Előfizetés

Vizes vb - Uszodaátadás csúsz(tat)ásokkal

B.P.
Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:50
Válogatott úszók (elöl, középen Hosszú Katinka) mártóztak meg először a vizes vb-re épített aréna medencéjében FOTÓ: MTI/BALOGH
Bár az építési költségek a pályázat benyújtásához képest megháromszorozódtak, az átadás pedig egy hónapot csúszott ahhoz képest, amit Magyarország a rendezés átvállalásánál ígért, az illetékesek öndicséretétől hangos sajtóeseményen adták át a július 14-30. között megrendezésre kerülő vizes világbajnokság központi helyszínét, a budapesti Duna Arénát.

„Ez a nap az összefogásról, a magyar tehetségről és az ígéretek betartásáról szól, mindenki kivette belőle a részét, az új Duna Aréna felépítése megmutatta, hogy mire vagyunk képesek, ha összefogunk - mondta Fürjes Balázs, aki szerint "az adott szó megtartása ezekben a napokban kicsit felértékelődik Budapesten". - A Duna Aréna rekordidő alatt, világszínvonalon, költségkereten belüli felépülése megmutatta, hogy a magyarok összefogása, párosulva a magyar tehetséggel, igenis csodákra képes." Óriási kár, hogy Fürjes Balázs több tényre nem emlékszik pontosan: a Duna Aréna 25 milliárd forintért épült fel, a pályázat benyújtásakor 2013-ban 8 milliárd volt a tervezett építési költség. Ezt Vígh László kormánybiztos mondta 2014. február 11-én azon a sajtótájékoztatón, melyen bemutatták a vizes komplexum terveit. Itt hangzott el az is, hogy fél évvel a vb rajtja előtt befejeződnek a munkálatok, a rajtig azonban kevesebb mint öt hónap van hátra.

Tarlós István főpolgármester beszédében az elmúlt 80 év legnagyobb sportberuházásának nevezte az építkezést, a világbajnokságot pedig a valaha volt legnagyobb magyarországi sporteseménynek, amely igazi kihívás, ugyanakkor "a mai nap is bizonyítja, hogy sikeresen fel tudunk készülni".

Palotának indult, parkolóház lett – a Dagály-uszoda helyén épült Duna Aréna FOTÓ: NÉPSZAVA

Palotának indult, parkolóház lett – a Dagály-uszoda helyén épült Duna Aréna FOTÓ: NÉPSZAVA

Hozzáfűzte, Budapest célja, hogy számokban felülmúlja az elmúlt két vizes világbajnokság eredményeit: 2013-ban Barcelonában és 2015-ben Kazanyban háromezer sportoló vett részt, százezer néző szurkolt a helyszíneken, a televízió-közvetítésekkel pedig közel négymilliárd nézőt értek el. Ezt szeretné most túlszárnyalni a magyar főváros, melynek célja, hogy legalább ötmilliárd emberhez jussanak el a közvetítések.

„Budapest a világbajnokság alatt a legszebb arcát mutathatja, ha el nem rontjuk ezt a saját össze-vissza kommunikációnkkal" - jegyezte meg Tarlós.

A főpolgármester hangsúlyozta, ez a beruházás egy komplex városfejlesztési program része, amely a főváros egészének gyarapodását hivatott szolgálni.

Az ünnepi eseményen rész vett Gyárfás Tamás, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) alelnöke, valamint Cornel Marculescu, a szervezet román ügyvezető igazgatója is.

„Fantasztikus létesítmény, amelybe ha belépek, sokkal inkább az az érzésem, mintha egy stadionban lennék, olyan tágas" - mondta Cornel Marculescu, aki szerint elképesztő, hogy a magyarok milyen gyorsan, idő előtt vitték véghez az általuk vállaltakat.

Pályáztatás nélkül épült az uszoda
A Duna Aréna eredeti terveinek - melyeknek semmi közük nincs már a mostani létesítmény végleges formájához - három évvel ezelőtt tartott bemutatója után közleményben tiltakozott a Magyar Építész Kamara az ellen, hogy egy ilyen gigaberuházásnál elmaradt a nyílt pályáztatás. „A magyar építészek többsége és a Magyar Építész Kamara elkötelezett a környezetébe harmonikusan illő, jó minőségű épületek és épületegyüttesek létrejöttében. Ennek feltétele az építész jelenléte a teljes létesítési folyamatban: az előkészítésen, a tervezésen, a megvalósításon és ellenőrzésen keresztül a működési tapasztalatok elemzéséig.
A fenti eredmény létrejöttéből kiemeljük a tervezés munkába adásának módját, amely a hatályos jogszabályok szerint történhet tervpályáztatással vagy közvetlen megrendeléssel. Mindkét mód célja a legjobb terv és a legjobb tervező megtalálása. Ez sikerülhet egyenes megrendeléssel is, de a tervet és a tervezőt a társadalom és a szakmai közvélemény előtt az – elismert szakemberekből álló – bíráló bizottság tervpályázati döntése képes elfogadottá tenni.
Minden olyan esetet szomorúan veszünk tudomásul, amelyekben a megrendelő, különösen komoly, kiemelt beruházások esetén, nem él ezzel a lehető legjobb versenyformával, a pályáztatással” – állt többek között a közleményben.

