Pótcselekvés az éjjeli buszozás tiltása

Már most is jól kidolgozott szabályrendszere van a buszsofőrök vezetési és pihenési idejére vonatkozóan, a kormány mégis tovább szigorítana a veronai buszbaleset után. Kérdés, a késő éjszakai buszozás tiltásával valóban biztonságosabbá válnak-e az utak. Szakértők szerint sokkal nagyobb veszélyt jelent a járművek műszaki állapota, illetve az egyre súlyosbodó sofőrhiány.

„Az intézkedéseknek egyetlen logikus magyarázatuk van: féltjük a gyerekeinket, azonnal megpróbálunk tenni valamit" - mondta lapunknak Pausz Ferenc. A közlekedésbiztonsági szakértőt arról kérdeztük, szerinte mennyire növelhetik az utazások biztonságát, ha a kormány megtiltja, hogy az iskolásokat szállító buszok a késő éjszakai órákban is közlekedhessenek. Pausz szerint a szigorításnak lehetnek pozitív hatásai is, ugyanakkor hangsúlyozta, ebben az esetben sem biztos, hogy a tiltás a legmegfelelőbb eszköz.

Mint ismert, Palkovics László oktatási államtitkár nem sokkal a tragikus veronai buszbaleset után beszélt arról, hogy ezen a téren szigorítások várhatóak. Majd a tankerületi központok olyan levelet küldtek az iskoláknak, amelyben az állt, éjjel 11 és hajnali 4 óra között meg kell szakítani a buszos kirándulásokat a sofőrök pihenése miatt. A terveket Lázár János kancelláriaminiszter is megerősítette, Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig bejelentette, hamarosan internetes konzultációt indít a kormány, hogy megismerjék a leginkább érintettek álláspontját.

„Egy ilyen szigorításnál a jelenleg hatályban lévő vezetési és pihenőidőre vonatkozó rendeleteket is figyelembe kell venni. A sofőrök vezetési és pihenési idejére vonatkozó előírásokat egy uniós szabályozás is jól összefoglalja, a tervezett szigorítás ezekkel összhangban kell hogy legyen" - fogalmazott Pausz. Ugyanakkor már az EU-s regula is elég szigorúan rendelkezik minderről. Igaz, nem tiltó eszközökkel él, hanem például azt szabályozza, hogy a sofőr ne ülhessen úgy a volán mögé, hogy előtte nem pihent eleget (kilenc órával az indulás előtt már nem is dolgozhatnak). Pausz Ferenc emlékeztetett, mindemellett valamennyi buszban működik egy tachográf, ami gyűjti a szükséges adatokat. Ezzel lehet utólag ellenőrizni, hogy a járművezető minden előírást betartott-e.

Arra a kérdésre, vajon a kormány miért éppen éjjel 11 és hajnali 4 óra között tiltaná a buszoztatást, a közlekedési szakértő sem tudott válaszolni. Az éjszakai vezetésnek valóban lehetnek veszélyei, ám ahogy azt már számos baleseti szakértői vizsgálat megállapította, a legveszélyesebbnek az esti, illetve a hajnali szürkület időpontjai számítanak, ilyenkor ugyanis percről perce változik a környezet megvilágítása éppúgy, mint a szem érzékenysége. Ám a kormány eddig ismert tervei ezt nem veszik figyelembe. Ráadásul a pihenésre szánt öt óra túlságosan kevés a más szabályozásokban leírtakhoz képest.

Felmerülhet, hogy ha valóban annyira veszélyesnek tartják az éjszakai buszos utazást, miért csak az iskolásokat szállító buszok esetében szigorítanak - egy csak felnőttekből álló utascsoportot is ugyanúgy érhet súlyos baleset. Pausz Ferenc erre sem tudott egyértelmű magyarázatot adni. „Nyilvánvaló, hogy a lehetséges veszélyek mindenkit egyaránt fenyegetnek. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy most gyors, sokkal inkább érzelmi alapokon nyugvó javaslatokkal állt elő a kormány" - fogalmazott. (Morális kérdésként vetődik fel, hogy miért „csak” a gyerekek védelmében lép fel a kormány, ha tényleg veszélyes éjszaka buszozni, akkor egy felnőttekből álló csoportnak miért engedné ezt meg - szerk.) A szakértő mind jogi, mind gyakorlati szempontból elképzelhetetlennek tartja, hogy az éjszakai buszozás korlátozását minden utazási típusra kiterjesszék.

„Ezt így nem lehet leszabályozni. Az utazási feltételeket lehetne szigorítani, a szigorúbb előírásokat pedig pontról pontra be kellene tartani. Ma nagy problémát jelent az ellenőrzés hiánya" - erről már Jakus József beszélt lapunknak. A Magyar Utazási Irodák Szövetsége Közúti Közlekedési Bizottságának elnöke szerint nehezen elképzelhető, hogy például az utazási irodákra is kiterjesszék a korlátozást (előfordul, hogy például sítáborok szervezése utazási irodákon keresztül történik). Mint mondta, a járművek műszaki állapotára kellene jobban oda figyelni. De nagy problémát jelent az egyre súlyosbodó sofőrhiány is: a járművezetők többsége már idős, alig van utánpótlás.

Szülők: az államnak nincs beleszólása

„Miközben természetesen mélyen együtt érzünk a tragikus veronai buszbaleset áldozatainak családjaival, nem látjuk indokoltnak, hogy ez újabb, feltehetően jogsértő szabályozás bevezetését eredményezze" - jelezte közleményében az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete. A szervezet úgy véli, a buszos kirándulások szervezésében az államnak nincs joghatósága, az iskolai kirándulásokkal kapcsolatos döntések szinte minden esetben a szülők, az érintett osztály(ok) vagy az intézmény szülői szervezetének hatásköre, így azt az ENSZ Gyermekjogi

Egyezményében biztosított szülői jogok megalapozatlan korlátozása nélkül a kormány vagy a Klebelsberg Központ sem szabályozhatja. A kirándulások, sítáborok, színházlátogatások ráadásul nem rögzítettek az iskolák pedagógiai programjában, államilag nem finanszírozottak.

„A pedagógiai programban nem szereplő, és így államilag nem finanszírozott, hanem a szülők által fizetett programok esetében a megrendelő minden esetben a szülő, a szülők közössége illetve a szülői szervezet, még abban az esetben is, ha egy program megszervezésével és lebonyolításával egy pedagógust bíznak meg" - írták.