Időzített bombán hajóznak a Balatonon

Publikálás dátuma
2017.02.20. 06:21
Illusztráció: Thinsktock
Nehézséget okoz a Balatoni Hajózási Zrt.-ben tulajdonos önkormányzatoknak az időszerűvé vált tőkeemeléshez a források előteremtése. Októberig van idejük a pénz előteremtésére, különben jön az állam, vagy más "megmentő". Vinnék a céget darabokban is, a kikötőkre bőven lenne jelentkező.

Időzített bombán ülünk – mondta a Népszavának Lengyel Róbert, a Balatoni Hajózási Zrt.-ben (Bahart) legnagyobb részvényhányaddal bíró Siófok független polgármestere annak kapcsán, hogy csaknem másfél milliárd forinttal kell(ene) feltőkésíteniük a hajózási céget a tulajdonos önkormányzatoknak.

Önkormányzatok részvényaránya a Bahart Zrt.-ben (a legnagyobb részvényesek, százalék)
Siófok 44,21
Keszthely 12
Balatonfüred 9
Balatonboglár 7,49
Balatonföldvár 5,49
Balatonlelle 4,51
Fonyód 3,73
forrás: Bahart

A kikötővel rendelkező balatoni önkormányzatok két lépcsőben, az első Orbán-, majd a Gyurcsány-kormány idején jutottak a Bahart részvényeihez egyebek között azzal a feltétellel, hogy 2017. októberig csaknem 1,5 milliárd forintos tőkeemelésben részesítik a céget. Siófok az évek során rendre felvásárolta más települések forrásteremtő céllal eladásra kínált értékpapírjait, s mára ötven százalékhoz közeli tulajdonhányadot szerzett. Így a tőkeemelésből is Siófokra jut a legnagyobb összeg, több mint 700 millió forint, ami a polgármester szerint idei költségvetésük fejlesztési keretének jelentős részét el is viszi.

De a nem egészen nyolc százaléknyi tulajdoni hányaddal bíró Balatonboglár, vagy például az öt százalékkal sem rendelkező Balatonlelle számára is nehézséget okoz a rá jutó több mint száz, illetve csaknem százmillió forint kifizetése. A tulajdonos települések polgármestereinek köreiből hallottuk: mivel szerintük idő kérdése csak, hogy Siófok ötven százalék fölé kerüljön, amivel ugyanakkora szavazati arány is jár, „akkortól fogva a többiek csak asszisztálnak, a döntésekbe nem tudunk beleszólni, egyből elértéktelenedik a tulajdonrészünk”. Akadt olyan a városvezetők közül, aki felvetette: az ellenben már tárgyalási alap lehetne, ha a kikötők a Baharttól az önkormányzatokhoz kerülnének, mert a működtetésből származó bevétel onnantól kezdve hozzájuk folyna be.

– A város vezetése egységes abban, hogy ezt a nagy múltú céget egyben és Siófokon tartsuk – így Lengyel Róbert siófoki polgármester. – Vannak hírek arról, hogy az állam is szemetet vetett a hajózási vállalatra, akadnak kisebbségi részvényesi törekvések a feldarabolására, mások szeretnék „elköltöztetni” Siófokról.

