Tarolt a Momentum, menekülne a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.02.17 18:07
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Messze túlteljesítve a tervet több mint negyedmillió – egész pontosan: 266 ezer 151 – aláírást gyűjtött össze a Momentum Mozgalom. A kampány az utolsó órákban is gőzerővel folyt Budapest utcáin, ekkora sikerre a mozgalom sem számított. A szervezet vezetője szerint gyávaság és árulás lenne a Fidesz részéről, ha megpróbálná ellehetetleníteni az olimpiáról szóló népszavazást, vagy visszavonná a pályázatot.  

Tudja, milyenek vagyunk... Mindent a végére halasztunk, minden határidőt lekésünk. Látott már olyan rendezvényt Magyarországon, ami pontosan elkezdődött?" – a magyar néplélek rejtelmeivel magyarázta péntek délelőtt az LMP aktivistája a Jászai Mari téren, miért van az, hogy sokan az egyhónapos népszavazási kampány utolsó napján írják alá az ívet.

Az ökopárt standjánál ugyanis reggel nyolc óra óta egymást érték az emberek. Fiatalok, középkorúak, idősek váltogatták egymást. Miért vártak az utolsó napig? – kérdezgettük az aláíróktól. „Nonstop dolgozom, nem értem rá. Most szerencsém van, a fogászattól jövök" – nevetett egy fiatal nő, jelezve, hogy a szerencse is relatív fogalom. „Gyengélkedtem, és eddig valahogy nem vettem észre, hogy itt is alá lehet írni" – ezt már egy önmagát „öreglányként" definiáló, jó kedélyű 77 éves asszony mondta. Mellékesen felajánlotta, hogy szívesen elmeséli a Fidesznek, milyen nagy a különbség az anyagi jólétről áradozó kormánypropaganda és a valóság között.

A népszavazást kezdeményező Momentum Mozgalom öt helyszínre települt ki. A Blaha Lujza tér aluljárójában, az egyik oszlop tövében furulyázó fekete szakállas férfi némi apró reményében a Volt egyszer egy Vadnyugat zenéjével szórakoztatta a járókelőket. „Máskor a Honfoglalás megy" – tájékoztatott a szomszédban lévő momentumos pultnál álldogáló önkéntes. A közelmúltban bőségesen volt alkalma meg- és kiismerni a nem túl széles repertoárt.

A Blahánál is szépen gyűltek a szignók. Akadt, aki direkt az olimpia elleni népszavazás kedvéért sietett beszerezni a budapesti lakcímkártyát. „Friss, meleg" – ezekkel a szavakkal mutatta be igazolványát. Egy fiatal kénytelen volt várni az aláírással: előző nap töltötte be 18-ik életévét.

Néhány perc leforgása alatt ketten hoztak kitöltött íveket. Ugyanez a jelenet ismétlődött a Nyugati tér aluljárójában, ahol kisebb sorok is kialakultak. „Beteg volt a gyerek, aztán a szmog miatt nem mentünk az utcára" – számolt be egy babakocsit toló édesanya arról, miért csak a kampány véghajrájában írta alá a kezdeményezést.

A terézvárosi Rózsa utcában, a Momentum Mozgalom bázisán egymásra tett, asztalként szolgáló raklapokon szortírozták az aktivisták az utolsó órákban érkező íveket. Volt munkájuk bőven. Végül 31 dobozban vitték az aláírásokat a Városház utcába, a Fővárosi Választási Irodához. Az eseményt elsöprő sajtóérdeklődés kísérte, lépni is alig lehetett a rengeteg kamerától és újságírótól.

Fotó: Szergej Maskarov

Fotó: Szergej Maskarov

Fekete-Győr András, a mozgalom elnöke bejelentette, hogy – Budapest történetének egyik leginkább felemelőnek nevezett időszaka után – 266 ezer 151, tehát több mint negyedmillió aláírás gyűlt össze. A szimpatizánsok üdvrivalgásban és tapsban törtek ki. A népszavazás kiírásához 138 ezer aláírásra van szükség.

Az aláírások megszámolására és hitelesítésére 45 nap áll a választási iroda, illetve a választási bizottság rendelkezésre, a mozgalom ezt a másfél hónapot országjárásra használja fel. A momentumosok minden megyeszékhelyre elmennek. Szeretnék megismerni a helyi problémákat, kialakítani a „cselekvés helyi köreit".

Ne hagyjuk magunkat eltiporni, nem szabad félni! – üzente a választópolgároknak Fekete-Győr András. Üzent Orbán Viktor miniszterelnöknek, a Fidesznek és Tarlós István főpolgármesternek is, aki megpendítette, hogy – amennyiben kellően sok lesz az aláírás – Budapest lemond a rendezésről. A mozgalom elnöke szerint óriási mulasztás volt, hogy nem kérdezték meg az embereket arról, akarnak-e olimpiát. A Fidesz részéről gyávaság és árulás lenne, ha a népszavazást megpróbálná ellehetetleníteni, vagy visszavonná a pályázatot.

„Ezek az aláírások jelentik az új kezdetet!" – váltott némiképp patetikus stílusra Fekete-Győr András, és kiadta a jelszót: foglalkozzunk a közös problémákkal, fogjunk össze, csatlakozzatok hozzánk! 

Soproni Tamás, a mozgalom alelnöke a Népszavának nyilatkozva elmondta, hogy a kampány kezdetekor – bármennyire is reménykedett a társaság abban, hogy összejön a 138 ezer – a maga részéről már 100 ezer aláírással is elégedett lett volna. Ilyen hatalmas sikerre végképp nem számított, ahogyan valószínűleg mások sem.

Kampányzáró rendezvényüket a momentumosok péntek este aktivisták részvételével, zárt körben tartják egy VIII. kerületi szórakozóhelyen. A civil mozgalom vezetői korábban már bejelentették, hogy a szervezet párttá alakul. Hivatalosan erről a március 5-re összehívott közgyűlésük dönt, de – Soproni Tamás szerint – az eredményt borítékolni lehet.

2017.02.17 18:07

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41