Orbán hamis ígérete

Publikálás dátuma
2017.02.21. 06:04
Hatszázan vonultak nácikat éltetve a Városmajorban FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Bármit is ígér a miniszterelnök, a mai törvények szerint elvileg nincs lehetőség arra, hogy megtiltsák az úgynevezett becsület napján tartott neonáci rendezvényeket - jelentette ki a Népszava érdeklődése Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Hozzátette: - A neonáci, fajvédő rendezvények érthető felháborodást keltenek a társadalomban, de más az erkölcs és más a jog.

A kérdés azért vált aktuálissá, mert másfél hete - német nácikat, magyar nyilasokat és a hírhedt Waffen SS-t éltetve - több mint hatszázan vonultak fel a Városmajorban, a szélsőjobboldal által a „becsület napjának” nevezett rendezvényen, s ez szóba került Orbán Viktor kormányfő és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) keddi találkozóján. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására.

Az viszont a legkevésbé sem világos, hogy mit takar a „korábbi évek gyakorlata” kitétel, miként az sem, miféle megoldást talált eddig a belügyi tárca. Akadt ugyanis már példa mindenre és mindennek az ellenkezőjére. Tavaly például a rendőrség tudomásul vette, hogy neonáci és hungarista szervezetek a budai Várban masírozzanak. Bizonyos években a teljes tiltás volt soron, máskor egy városszéli cserkésztábor, megint máskor ismeretlen magánterület fogadta be a rendezvényt. Tartották már „becsület napját” a Normafánál, a Kossuth téren, a Vérmezőn vagy a Hősök terén is.

A rendőrség előre nem vélelmezheti a jogsértést, egy rendezvény megtartását csak akkor tilthatja meg, ha amiatt a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, vagy ha a rendezvény megtartása a népképviseleti szervek, bíróságok működésének súlyos megzavarásával járna. Önmagában az, hogy neonácik vesznek részt az eseményen, a gyülekezési jog szempontjából nem tiltó ok, nem jogsértés. A TASZ munkatársa szerint a rendezvény feloszlatása is csak akkor lehetséges, ha az erőszakossá válik, konkrét bűncselekményt valósít meg. Más kérdés, hogy a párizsi békeszerződések szerint Magyarországon nem működhetnének neonáci, újnyilas szervezetek. Hegyi Szabolcs hozzátette: ezzel már nem a rendőrségnek, hanem az ügyészégnek lenne dolga.

A rendezetlen jogi helyzet persze nem csak a "becsület napi" rendezvényeken érhető tetten. Még 2009-ben történt, hogy neonáci megemlékezést hirdettek Rudolf Hess halálának évfordulójára. Bajnai Gordon akkori miniszterelnök felkérte a "rendészeti szerveket", hogy a jogi lehetőségek kihasználva akadályozzák meg a demonstrációt. A rendőrség végül arra hivatkozva tiltotta meg a vonulást, hogy a közlekedés "más útvonalon nem biztosítható". Orbán Viktor volt a kormányfő 2013-ban, amikor "nemzeti érzelmű" motorosok "Adj gázt!" jelszóval akartak vonulni a holokauszt áldozataira emlékező Élet Menete napján. Útvonaluk érintette volna a Dohány utcai zsinagógát is. A rendőrség előbb tudomásul vette, majd Orbán utasítására - a bíróság jóváhagyásával - megtiltotta a demonstrációt. A bíróság egyébként utólag kimondta: más elnevezéssel, más útvonalon elméletileg vonulhattak volna a motorosok.

Szerző

Fagyos hangulat a Parlamentben

Publikálás dátuma
2017.02.21. 06:02
Az Országgyűlés plenáris ülése MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ez az a ház, ahol semmi sem változik, ez az a ház, ahol 2010 óta áll az idő - jutott eszébe a tudósítónknak tegnap, a parlamenti ülésszak nyitónapján. Elegáns képviselők, szakértők siettek a folyosókon, de a levegő bent fagyosabb volt, mint kint a Kossuth téren.

