Visszaesett a terrorszervezet bevétele

Az Iszlám Állam (IS) nemcsak jelentős területeket vesztett el Szíriában és Irakban, de a harctéren elszenvedett kudarcok mellett bevételei is jelentősen megcsappantak. A terrorszervezet 2014-ben, elsősorban adókból és egyéb sarcokból 400 millió dolláros bevételre tett szert – derül ki a londoni King's College kutatóinak felméréséből, amelyet az Ernst & Young könyvvizsgáló céggel együtt végeztek kormányzati dokumentumok, médiaértesülések és saját gyűjtéseik alapján.

A szerzők megállapítják, bár gyakran hallható az a megállapítás, hogy az IS komoly bevételekre tett szert rejtelmes szponzorok révén, erre semmiféle kézzel fogható bizonyíték sincs. A legfontosabb bevételi forrás az emberrablás után kapott fejpénz volt, de jelentősebb összegeket szereztek antik kincsek csempészetéből is.

A jelentés szerint az IS abban tér el más terrorszervezetektől, hogy az általa elfoglalt területeken a lehető leghamarabb próbált titkosszolgálati struktúrákat felépíteni. Ennek két oka volt. Egyrészt az, hogy katonai szempontból teljesen urai legyenek az adott területnek, másrészt pedig az, hogy megfélemlítsék a helyi lakosságot. Egyre több új adót vezettek be, emelték a különböző pénzbüntetések összegét. A mintegy nyolcmillió alattvaló több százmillió dollárral gazdagította az IS kasszáját.

Peter Neumann, a dokumentum négy szerzőjének egyike szerint hasonlóan fontos forrás volt az IS számára a vagyonelkobzás. Továbbadtak az általuk elfoglalt ingatlanokon, gépkocsikon, házakon, ékszereken.

A szakértők a tanulmányban rámutatnak, hogy az Iszlám Állam olyan gazdasági modellt dolgozott ki, ami csak addig működőképes, amíg képes újabb és újabb területeket elfoglalni. Mihelyst megszűnik a terjeszkedés, a bevétel is megcsappan. S ez történt az IS esetében is. A terrorszervezet hónapok óta jelentős területeket vesztett, egyre kevesebben vannak az IS terroristáinak uralma alatt, fontos olajlelőhelyek sincsenek már az IS kezén. 2014 nyara és 2016 novembere között az IS által ellenőrzött iraki területek kiterjedése 62 százalékkal csökkent, Szíriában pedig 30 százalékkal.

A terrorszervezet összköltségvetése szűk két éven belül a felére esett vissza. A tanulmány szerint a csúcson, 2014-ben az IS 970 millió és 1,89 milliárd dollár közötti összegből gazdálkodhatott, tavaly azonban már csak 520-870 millió dollárból. Hamarosan azonban további fontos bevételi forrásokat veszíthet el az IS. A hétvégén indította meg az amerikai katonák és síita milíciák által segített bagdadi kormány az ostromot a legfontosabb fellegvár, Moszul nyugati részének visszafoglalásáért, s bár szakértők komoly vérveszteséggel járó csatára számítanak a városért, nem tartják kérdésesnek, hogy előbb-utóbb Moszult is elveszti az IS, amely tehetetlen a túlerővel szemben. Az Is ráadásul kevesebb pénzből gazdálkodhat Moszulban, mert a központi, bagdadi kormány leállította a bérek folyósítását az itteni alkalmazottai számára. Komoly érvágás az IS számára az is, hogy az amerikai és szövetséges gépek 2015 októbere óta hevesen támadják az IS által ellenőrzött olajmezőket. Mindamellett a Törökország felé irányuló csempészet is leállt, Ankara tavaly nyár óta támadja az IS szíriai állásait.

Szakértők azonban rámutatnak, hiába a csökkenő bevételek, az európai terrortámadások veszélye nem csökken, hiszen a vérfürdőhöz nem kell sok pénzt. Egy becslés szerint a 130 ember halálát okozó, 2015. november 13-án végrehajtott párizsi merénylet összességében 20 ezer euróba kerülhetett.

Szerző

Minimálisan erősödött reggelre a forint

Publikálás dátuma
2017.02.20. 08:32
Illusztráció/Népszava fotó
Minimálisan emelkedett a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest péntek estétől hétfő kora reggelig a bankközi devizapiacon.    

Hétfő reggel fél hétkor egy euró 308,12 forintot ért a péntek esti 308,40 forint után.A svájci frank jegyzése 289,74 forintról 289,34 forintra, a dolláré pedig 290,42 forintról 290,08 forintra változott.  Az euró hétfő kora reggel 1,0616 dollárt, péntek este 1,0617 dollárt ért.

Szerző
Témák
árfolyam

Tasli

Az oktatási kormányzat taslit kapott a „mártír generációtól”. Nem kicsit, nagyot. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa igazat adott a hozzá forduló szakgimnazista diákoknak: harmincezer szakmai érettségi előtt álló fiatal ember nevében a Független Diákparlament képviselői azt kifogásolták, hogy az idei szakmai érettségi követelményeit a szaktárca az elmúlt év decemberében tette közzé. Jogszabály szerint a maturálás előtt két évvel e követelményeket nyilvánosságra kellett volna hozni, hogy azokat minden érintett megismerhesse. Ha ez a követelményrendszer hiányzik, ha hiányoznak a teljesítéshez a segédanyagok, akkor a felkészülés lehetetlen. Aáry-Tamás Lajos lehetőségei szűkösek, csak jelezni tudja a jogsértést, kezdeményezheti, hogy a jogsértő állapotot az oktatási kormányzat szüntesse meg. Erősíti ezt Székely László alapjogi biztos is, aki szerint a szakgimnáziumi rendszer bevezetése és a továbbtanulás nyelvvizsgához való kötése is sérti a diákok alapjogait. És akkor nem beszéltünk a valamilyen részképesség-zavar miatt hátrányban lévő diákokról, akik kedvezményeit ez az új rendszer teljesen figyelmen kívül hagyja. Az ég szerelmére, nincs senkinek ebben a körben egy érettségi előtt álló szakgimnazista rokona, aki képes lenne érthetően elmagyarázni a jogalkotóknak, hogy lehetetlen dologra kényszerítenek egy generációnyi fiatalt? Vagy egyszerűen nem meri senki a szakemberek közül azt mondani, hogy ez a megoldás ellentmond minden jogi, szakmai érvnek? Most ki fog derülni, a „nemzet kormányának” mi a fontosabb. A kormányzati mundér becsülete vagy a diákok, a magyar állampolgárok sorsa.

Szerző