A Duna Aréna jelképes kulcsát Tarlós István főpolgármester és Fürjes Balázs közösen nyújtotta át a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkának, aki válogatott társaival együtt hamarosan birtokba veheti az uszodát. Mint ismert a legismertebb és legelismertebb magyar úszó nem vállalta a szereplést a vb-t népszerűsítő reklámfilmben, ezután elég furcsa, hogy ő „nyitotta meg az uszodát”.

„Ez a mai nap ünnep számunkra, mondhatom az úszók nevében, hogy nagyon örülünk, hogy elkészült a Duna Aréna. A vízfelületi problémáink egyből meg fognak oldódni. Amikor belépünk ebbe a létesítménybe, egyből érzem azt, hogy milyen nagyszerű lesz majd nyáron hazai környezetben versenyezni. Most rajtunk a sor, hogy úgy készüljünk fel, hogy a magyar szurkolók jól érezzék magukat a világbajnokságon" - mondta Hosszú Katinka.

A beszédek után a jelenlévők körbejárták a létesítményt, majd a junior-, felnőtt- és paraúszó-válogatott tagjai felavatták az 50 méteres melegítő medencét: az első két hosszt Bernek Péter, Papp Márk, Novoszáth Tamás, Novoszáth Noel, Papp Bianka, Lavotha Oszkár, Verrasztó Evelyn, Gyurta Dániel, Cseh László és Hosszú Katinka úszta le a Duna Arénában.

Orbán Viktor fogadta a FINA ügyvezető igazgatóját
Minden adott ahhoz, hogy a magyarországi legyen minden idők egyik legjobb vizes világbajnoksága Cornel Marculescu, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatója szerint, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélést kedden az Országházban - tájékoztatta Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-t.
A tárgyaláson részt vett Gyárfás Tamás, a FINA alelnöke is. Cornel Marculescu elégedetten nyilatkozott az idei vizes vb előkészületeiről, különös tekintettel a Duna Úszóaréna építésének előrehaladásáról - közölte a sajtófőnök.
A budapesti világbajnokságot július 14. és 30. között rendezik meg.

Trump zsarolható? - Vissza is üthet az elnök elleni eljárás

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:31
Chicagóban a Trump International hotel előtt tüntettek impeachmentet követelve FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT OLSON
Donald Trump kétségkívül rekordot döntött. Ilyen gyorsan beiktatása után még egyetlen amerikai elnök sem jutott el odáig, hogy máris a leváltását követeljék. A kongresszusban több vizsgálat is folyik, s nem zárják ki, hogy akár alkotmányos vádemelési eljárás (impeachment) is indulhat a 45. elnök ellen. A demokrata pártvezetés azonban óvatosságra int, mondván: bizonyíték és kellő számú voks hiányában a sietség visszaüthet a 2018 őszi, félidős kongresszusi választásokon.

Amióta az elnök menesztette nemzetbiztonsági tanácsadóját, Michael Flynnt, aki – még Trump beiktatása előtt – a szankciók feloldásáról tárgyalt a washingtoni orosz nagykövettel, s kiszivárgott, hogy az elnökválasztás idején Trump több kampánytanácsadója is rendszeres kapcsolatot tartott fenn az orosz hírszerzéssel, s a kérdések csak szaporodnak. Miről és mikor értesült az elnök? Volt-e koordináció az amerikai elnökválasztás kimenetelének befolyásolását célzó orosz hackertámadások és a Trump-kampánystáb között? Milyen oroszországi érdekei lehetnek Trumpnak, s tényleg zsarolható-e kompromittáló anyagokkal, ahogy azt egy volt brit hírszerző állította?

Kételyek persze számos más okból is akadnak. Például amiatt, hogy az elnök nem számolta fel üzleti érdekeltségeit, csak vitatható módon határolódott el vállalkozásaitól (azokat fiai viszik tovább), emellett továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni korábbi adóbevallásait, s így semmit nem tudni korábbi anyagi elkötelezettségeitől. Súlyos összeférhetetlenségi problémák merülnek fel még lánya divatcikkei, illetve vejének kormányzati szerepvállalása kapcsán is. Nyíltan vitatják, hogy a 70 éves Trumpot mentális állapota, kaotikus kormányzási stílusa egyáltalán alkalmassá teszi-e az elnöki poszt betöltésére. Igaz, mindez már a kampány idején ismert volt, így tehát hívei mindezek tudatában szavaztak Trumpra.

