A két hónapig látható tárlat 55 fotót mutat be. Kovács Gábor, a Kogart Ház vezetője a vasárnapi megnyitón elmondta, a kiállítással az a céljuk, hogy ráirányítsák a figyelmet mai kor rabszolgaságára és ösztönözzenek mindenkit arra, hogy a maga módján segítsen ennek a problémakörnek a felszámolásában.
Ráza Dzsafar, a 2015-ben alakult Global Sustainability Network szervezet egyik alapítója elmondta: egyesületük amellett, hogy a modernkori rabszolgaság megszüntetésére jött létre, azt is vállalta, hogy rámutasson a valós problémákra. Nagy eredménynek nevezte a tavaly december 2-án megtartott Vatikáni találkozót, amelyen Ferenc Pápa mellett a világ legfőbb vallási vezetői vettek részt. Ez az esemény adta meg a lökést azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek korábban már megkezdődtek - hangsúlyozta Ráza Dzsafar. Beszélt az ENSZ által felkarolt globális fenntarthatósági célokról is, amelyek közül az egyik a rabszolgaság felszámolására irányul. A megállapodást aláíró 195 ország kötelezettséget vállalt arra, hogy az egyezményben megfogalmazott célokat 2030-ig teljesíti.
Lisa Kristine amerikai fotográfus szerint a mai rabszolgaság egy rejtőzködő téma, és nem sokat lehet tudni róla. A számokból viszont kiderül, hogy a földön jelenleg 46 millióan élnek rabszolgasorban. A képek közül kiemelte azt, amelyen téglahordó férfiak láthatók. Ezek az emberek napi 16-17 órát dolgoznak a 40 fokos hőségben. A fejükön 18 darab 2 kilogrammos téglát cipelnek több száz méteren keresztül egy teherautó platójáig. Egy másik fotón ghánai kisfiú látható vízcseppekkel az arcán. Ezeket a gyerekeket kicsik és finom ujjaik miatt dolgoztatják. Feladtuk, hogy egy mesterséges tóban a halászok által bedobott és összegabalyodott hálókat kibogozzák. A legtragikusabb az, hogy nem tanítják meg őket úszni, és azok a gyerekek, akikkel találkoztam, mindegyikük ismert minimum egy vele egykorú gyereket, aki megfulladt a munka közben - hívta fel a figyelmet a drámai körülményekre a fotós.
