Miért ne házasodhatnának az azonos neműek?

Publikálás dátuma
2017.02.18 06:08

Fotó: /
A címben feltett kérdésre még az Alkotmánybíróság sem tudott konkrét jogi válaszokat adni - tudtuk meg azon a kerekasztal-beszélgetésen, amit a Budapest Pride szervezett az LMBT Történeti Hónap keretében, a Házasság Hete alatt. Az azonos nemű párok többsége szerint bár a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetősége a semminél jobb, de nem elegendő. Egy korábbi kutatás szerint a társadalom jelentős része támogatná az azonos neműek házasságkötését.

"Nincsenek racionális, alkotmányos érvek az azonos neműek házasságkötése ellen. Akárhányszor vizsgáljuk ezt a kérdést, mindig oda lyukadunk ki, hogy ez hátrányos megkülönböztetés" - mondta Asbóth Márton arra a kérdésre, milyen okai lehetnek annak, hogy Magyarországon továbbra sem nyitott a házasság intézménye az azonos nemű párok számára. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) önrendelkezési programvezetője a Budapest Pride kerekasztal-beszélgetésén emlékeztetett: korábban az Alkotmánybíróság (Ab) is foglalkozott a kérdéssel (Magyarországon a melegházasság alkotmányban tiltott), ám nem sikerült konkrét, jogi ellenérvekkel előállni.

"Az Ab válaszából lényegében annyi derül ki, hogy ez nem illik bele abba a családképbe, amit megszoktunk. Ez egy értékválasztás a jogalkotó részéről. Ilyen máshol is előfordul, vidámabb országokban például adókedvezményben részesítik azokat, akik napelemeket szerelnek a házukra, hozzájárulva a környezetszennyezés csökkenéséhez. Ez is értékválasztás, egyben egy ésszerű döntés. Az egyenlő házasság tiltásában viszont nincs semmi ésszerűség" - fogalmazott Asbóth.

Béres-Deák Rita, a Közép-európai Egyetem Gender Studies Tanszékének munkatársa hozzátette: a döntéshozók azért küzdenek, hogy a család heteronormatív fogalomként maradjon meg. "Fent kell tartani a látszatot, hogy a család azt jelenti: papa, mama, gyerekek. Még akkor is, ha a valóságban ez sokszor nincs így" - mondta.

Ugyanakkor abban mindkét szakértő egyetértett, hogy a formális jogok tekintetében Magyarországon nem annyira rossz a helyzet. A bejegyzett élettársi kapcsolat lehetősége 2007-ben vált elérhetővé az azonos nemű párok számára. Ez a párkapcsolati forma sok tekintetben megegyezik a házassággal, ám van néhány lényeges különbség: a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe (még egymás gyerekét sem), nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. Ám Asbóth Márton szerint a jogi helyzet továbbra is törékeny. Emlékeztetett: a kormány tavaly egy salátatörvényben próbálta volna kiüresíteni a bejegyzett élettársi kapcsolatet, ám a javaslatot a tiltakozások hatására visszavonták.

Bár a politikai vezetés jelentős mértékben tudja befolyásolni a társadalom gondolkodásmódját, Béres-Deák Rita szerint a felnövekvő generáció sokkal elfogadóbb az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) emberekkel. Felidézte: egyik óráján arra kérte a hallgatókat, írjanak össze érveket az azonos neműek házassága ellen. Senki nem tudott felhozni egyetlen ellenérvet sem. Hollander Dániel, a Budapest Pride szóvivője pedig arról számolt be, a fesztiválon is évről évre növekszik a résztvevők száma. Az Integrity Labbal közösen végzett országos, reprezentatív közvélemény-kutatásuk szerint a magyarok 36 százaléka támogatja az azonos neműek házasságkötését, 46 százalékuk pedig nem zárná ki őket az örökbefogadás lehetőségéből.

"Azokat, akik valóban stabil identitással rendelkeznek és heteró családban élnek, egyáltalán nem zavarja, hogy más másként boldog" - erről Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke beszélt. Mint mondta, számos pozitív példát tudna említeni olyan heteró nőkről, anyákról, akikkel munkája során találkozott. Egyébként az Integrity Lab kutatása is arra jutott, hogy a nők és a diplomások sokkal elfogadóbbak. Hollander Dániel ugyanakkor leszögezte: az egyenlő házasság biztosítása nem végső cél, hanem egy mérföldkő. "Sok minden mással jár együtt, például azzal, hogy minél többen bújjanak elő, s az emberek gondolkodásmódja is változzon ezekben a kérdésekben" - mondta. Béres-Deák Rita hozzátette: nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, nagyban javítja az azonos nemű párok társadalmi megítélését, ha házasodhatnak.

Melegházasság Európában
Mára már 12 európai országban házasodhatnak az azonos nemű párok. Az első olyan európai ország, ahol a parlament nagy többséggel legalizálta a melegházasságot, és az örökbefogadást is engedélyezte az azonos nemű pároknak, Hollandia volt, az erről szóló jogszabályok 2001-től hatályosak.
A csatlakozó országok:
- Belgium 2003
- Spanyolország 2005
- Svédország, Norvégia 2009
- Portugália, Izland 2010
- Dánia 2012
- Franciaország, Nagy-Britannia 2013
- Luxemburg, Írország 2015
- Finnország 2017 március

2017.02.18 06:08

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30