Miközben az elnökválasztási kudarc miatt csalódott demokrata szavazóbázis nagy reményeket fűz ahhoz, hogy hamarosan eltávolíthatják Trumpot, a Demokrata Párt vezetői igyekeznek visszafogni a várakozásokat – írta a Politico című lap. Attól tartanak, túl korai még a Nixont megbuktató Watergate botránnyal példálózni és impeachmentet emlegetni, hiszen ha nagyon előreszaladnak, éppenséggel feltüzelhetik a republikánus szavazótábort. A Trump elleni bírálatok nyomán máris felpörgött a republikánus adománygyűjtés.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata kisebbségi vezetője, s több demokrata honatya is azt hangsúlyozza, hogy a kongresszusi vizsgálatokra kell koncentrálni. Ha e vizsgálatok tényleg feltárnak törvénytelenségeket, eltagadott tényeket, titkos összeesküvést, akkor jöhet el az ideje az impeachment emlegetésének. Noha számos tekintélyes republikánus honatya, köztük John McCain és Lindsey Graham szenátor élesen bírálja az elnököt, jelenleg a kongresszus egyik házában sem jönne össze a vádemeléshez, s az elnök lemondatásához szükséges többség. A kongresszusi szünet idejére hazatért republikánus honatyák azonban több helyen feldühödött választókkal találták szembe magukat. Trump támogatottsága alig 39 százalékon áll, már majd egymillióan csatlakoztak az „Impeach Trump” petícióhoz.

Az Egyesült Államok történetében eddig két elnök – Andrew Johnson, a 17., illetve Bill Clinton, a 42. elnök ellen emeltek vádat a képviselőházban, de a szenátus mindkettőjüket felmentette. Richard Nixon, a 37. elnök nem várta meg az impeachment lefolytatását: miután a képviselőház megszavazta a három rendbeli vádemelést, inkább maga mondott le hivataláról.

Nem egyértelműen tisztázza az alkotmány, mi indokolhatja az alkotmányos vádemelést. Hazaárulás, vesztegetés, más súlyos bűnök, vétségek – így fogalmaztak az amerikai alapító atyák. Andrew Johnsont a hivatali időről szóló törvény megsértése miatt vádolták meg, mivel idő előtt, indokolatlanul menesztette hadügyminiszterét. Bill Clinton ellen nem a magánéleti botlása miatt, hanem azért emeltek vádat, mert eskü alatt tagadta, hogy kapcsolata lett volna a fehér házi gyakornoklánnyal, Monica Lewinsky-vel.

Az alkotmány 25. kiegészítésének 4. cikkelye értelmében akár Mike Pence alelnök is kezdeményezhetné az elnök leváltását (a kormánytagok, illetve a kongresszus támogatásával), amennyiben úgy ítélné meg, hogy az elnök „már nem képes ellátni feladatát”. Ez – emlékeztet a New Yorker magazin – majdnem megtörtént Ronald Reagan elnökkel, de ő végül mégis kitöltötte második hivatali idejét. Erre a cikkelyre, az elnök alkalmatlanságára még soha nem hivatkoztak, s Trump belső köre „palotapuccs” szervezésével vádolhatná meg az alelnököt, ha erre szánná el magát.

Több kongresszusi bizottság vizsgálódik a Trump-kampány embereinek Oroszországhoz fűződő kapcsolatai, illetve az elnök érintettsége ügyében a USA Today című lap szerint. A képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottsága egyaránt azt ígéri, hogy „agresszív vizsgálatot folytatnak”. A szenátus igazságügyi bizottsága a február 27-i hétre kér tájékoztatást az igazságügyi tárcától és az FBI-tól Flynn lemondásáról, s az üggyel kapcsolatos dokumentumokról. A képviselőház igazságügyi bizottsága inkább az elnök által kifogásolt hírszerzési kiszivárogtatásokra összpontosít. A republikánusok egyelőre elzárkóznak az elől, hogy a 9/11-es terrortámadások ügyében alakult testülethez hasonló, független különbizottságot állítsanak fel.

Sokan kétségbe vonják, hogy a 45. elnök képes lesz-e kitölteni hivatali idejét. Ronald L. Feinman amerikai történészprofesszor egy blogbejegyzésében azt jósolta, hogy Trump elnöksége az egyik legrövidebb lesz az Egyesült Államok történetében, valahol William Henry Harrison és James A. Garfield hivatali ideje között. Előbbi 31 nap után tüdőgyulladásban halt meg, utóbbi egy merényletet követően veszítette életét, 199 napig szolgált.

