Fekete-Győr: öngyilkos taktika az ellenzéki összefogás

Publikálás dátuma
2017.02.20 20:16
Fekete-Győr András múlt hét pénteken adta át a 266 ezer összegyűjtött aláírást a Fővárosi Választási Iroda épületében. FOTÓ: Tót
Fotó: /
Az olimpiai népszavazási aláírásgyűjtéssel váratlanul nagy sikert arató Momentum Mozgalom hosszú távra tervez. Fekete-Győr András jogász, a párttá alakulás előtt álló civil szervezet elnöke öngyilkos taktikának tartja az ellenzéki összefogást.

- Több mint 266 ezer aláírást gyűjtöttek össze az olimpia ellen. Tart még az eufória?

- Pénteken adtuk le az íveket, az eufória kábé péntek éjfélig tartott. Na, jó: kicsit azért tovább. Az aláírások megszámolására és hitelesítésére 45 nap áll rendelkezésre, addig mi országjárásra indulunk. Sok időnk nem volt pihenni, az élet nem áll meg.

- Mintha azzal már nem is kalkulálnának, hogy lesz népszavazás az olimpiáról, és akadhat dolguk a kampányban.

- Az elkövetkező hetekben arra koncentrálunk, hogy nekifogjunk egy országos közösség kiépítésének. Ezt nem lehet elég korán kezdeni. Létre kell hoznunk a cselekvés helyi köreit.

- Tényként kezelik, hogy márciusban párttá alakulnak.

- Pontosabban elindítjuk a folyamatot, beadjuk az ehhez szükséges papírokat. Az már nem rajtunk múlik, hogy a bíróság mikor hozza meg a döntését.

- Nevet is változtatnak?

- Valószínű, hogy nem. A Momentum mindenképpen marad, de azt még nem tudom, hogy a "párt" szó szerepel-e majd a nevünkben. Részletkérdés.

- Tudják, mire vállalkoznak? Kiszámolták, hány aktivistára és mennyi pénzre van szükségük?

- Próbálunk alternatív megoldásokat találni. Az aláírásgyűjtéskor is néhány millió forintból sikerült nagy hírverést csapnunk. Ha a parlamenti választáson országos listát tudunk állítani, akkor nagyjából 750 millió forintos állami támogatást kapunk. Ehhez még hozzá kell tennünk valamennyit, de az biztos, hogy ma már egy új ellenzéki pártnak nincs szüksége annyi pénzre, mint tíz évvel ezelőtt volt. Jó szervezettség, koordináció, mozgósítás és hiteles üzenetek kellenek.

- Lehet más a politika?

- Nem szeretném, ha másokkal hasonlítgatnának össze: a Momentum, az Momentum. Nem véletlen, hogy a megjelenésünk ekkora örvényt keltett a magyar belpolitikában.

- Mindenkit tárt karokkal várnak, vagy lesznek összeférhetetlenségi szabályok?

- Már most is vannak. Kizáró ok, ha valaki az MSZMP tagja volt, illetve valamelyik jelenlegi pártnak a tagja. A büntetlen előélet is feltétel.

- Végképp eldöntötték, hogy a választáson senkivel nem fognak össze?

- 2014 bizonyította, hogy az ellenzéki összefogás öngyilkos taktika. Mi hosszú távra tervezünk.

2017.02.20 20:16
Frissítve: 2017.02.20 21:22

Tartósan vízhiányos időszakot hirdetett a belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.08.16 14:21

Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor augusztus 15-ével hirdette ki az úgynevezett tartósan vízhiányos időszakot - speciális szabályok léptek érvénybe a vízkészletjárulékkal kapcsolatosan.
A vonatkozó előírások alapján a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie tartósan vízhiányos időszakban az öntözés, a halgazdálkodás és a rizstermelés során használt víz mennyisége után - adta hírül csütörtökön a Fővárosi katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A járulék kiszámításáról szóló kormányrendelet alapján a tartósan vízhiányos időszak kezdete előtti tizennégy napban, jelen esetben az augusztus 1. és 14. között kivett víz után járó vízkészletjárulék összege húsz százalékkal csökkentendő. A kedvezmények érvényesítésekor fontos eljárási szabály, hogy a vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt és a tartósan vízhiányos időszak kezdő- és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget fel kell tüntetni a vízkészletjárulékkal kapcsolatos adatszolgáltatásban.
Témák
vízhiány
2018.08.16 14:21

Csak látszólag tiltották meg a felhőkarcoló-építést Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:30

