAF által feltárt problémákhoz. Így például a jelentés szerint a BAMCO követeléseinek egy része a beruházó – közvetve a főváros – hibájából fakadt, például a konzorcium csak 35 hét késéssel foghatott hozzá az alagútépítéshez. Ha az ilyen követelésből származó fizetést kell most befagyasztania a fővárosnak a kormány miatt, akkor az szinte biztosan kártérítési követeléshez vezet.
A fővárosnak most azzal is szembe kell néznie: az OLAF jelentésben megállapított „gyanú” önmagában még kevés egy jogilag megalapozott fizetés felfüggesztéséhez. Ahhoz ugyanis a bíróságoknak jogerősen meg kellene állapítaniuk, hogy csalás történt a BAMCO szerződéseinél. Ennek kapcsán Lázár János lapunk kérdésére annyit mondott: rövidesen az OLAF jelentésben érintett 61 szerződés közül több mint ötven esetében feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen. Kérdés csak az, hogy mire jut majd a magyar ügyészség és rendőrség. A magyar hatóságok ugyanis az OLAF jelentésben érintett ügyek döntő többségében már korábban nyomoztak, ám egy kivételtől eltekintve az összes ügyet eredménytelenül lezárták 2012-re. Márpedig innentől a városháza aggódva figyelheti a Polt Péter vezette ügyészséget. Ha ugyanis a magyar hatóságoknak második nekifutásra sem sikerül eredményt elérnie, akkor a főváros a metrópénzek befagyasztása miatt újabb, kártérítési pereknek nézhet elébe.
„A kulcskérdés az, hogy az OLAF jelentése alapján gyanúsnak vélt szerződésekben volt-e olyan szabály, kikötés, ami lehetőséget ad a megrendelőnek, ez esetben a fővárosnak és az államnak arra, hogy jóhiszeműen felfüggeszthesse a kifizetést” – fogalmazott kérdésünkre Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Ha nincs ilyen kikötés, úgy a kifizetések felfüggesztése „késedelmes helyzetet” eredményez, amiből a beszállítónak számos jogérvényesítési illetve kártérítési lehetősége származhat – tette hozzá Ligeti.
Így ha mégsem volt megalapozott az állam gyanúja, azaz nem bizonyul be végül jogerősen, hogy a beszállító csalt, úgy utána az érintett cégnek, vagy cégeknek nemcsak az eredeti szerződéses összeg jár vissza, hanem a kötbér, illetve a beszállító időközben elmaradt haszna is. Ligeti szerint az üzleti életben a hasonló pénzügyi vitákat főként tárgyalások során rendezik. Az elmaradt haszon kapcsán általában az adott ágazatban normál ügymenet mellett átlagosan elérhető hozamot veszik alapul a tárgyaló felek, vagy, ha nem sikerül megállapodniuk, akkor a bíróság.
A kormány szerint az OLAF azt a javaslatot tette az Európai Bizottságnak, hogy az építtető főváros 59 milliárdot fizessen vissza a négyes metróhoz nyújtott uniós támogatásból (noha ez az OLAf-jelentésben nem szerepel). Lázár szerint azonban „a kormány tud a fővárosnak segíteni, ha a fővárosnak fizetnie kell majd az unió felé. A fővárosnak is joga van a kárt okozót beperelni később. Az ügyben érintett cégek nagy, multinacionális cégek. Ha a főváros nem boldogul, hogy visszaszerezze a pénzét, akkor a kormány szabályozási eszközközöket is bevethet ennek érdekében” – mondta Lázár.