Tény: a balatoni kikötőkre régóta, sokaknak fáj a foga…

Kollár József: A Bahart-részvény jobb, mint az állampapír
Elképzelhetőnek tartja, hogy egy ma még ismeretlen, de pénzes „megmentő” fizessen az önkormányzatok helyett, aki nyilván kérne is valamit cserébe? – kérdeztük Kollár Józseftől, a Bahart vezérigazgatójától.
– Nem tartom elképzelhetőnek pénzes megmentő megjelenését. Zajlanak az egyeztetések, úgy gondolom, a tulajdonosok kellő komolysággal kezelik ezt a kérdést. Egy halasztást már kaptak az önkormányzatok öt éve, újabb nem valószínű, így a feltőkésítés idén megtörténhet.
– Felül kell vizsgálni a Balatoni Hajózási Zrt. működését – áll a múlt év végén elfogadott, 365 milliárd forintos Balaton-fejlesztési keretet véglegesítő kormányhatározatban. E mögött többen visszaállamosítási szándékot feltételeznek…
– A cég működésének a felülvizsgálata korábban is ismert szándék volt. A balatoni turizmus élénkítésében fontos szerepe lesz a közlekedés, ezen belül a vízi közlekedés fejlesztésének, amit dinamikusabbá, rugalmasabbá kell tennünk. A turizmusirányítás részéről természetes igény, hogy megvizsgálják, milyen állapotban van a Bahart, illetve hogy milyen fejlesztésekre van szüksége. (Kikötőfejlesztésre 2,1 milliárd, új hajók beszerzésére 4,9, a Fonyód és Badacsony közé tervezett második kompra 5,6 milliárd forintot fordíthat a Bahart – a szerző.)
– Megéri Bahart-részvényesnek lenni? Néhány polgármester ezt ma már megkérdőjelezi…
– A zrt. saját tőkéje 5,2 milliárd forint, ha ehhez hozzávesszük a várt fejlesztési milliárdokat és a tőkeemelést, akkor öt éven belül jóval több mint a dupláját érheti a cég. Ha ugyanezt a pénzt állampapírba fekteti egy önkormányzat, akkor csak 2,5-3 százalék a hozam, míg a Bahart-részvényé jóval magasabb. És a tőkeemelés után már százmilliós osztalékkal számolhatnak a tulajdonosok.



Szerző

Olimpia - Menekülne kifelé a „nemzeti ügyből” a kabinet

Publikálás dátuma
2017.02.19. 21:33
2016. augusztus 19.: Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke olimpiai fáklyát ajándékoz Orbán Viktornak a Rio de Jan
Újabban megpróbálja el­hitetni a Fidesz, hogy az éveken át „nemzeti ügy” 2024-es budapesti olimpia mindvégig csak a főváros belügye volt. Ám az állam eddig tízmilliárdokat égetett el a pályázatra. 

Kereken cáfolt a főpolgármester a Népszavának, hogy bármilyen megegyezés lenne közte és a kormányfő között az olimpiai pályázat ügyé­ben. Tarlós István lapunknak jelezte: a hét közepén újra találkozik Orbán Viktorral.  „Budapest két dolgot tehet: vagy megoldjuk közös erővel, vagy elfelejtjük az egészet. Ám a végtelenségig nem lehet húzni az időt” – mondta lapunknak a főpolgármester.

Békemenettel mennek neki a Momentum ellen
Orbán már a múlt hét végi visegrádi frakcióülésen kiadta a híveknek az új jelszót: a Momentum Mozgalom tagjai és az ellenzéki aláírásgyűjtők „Párizs és Los Angeles ügynökei”. A miniszterelnöki felszólítás nem maradt válasz nélkül. A kormánypárti Békemenetek egyik fő arca, Stefka István, a Pesti Srácok lapigazgatója úgy fogalmazott: az, hogy a Momentumnak sikerült ennyi aláírást összegyűjtenie, azt mutatja, hogy „súlyos a helyzet”. Stefka épp ezért meglebegtette, hogy egy olyan Békemenetre lehet szükség, „ami végleg elveszi a kedvüket ettől az egész Magyarország elleni kampányolástól.”

Az ATV ugyanis úgy értesült: újra megkaphatja a Fidesz támogatását és indulhat főpolgármesteri székért Tarlós István, ha elvállalja, hogy a főváros nevében visszavonja Budapest olimpiai pályázatát. Mint emlékezetes, a visegrádi Fidesz-frakciógyűlésről már a múlt hét végén kiszivárgott, hogy Orbán azt a tanácsot adta a fideszeseknek, hogy ne vegyék magukra az olimpia ügyét, „mert az nem a kormány, hanem Budapest dolga”.