A kormánypártiak a tavaszi parlamenti nyitány napján is láthatóan kerülték az ellenzékieket, noha sokan december közepe óta nem is találkoztak egymással. Pedig boldogabb években, ebben a Házban a nyári vagy a téli szünet után a képviselőnők recepteket cseréltek, szünidei fotókat mutogattak egymásnak a büfében, a férfiak kártyacsatákról, sportról beszélgettek, és nem számított, ki melyik frakcióban politizál. Azután az ülésteremben - ahogy elvárható - korholták egymást, számon kérték a kormánypártiak hibáit, de nem építettek falat maguk köré. Ez mindenki számára természetes volt. Először az első Orbán-kormány idején nézték rossz szemmel, ha egy fideszes áttéved az ellenzéki folyosóra, de akkor még mertek renitenskedni.

Tegnap hiába öltöttek elegáns ruhát a képviselők, semmi nem jelezte, hogy új évad kezdődött. A kormánypártiak unottan ültek a helyükön, csak a miniszterelnöki beszéd közben kialakult újabb Orbán-Vona csörte dobta fel kicsit őket. Orbán Viktor napirend előtti felszólalása idején kiürültek a folyosók, és a miniszterelnök viszontválaszáig csupán egy két szocialista hagyta el az üléstermet. Azután, hogy a "főnök" távozott, a kormánypárti padsorokban hirtelen sok lett az üres szék, pedig interpellációs időszakban szavazni kell.

Azért történt olyasmi, amire tavaly október óta ritkán került sor: a DK képviselői részt vettek az ülésen. Amikor a Népszabadság kiadását felfüggesztették, az ellenzéki párt bejelentette, ez volt az utolsó csepp a pohárban, tovább nem működnek együtt Orbán rendszerével, csupán a kétharmados szavazásokra mennek be a Házba. Miután tegnap a fideszes Pócs János mentelmi ügyéről kellett kétharmados többséggel dönteni, a DK képviselői is nyomtak gombot. A kormánypárti honatyát természetesen végül nem adta ki a parlament.

Szerző

Manipulál az OLAF-kampány

Publikálás dátuma
2017.02.21. 06:00
Nincs fény a metrókampány alagútjának végén: manipulálta a dokumentumokat a kabinet FOTÓ: NÉPSZAVA
Míg az OLAF-jelentést nyilvánosságra hozta a kormány, addig arról hallgattak: az összefoglalóhoz készültek kiegészítő iratok, amelyek részletesebben szólnak a felelősökről. A titkolt dokumentumok újabb részleteket tárhatnának fel a botrányból, kiderülhetne talán az is, miért nem állították le a gyanús szerződések szerint járó pénzek kifizetését 2010 után.

Szelektíven kezeli a kormány a metróügy információit - vált biztossá abból a levélből, amelyet Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazgatója írt Szanyi Tibor MSZP-s képviselőnek. Az OLAF ugyanis már jóval a négyes metróbotrány hazai kipattintása előtt értesítette a magyar nyomozó hatóságokat arról, hogy a 4-es metró pontosan mely szerződéseivel kapcsolatban, milyen hatósági eljárásokat javasol, továbbá kinek, milyen büntetőjogi felelőssége lehet az ügyben. Erről azonban mélyen hallgatott a kormány a metróügy kirobbanása óta eltelt egy hónapban.

Mint megtudtuk, már jóval a ügy januári bejelentése előtt, tavaly novemberben és decemberben több levél - egészen pontosan: ajánlás - is érkezett az OLAF-tól az ügyészségre a metróberuházásról. Ám míg a kormány a "metróügy fontosságára" hivatkozva nyilvánosságra hozta az OLAF decemberi összefoglaló jelentését, addig a tényleges büntetőjogi felelősségről szóló uniós iratokról nem tett említést. Az iratokat most sem hozzák nyilvánosságra, a Központi Nyomozó Főügyészségen azzal utasították el lapunk kérését, hogy "a folyamatban lévő nyomozás érdekében" nem lehet közzétenni a dokumentumokat.

