LMP: Szijjártó és Fazekas tisztázza, mit csinált Moszkvában

Az Országgyűlés külügyi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén hallgatná meg az LMP társelnöke a külügyminisztert és a földművelésügyi tárca vezetőjét, Szél Bernadett szerint ugyanis a miniszterek összevissza beszélnek a Kiss Szilárd-ügyben.

A társelnök-frakcióvezető keddi, budapesti sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet Tarsoly Csaba egykori Quaestor-vezérnek az ellene folyó büntetőügy tárgyalásán tett vallomására, amelyben azt állította: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vetette fel a moszkvai vízumközpont létrehozását, amelyben Kiss Szilárd is érintett volt. A külügyminiszter ugyan megerősítette a központ ötletének felvetését, de azt állította: tárgyalása sikertelen volt - fűzte hozzá Szél Bernadett. Az LMP társelnöke ugyanakkor hozzátette: Szijjártó Péter mégis egy fotón szerepel a központ átadásán Tarsoly Csabával.  Hozzátette: Kiss Szilárdot vagy élettársát Fazekas Sándor is "használta", és ha ezt Szijjártó Péterrel együtt nem tudja cáfolni, akkor a földművelésügyi miniszternek sincs helye a politikában. Frakciótárca, Sallai R. Benedek a Magyarországon árusított és multik által gyártott élelmiszerek silány minőségéről azt mondta: a polcokon olyan élelmiszer van, amit a Fidesz-KDNP-kormány megenged.

Bírálta a kabinetet, amely az ügy miatt a multikat támadja, mert, mint mondta, ez a kormány az, amely lényegesen magasabb támogatásban részesíti a multinacionális vállalatokat, mint a hazai kis- és közepes vállalkozásokat. A politikus a hazai élelmiszer-szabályozás szigorítását sürgette, és sérelmezte a fogyasztóvédelem korábbi "elsorvasztását".

Sallai R. Benedek kérdésre "tipikus fideszes gyáva alattomos húzásnak" nevezte, hogy a Fidesz részéről felvetődött az olimpiarendezésről szóló népszavazás országossá tétele. Azt mondta: a kormányoldal így próbálná érvénytelenné tenni a referendumot, miután látszik, hogy a fővárosban határozott elutasító eredmény születne.

Sajtófőnöki közlemény
Reakció az ellenzéki pártok tévedéseire címmel érkezett a közlemény szerkesztőségünkhöz, amelyben a következőket írják: 

1. Szijjártó Péter miniszteri időszaka alatt semmilyen visszaélés nem történt a vízumkiadás során.

2. A moszkvai vízumközpontban semmilyen visszaélés nem történt.

3. Vízumközpont soha, sehol nem dönt a vízum megadásáról. Következésképpen csalni sem tud. A vízum megadásáról minden esetben a nagykövetség dönt.

4. Vízumközpontokat sok uniós ország létrehozott sok helyen a vízumeljárás technikai felgyorsítása érdekében, de a döntési jogkör a nagykövetségnél maradt.

5. Szabálytalanságok Szijjártó Péter miniszteri időszakát és a vízumközpont létrehozását megelőzően történtek.

6. Szijjártó Péter soha, sehol nem dolgozott együtt Kiss Szilárddal.

7. Az ellenzéknek szövegértési problémái vannak.

Szerző
Frissítve: 2017.02.21. 14:55

Távoznia kell a túlkoros HÖK-elnöknek

Nem lehet tovább a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnöke Török Márk a Fővárosi Munkaügyi Bizottság elsőfokú döntése szerint - írta az Átlátszó Oktatás. Török Már 12 éve tölti be ezt a posztot, amikor elsőévesként bekerült a HÖK-be, a mostani egyetemisták még általános iskolába jártak. 

Törököt tavaly októberben választották meg újból a HÖK elnökének, annak ellenére is, hogy még 2015-ben született egy olyan szabályozás, amely megszabja, hogy ugyanaz a személy maximum négy évig lehet egy hallgatói önkormányzat vezetője. Az egyetem rektora már a jogszabály hatályba lépésekor megsemmisítette Török korábbi megválasztásának eredményét, sőt az intézmény 12 dékánja is távozásra szólította fel.

Ám a túlkoros HÖK-elnök úgy értelmezte a szabályozást, hogy az nem visszaható, vagyis csak a hatálybalépéstől kell számítani a négy évet. A rektor döntését megtámadta a bíróságon, az eljárás lassúságát kihasználva pedig 2016-ban is újrajelöltette magát.

A bíróság azonban az egyetem rektorának adott igazat, Török az új feltételek szerint nem pályázhatott volna az elnöki posztra, vagyis megválasztása szabálytalan volt. Az ítélet pontos szövege még nem ismert, a döntés nem jogerős.

Szerző

Kiskorú menekültek - Szót emelt érdekükben a francia elnök

Publikálás dátuma
2017.02.21. 13:29
Menekülő gyerekek bolyonganak a világban - Illusztráció/Matt Cardy/Getty Images
Francois Hollande francia államfő ismételten azt kérte Nagy-Britanniától, hogy vegye át azokat a kísérő nélküli kiskorú menedékérőket Franciaországtól, akiknek vannak hozzátartozóik a szigetországban.

"Franciaország kiveszi a részét az európai erőfeszítésből. Elvárja, hogy a partnerei ugyanezt tegyék, főleg akkor, ha kísérő nélküli kiskorúakról van szó" - mondta a francia elnök egy párizsi sajtótájékoztatón, amelyet a háborús övezetekben élő 250 millió gyerek sorsáról rendeztek. "Felszólítom az Egyesült Királyságot, hogy teljesítse kötelességét azokkal a kamaszokkal szemben, akik jelenleg Franciaországban vannak, de családjaik élnek a csatorna túloldalán" - hangsúlyozta Francois Hollande a Nagy-Britanniába igyekvő kiskorú menedékkérők elhelyezéséről a két ország között hónapok óta húzódó vitára utalva.

"Mindent megtettünk az elhelyezésükre, a befogadásukra. Nagy-Britanniába akarnak menni. Megállapodásaink vannak ezzel a baráti szomszédos országgal, nekik is be kell azokat tartaniuk" - tette hozzá az államfő. Bernard Cazeneuve francia miniszterelnök múlt heti londoni látogatásán indítványozta, hogy vizsgálják felül azon Franciaországban tartózkodó kiskorúak kérelmét, akiknek a brit hatóságok elutasították a befogadását.

A francia hatóságok októberben végleg felszámolták a dzsungelnek is nevezett calais-i menekülttábort a La Manche csatorna francia oldalán. Az emberek többségét kisebb csoportokban az ország különböző pontjain kialakított átmeneti befogadóhelyeken helyezték el.

A Calais-ban kialakított konténertáborban csak az a több mint 1500 kiskorú maradhatott, aki szeretne hozzátartozóikhoz csatlakozni Nagy-Britanniában. A segélyszervezetek élesen bírálták a brit kormányt, amely február elején jelezte, hogy csak 350 kiskorút hajlandó átvenni Franciaországtól.

Szerző