Fotó: HB Reavis Agora/
A Richternél nem tudnak arról, hogy a kormánnyal informális egyeztetéseken toronyházépítésről tárgyaltak volna. A tilalom nem is valódi, a kabinet bármikor adhat engedélyt 90 méternél magasabb épületekre is.
Jogilag nem áll a valóság talaján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely keddi kijelentése, miszerint a hazai épületek magasságát korlátozó, júliusban kihirdetett törvény nyomán többé nem építhető 90 méternél magasabb toronyház. A megjelent szöveg szerint ugyanis a kormány kivételes eljárásban ennél magasabb felhőkarcolóméretet is engedélyezhet. Ehhez képest a tárcavezető nem úgy fogalmazott, hogy a jövőben nem élnének az amúgy meglévő lehetőséggel. Valószínűleg nem véletlenül, hisz ilyen szándék híján különösebb gond nélkül kihúzhatták volna a kitételt a törvénytervezetből. De más furcsaságok is tapasztalhatóak a viszonylag egyszerű tartalomhoz képest a Fidesz-körön belüli komoly feszültségekre utaló jogszabállyal kapcsolatban. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a módosítás elfogadása előtt a kormány három, általuk térségi szinten is jelentős „zászlóshajónak” ítélt magyar társaság, a Mol, az OTP és a Richter számára „informálisan” felajánlotta, hogy kiemelt szerepüket „toronyház formájában is megjeleníthessék”. Erre pedig csak a Mol mondott igent. A törvény hatályba lépésével viszont állítása szerint a lehetőség lezárult. A valóság ezzel szemben az, hogy a kabinet kiemelt nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, kulturális, sport vagy történelmi ügyek kapcsán akár magasabb épületre is rábólinthat. Az épületmagasság engedélyezése eddig önkormányzati hatáskörbe tartozott, tehát a kormány legfeljebb csak tervei kapcsán egyeztethetett piaci szereplőkkel. Ilyen informális találkozókról azonban eddig nem esett szó – pedig a Mol már tavaly októberben előrukkolt 120 méter magas székháztervével – és az érintettek megkeresésünkre ezt szerdán sem erősítették meg. A Richterben jelenleg nyári gyárleállás van, így nem tudnak többet a felajánlás körülményeiről, de jelenleg ezzel biztosan nem kívánnak élni – tájékoztatta lapunkat Beke Zsuzsa szóvivő. Az OTP-től annyit üzentek, hogy a kérdésben nem tudják munkánkat segíteni. A Mol pedig ismét szinte szó szerint megismételte az ügyben az elmúlt hónapok során kiadott közleményeit. Eszerint a beruházásra van a kerületi helyhatóságtól jogerős építési engedélyük, mindenben a jogszabályok szerint járnak el, a munkálatok az eredeti tervek szerint haladnak. Arról, hogy mindezt a kormány valamely képviselőjének bátorítására tennék, nem tettek említést. Arra a tárcavezető ugyanakkor pontosan utalt, hogy mivel a Mol már a törvény hatályba lépése előtt megkapta a jogerős engedélyeket, rá az nem is vonatkozik. Vagyis mondhatni a kormánytól nincs szükségük se hivatalos, se kávé melletti engedélyre. Bár Gulyás Gergely azt is sugalmazta, hogy a kabinet hétfőn alkotott volna rendeletet, a Magyar Közlönyben ugyanaznap megjelent csomag már csak a hatályos törvény értelmében módosított egyes rendeleteken, annak szellemétől el nem térve. Ebben elsősorban a tervtanácsok feladatait szabályozták. A törvény szerint ugyanis a 65 és 90 méter közötti elképzeléseket e fórumnak is véleményeznie kell, például városképvédelmi szempontból. A magasházkérdés belső feszültségeire jellemző, hogy miután tavaly a Mol előállt a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méteres felhőkarcolótervével, a Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-vezérrel többször nyilvánosan összekülönböző Lázár János még miniszterelnökségi vezetőként a településrendezési törvényt egy kibúvók nélküli, 65 méteres határral egészítette volna ki. Bár aggályai forrásaként a Molt ritkán nevezte meg, érvelése szerint Magyarországon nem látna szívesen az – amúgy 96 méteres – Szent István Bazilikánál magasabb épületet. Bár később szavai szerint elképzelései „nem kaptak többséget”, tárcavezetőként benyújtott egyik utolsó törvényjavaslatában újfent 65 méteres felső határt indítványozott. A választások után, mikor Lázár János már csak egyszerű képviselő volt, a Miniszterelnökség javaslatára a parlament végül az eredeti szándékhoz képest jelentősen gyengített változatot fogadta el. Igaz, szavakban továbbra is a magassági korlátozás előnyeit ecsetelik. 

Égig érő házak

A Molon kívül még legalább két társaság érintett a magasházépítésben. A lengyel hátterű GTC a Twist-Budapest City Tower, a szlovák hátterű HB Reavis pedig az Agora-terven belül húzna fel egy-egy, pont 90 méter magas épületet, egyaránt Angyalföldön, az Árpád-híd közelében. Előbbi a Molhoz hasonlóan már a törvénymódosítás előtt megszerezte az engedélyeket. Utóbbinak viszont már végig kell járnia a jelentősen szigorított engedélyezési lépéseket. Ehhez képest, legalábbis Gulyás Gergely szavaiból következően, velük nem egyezkedtek a háttérben.

2018.08.16 09:30
Frissítve: 2018.08.16 09:30