Igaz, a közzé tette metrójelentést sem nyilvános dokumentumnak szánta az OLAF - erre Kessler is kitér a Szanyinak írt válaszlevelében, mondván azt kizárólag a hatóságoknak küldték. Ugyanakkor Kessler is leszögezte, hogy az összefoglaló jelentésben semmi sem olvasható arról, hogy pontosan kinek, milyen felelőssége lehet a metróügyben.

Az összefoglaló jelentés ugyanis lényegében csak utalásszerűen felsorolja azokat a szerződéseket, amelyeknél az OLAF az uniós pénz visszavételét javasolja Brüsszelnek. Ugyanakkor, mivel a szerződések mindegyikét 2010 előtt írták alá, a dokumentum kiválóan alkalmas hogy a kormány a választási kampányhoz közeledve összemossa a metróügyet a 2010 előtti politikai élet szereplőivel. A kormánypárt képviselői azóta is rendre ebből a vázlatos iratból vezetik le, hogy a metróberuházás "súlyos baloldali bűncselekmény", illetve a 2010 előtti politikai-és városvezetés bűne. (Szanyi is a metróügy itteni "tálalásának" a furcsaságai miatt írt Kesslernek, figyelmeztetve, hogy a Fidesz politikai ellenfelei lejáratására használja az OLAF eljárását.)

Az eltitkolt iratokat már csak azért is jó lenne megismerni, mert lenni mit tisztázni. A négyes metró szabálytalannak tűnő szerződéseit ugyan 2010 előtt kötötték, ám a metrópénzek zömét már az Orbán-kormány folyósította a cégeknek. Annak ellenére is fizettek, hogy a kormánynak, a hatóságoknak a kezdettől fogva tudomásuk volt arról, finoman szólva sem volt minden rendben a nagyberuházás körül. A Fidesz képviselői, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Bánki Erik, az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke és Tarlós István főpolgármester azzal magyarázta ezt, hogy ők a kormányváltás óta eltelt hét évet valójában a szerződések átnézésével és "kármentéssel" töltötték.

Közben viszont a magyar hatóságok sorra zárták le eredménytelenül a metróügyben indított nyomozásaikat, egyetlen egy esetben sem találtak felelőst. Ahogy a tavaly óta újraindult metró-nyomozások kapcsán sem tudni, hogy lenne közszereplő a vádlottak között.

Az ügy mostani kezelése sem a tényfeltárás és az elszámoltatás iránti lázas igyekezetét tükrözi. Miközben az OLAF levelei, benne vélelmezett büntetőjogi felelősökkel, már hetek óta az ügyészségnél voltak, addig Lázárék egy hónapig "elemezték" a december közepén megküldött összefoglaló jelentést. Ezután, január közepén Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár kirobbantotta a botrányt, majd az összefoglaló jelentés tartalma kiszivárgott az időközben kormányközelbe került Figyelőhöz. Végül egy hónapos hezitálás után a kormány közzétette a dokumentumot.

Csak ezt követte a miniszterelnökség látványosnak ható feljelentése. Január közepén az OLAF-jelentésben foglalt mintegy hatvan nagyobb generálszerződés közül több mint ötvennel összefüggésben tett feljelentést az ügyészségnél ismeretlen személy ellen, hűtlen kezelés gyanújával a kancellária.

Mint megtudtuk, a Lázár János vezette miniszterelnökség is az OLAF összefoglaló jelentését vette alapul, noha az abban olvasható, utalásszerű adatok alapján jogi szakértők szerint aligha lehetne nyomozást elrendelni. Ennek ellenére a Központi Nyomozó Főügyészségen most azt mondták lapunknak: a miniszter által kezdeményezett ügyekben fokozott ügyészi felügyelet mellett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya nyomoz. Köztük azokban az ügyekben is, amelyeket már évekkel ezelőtt eredmény nélkül lezártak. Emellett külön kezelik a már régebb óta folyó, Alstommal kapcsolatos nyomozást. Jelenleg az ügyészek március végéig kaptak időt arra, hogy lenyomozzák azt, amit korábban éveken át nem sikerült nekik, vagy elődeiknek.

Témák
4-es metró OLAF