Tarlós azután vált hirtelen a magyar olimpia központi alakjává, hogy pénteken kiderült, a Momentum Mozgalom 266 151 aláírást gyűjtött össze az olimpiai népszavazás kiírásáért. Mivel ez szinte biztosan sokkal több, mint amennyi minimálisan kell, a kormány gyorsan hátrálni kezdett, s igyekszik a fővárosra, Tarlósra „tolni” az ügyet. Ez azonban nem olyan könnyű, mert bár az olimpiai pályázatot formailag Tarlós István és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke írta alá, ám az mindvégig a kormány kiemelt projektjének számított. Orbán 2015-ben még „össznemzeti ügynek” nevezte az olimpiát. 2015 augusztusában Orbán Viktor nevezte ki Fürjes Balázst, a budapesti beruházásokért felelős kormánybiztost a 2024-es olimpiai pályázat kormányzati felelősévé. Fürjes tevékenységét közvetlenül Orbán Viktor irányította. Legutóbb, az év elején a kormány nevében Orbán Viktor garanciát vállalt, hogy a magyar állam közpénzekből fedezi a Nemzetközi Olimpiai Bizottság budapesti olimpiával kapcsolatos veszteségeit.

Az eddig az olimpiára elköltött 35 milliárd forint közpénz több mint a felét is a kormányzat fizette ki. Így az olimpiai pályázat  megvalósíthatósági tanulmányát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) rendelte meg 2016 januárjában félmilliárd forintért. Tavaly decemberben a kormány 4,2 milliárdot adott a sportszövetségeknek az olimpia várható költségeire, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig 16,5 milliárdért vette meg a Rákóczi hídtól délre fekvő, 15 hektáros Duna-parti területet ahová a 2024-es olimpia atlétikai stadionját tervezik.  

Az olimpiára eddig elköltött 35 milliárd másik felét folyósító, félig a főváros, félig a MOB tulajdonában lévő, az olimpiai pályázatot intéző Budapest 2024 Nonprofit Zrt. közleményben tudatta: amíg nem derül ki hogy „helyreállítható-e a budapesti olimpia támogatottsága”, felfüggeszti a megkötött szerződéseket illetve újakat már nem köt.

Szelektálta és átírta a NOB-elnök állításait az MTI
A kevésbé esélyesek között van a budapesti olimpia  - mondta Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke vasárnap az Associated Pressnek (AP). Ez a mondat azonban kimaradt a Magyar Távirati Iroda (MTI) Híradó.hu-n olvasható, fizetős tudósításából. Bekerült viszont egy olyan megjegyzés a hírbe az aláírásgyűjtők „hátsó szándékáról”, amit nem is említett Thomas Bach. Egyszerűen csak annyit mondott, hogy a népszavazási kezdeményezést arra használták fel az aláírásgyűjtő új politikai csoport, hogy „…nevet szerezzen magának, illetve feltegyék magukat Magyarország politikai térképére”.
Lapunk megkereste a NOB egyik európai tagját, aki úgy nyilatkozott: „nem akarjuk olyan országnak vagy városnak adni a játékok rendezési jogát, ahol a lakosság nagy része ezt ellenezné. Számtalan olyan eset volt, amikor a közvélemény erősen az Olimpia ellen volt. És a NOB ezt természetesen tiszteletben tartotta!”



Frissítve: 2017.02.19. 22:57

Olimpia - Menekülne kifelé a „nemzeti ügyből” a kabinet

Publikálás dátuma
2017.02.19. 21:33
2016. augusztus 19.: Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke olimpiai fáklyát ajándékoz Orbán Viktornak a Rio de Jan
Újabban megpróbálja el­hitetni a Fidesz, hogy az éveken át „nemzeti ügy” 2024-es budapesti olimpia mindvégig csak a főváros belügye volt. Ám az állam eddig tízmilliárdokat égetett el a pályázatra. 

Kereken cáfolt a főpolgármester a Népszavának, hogy bármilyen megegyezés lenne közte és a kormányfő között az olimpiai pályázat ügyé­ben. Tarlós István lapunknak jelezte: a hét közepén újra találkozik Orbán Viktorral.  „Budapest két dolgot tehet: vagy megoldjuk közös erővel, vagy elfelejtjük az egészet. Ám a végtelenségig nem lehet húzni az időt” – mondta lapunknak a főpolgármester.

Békemenettel mennek neki a Momentum ellen
Orbán már a múlt hét végi visegrádi frakcióülésen kiadta a híveknek az új jelszót: a Momentum Mozgalom tagjai és az ellenzéki aláírásgyűjtők „Párizs és Los Angeles ügynökei”. A miniszterelnöki felszólítás nem maradt válasz nélkül. A kormánypárti Békemenetek egyik fő arca, Stefka István, a Pesti Srácok lapigazgatója úgy fogalmazott: az, hogy a Momentumnak sikerült ennyi aláírást összegyűjtenie, azt mutatja, hogy „súlyos a helyzet”. Stefka épp ezért meglebegtette, hogy egy olyan Békemenetre lehet szükség, „ami végleg elveszi a kedvüket ettől az egész Magyarország elleni kampányolástól.”

