A szerzők megállapítják, bár gyakran hallható az a megállapítás, hogy az IS komoly bevételekre tett szert rejtelmes szponzorok révén, erre semmiféle kézzel fogható bizonyíték sincs. A legfontosabb bevételi forrás az emberrablás után kapott fejpénz volt, de jelentősebb összegeket szereztek antik kincsek csempészetéből is.
A jelentés szerint az IS abban tér el más terrorszervezetektől, hogy az általa elfoglalt területeken a lehető leghamarabb próbált titkosszolgálati struktúrákat felépíteni. Ennek két oka volt. Egyrészt az, hogy katonai szempontból teljesen urai legyenek az adott területnek, másrészt pedig az, hogy megfélemlítsék a helyi lakosságot. Egyre több új adót vezettek be, emelték a különböző pénzbüntetések összegét. A mintegy nyolcmillió alattvaló több százmillió dollárral gazdagította az IS kasszáját.
Peter Neumann, a dokumentum négy szerzőjének egyike szerint hasonlóan fontos forrás volt az IS számára a vagyonelkobzás. Továbbadtak az általuk elfoglalt ingatlanokon, gépkocsikon, házakon, ékszereken.
A szakértők a tanulmányban rámutatnak, hogy az Iszlám Állam olyan gazdasági modellt dolgozott ki, ami csak addig működőképes, amíg képes újabb és újabb területeket elfoglalni. Mihelyst megszűnik a terjeszkedés, a bevétel is megcsappan. S ez történt az IS esetében is. A terrorszervezet hónapok óta jelentős területeket vesztett, egyre kevesebben vannak az IS terroristáinak uralma alatt, fontos olajlelőhelyek sincsenek már az IS kezén. 2014 nyara és 2016 novembere között az IS által ellenőrzött iraki területek kiterjedése 62 százalékkal csökkent, Szíriában pedig 30 százalékkal.
A terrorszervezet összköltségvetése szűk két éven belül a felére esett vissza. A tanulmány szerint a csúcson, 2014-ben az IS 970 millió és 1,89 milliárd dollár közötti összegből gazdálkodhatott, tavaly azonban már csak 520-870 millió dollárból. Hamarosan azonban további fontos bevételi forrásokat veszíthet el az IS. A hétvégén indította meg az amerikai katonák és síita milíciák által segített bagdadi kormány az ostromot a legfontosabb fellegvár, Moszul nyugati részének visszafoglalásáért, s bár szakértők komoly vérveszteséggel járó csatára számítanak a városért, nem tartják kérdésesnek, hogy előbb-utóbb Moszult is elveszti az IS, amely tehetetlen a túlerővel szemben. Az Is ráadásul kevesebb pénzből gazdálkodhat Moszulban, mert a központi, bagdadi kormány leállította a bérek folyósítását az itteni alkalmazottai számára. Komoly érvágás az IS számára az is, hogy az amerikai és szövetséges gépek 2015 októbere óta hevesen támadják az IS által ellenőrzött olajmezőket. Mindamellett a Törökország felé irányuló csempészet is leállt, Ankara tavaly nyár óta támadja az IS szíriai állásait.
Szakértők azonban rámutatnak, hiába a csökkenő bevételek, az európai terrortámadások veszélye nem csökken, hiszen a vérfürdőhöz nem kell sok pénzt. Egy becslés szerint a 130 ember halálát okozó, 2015. november 13-án végrehajtott párizsi merénylet összességében 20 ezer euróba kerülhetett.