Az ATV ugyanis úgy értesült: újra megkaphatja a Fidesz támogatását és indulhat főpolgármesteri székért Tarlós István, ha elvállalja, hogy a főváros nevében visszavonja Budapest olimpiai pályázatát. Mint emlékezetes, a visegrádi Fidesz-frakciógyűlésről már a múlt hét végén kiszivárgott, hogy Orbán azt a tanácsot adta a fideszeseknek, hogy ne vegyék magukra az olimpia ügyét, „mert az nem a kormány, hanem Budapest dolga”.

Tarlós azután vált hirtelen a magyar olimpia központi alakjává, hogy pénteken kiderült, a Momentum Mozgalom 266 151 aláírást gyűjtött össze az olimpiai népszavazás kiírásáért. Mivel ez szinte biztosan sokkal több, mint amennyi minimálisan kell, a kormány gyorsan hátrálni kezdett, s igyekszik a fővárosra, Tarlósra „tolni” az ügyet. Ez azonban nem olyan könnyű, mert bár az olimpiai pályázatot formailag Tarlós István és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke írta alá, ám az mindvégig a kormány kiemelt projektjének számított. Orbán 2015-ben még „össznemzeti ügynek” nevezte az olimpiát. 2015 augusztusában Orbán Viktor nevezte ki Fürjes Balázst, a budapesti beruházásokért felelős kormánybiztost a 2024-es olimpiai pályázat kormányzati felelősévé. Fürjes tevékenységét közvetlenül Orbán Viktor irányította. Legutóbb, az év elején a kormány nevében Orbán Viktor garanciát vállalt, hogy a magyar állam közpénzekből fedezi a Nemzetközi Olimpiai Bizottság budapesti olimpiával kapcsolatos veszteségeit.

Az eddig az olimpiára elköltött 35 milliárd forint közpénz több mint a felét is a kormányzat fizette ki. Így az olimpiai pályázat  megvalósíthatósági tanulmányát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) rendelte meg 2016 januárjában félmilliárd forintért. Tavaly decemberben a kormány 4,2 milliárdot adott a sportszövetségeknek az olimpia várható költségeire, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig 16,5 milliárdért vette meg a Rákóczi hídtól délre fekvő, 15 hektáros Duna-parti területet ahová a 2024-es olimpia atlétikai stadionját tervezik.  

Az olimpiára eddig elköltött 35 milliárd másik felét folyósító, félig a főváros, félig a MOB tulajdonában lévő, az olimpiai pályázatot intéző Budapest 2024 Nonprofit Zrt. közleményben tudatta: amíg nem derül ki hogy „helyreállítható-e a budapesti olimpia támogatottsága”, felfüggeszti a megkötött szerződéseket illetve újakat már nem köt.

Szelektálta és átírta a NOB-elnök állításait az MTI
A kevésbé esélyesek között van a budapesti olimpia  - mondta Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke vasárnap az Associated Pressnek (AP). Ez a mondat azonban kimaradt a Magyar Távirati Iroda (MTI) Híradó.hu-n olvasható, fizetős tudósításából. Bekerült viszont egy olyan megjegyzés a hírbe az aláírásgyűjtők „hátsó szándékáról”, amit nem is említett Thomas Bach. Egyszerűen csak annyit mondott, hogy a népszavazási kezdeményezést arra használták fel az aláírásgyűjtő új politikai csoport, hogy „…nevet szerezzen magának, illetve feltegyék magukat Magyarország politikai térképére”.
Lapunk megkereste a NOB egyik európai tagját, aki úgy nyilatkozott: „nem akarjuk olyan országnak vagy városnak adni a játékok rendezési jogát, ahol a lakosság nagy része ezt ellenezné. Számtalan olyan eset volt, amikor a közvélemény erősen az Olimpia ellen volt. És a NOB ezt természetesen tiszteletben tartotta!”



Frissítve: 2017.02.19. 22:57