A szenátusé a végső döntés
Az amerikai alkotmány I. és II. cikkelye foglalkozik az impeachmenttel. Az alkotmányos vádemelést a képviselőház egy honatyája, valamely bizottsága, különleges ügyész, netán a házelnök kezdeményezheti. A képviselőház jogi bizottsága folytatja le a nyomozást, s ha a bizottság megalapozottnak tartja a vádakat, az egész képviselőház szavaz. A jelenlévők egyszerű többsége elegendő az alkotmányos vádemeléshez.
Az impeachment eljárást a szenátus folytatja le, majd a 100 tagú testület zárt ajtók mögött szavaz és kétharmados többség szükséges a megvádolt tisztviselő (az elnök, az alelnök vagy más tisztségviselő) menesztéséhez.

Trump zsarolható? - Vissza is üthet az elnök elleni eljárás

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:31
Chicagóban a Trump International hotel előtt tüntettek impeachmentet követelve FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT OLSON
Donald Trump kétségkívül rekordot döntött. Ilyen gyorsan beiktatása után még egyetlen amerikai elnök sem jutott el odáig, hogy máris a leváltását követeljék. A kongresszusban több vizsgálat is folyik, s nem zárják ki, hogy akár alkotmányos vádemelési eljárás (impeachment) is indulhat a 45. elnök ellen. A demokrata pártvezetés azonban óvatosságra int, mondván: bizonyíték és kellő számú voks hiányában a sietség visszaüthet a 2018 őszi, félidős kongresszusi választásokon.

Amióta az elnök menesztette nemzetbiztonsági tanácsadóját, Michael Flynnt, aki – még Trump beiktatása előtt – a szankciók feloldásáról tárgyalt a washingtoni orosz nagykövettel, s kiszivárgott, hogy az elnökválasztás idején Trump több kampánytanácsadója is rendszeres kapcsolatot tartott fenn az orosz hírszerzéssel, s a kérdések csak szaporodnak. Miről és mikor értesült az elnök? Volt-e koordináció az amerikai elnökválasztás kimenetelének befolyásolását célzó orosz hackertámadások és a Trump-kampánystáb között? Milyen oroszországi érdekei lehetnek Trumpnak, s tényleg zsarolható-e kompromittáló anyagokkal, ahogy azt egy volt brit hírszerző állította?

Kételyek persze számos más okból is akadnak. Például amiatt, hogy az elnök nem számolta fel üzleti érdekeltségeit, csak vitatható módon határolódott el vállalkozásaitól (azokat fiai viszik tovább), emellett továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni korábbi adóbevallásait, s így semmit nem tudni korábbi anyagi elkötelezettségeitől. Súlyos összeférhetetlenségi problémák merülnek fel még lánya divatcikkei, illetve vejének kormányzati szerepvállalása kapcsán is. Nyíltan vitatják, hogy a 70 éves Trumpot mentális állapota, kaotikus kormányzási stílusa egyáltalán alkalmassá teszi-e az elnöki poszt betöltésére. Igaz, mindez már a kampány idején ismert volt, így tehát hívei mindezek tudatában szavaztak Trumpra.

Miközben az elnökválasztási kudarc miatt csalódott demokrata szavazóbázis nagy reményeket fűz ahhoz, hogy hamarosan eltávolíthatják Trumpot, a Demokrata Párt vezetői igyekeznek visszafogni a várakozásokat – írta a Politico című lap. Attól tartanak, túl korai még a Nixont megbuktató Watergate botránnyal példálózni és impeachmentet emlegetni, hiszen ha nagyon előreszaladnak, éppenséggel feltüzelhetik a republikánus szavazótábort. A Trump elleni bírálatok nyomán máris felpörgött a republikánus adománygyűjtés.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata kisebbségi vezetője, s több demokrata honatya is azt hangsúlyozza, hogy a kongresszusi vizsgálatokra kell koncentrálni. Ha e vizsgálatok tényleg feltárnak törvénytelenségeket, eltagadott tényeket, titkos összeesküvést, akkor jöhet el az ideje az impeachment emlegetésének. Noha számos tekintélyes republikánus honatya, köztük John McCain és Lindsey Graham szenátor élesen bírálja az elnököt, jelenleg a kongresszus egyik házában sem jönne össze a vádemeléshez, s az elnök lemondatásához szükséges többség. A kongresszusi szünet idejére hazatért republikánus honatyák azonban több helyen feldühödött választókkal találták szembe magukat. Trump támogatottsága alig 39 százalékon áll, már majd egymillióan csatlakoztak az „Impeach Trump” petícióhoz.

Az Egyesült Államok történetében eddig két elnök – Andrew Johnson, a 17., illetve Bill Clinton, a 42. elnök ellen emeltek vádat a képviselőházban, de a szenátus mindkettőjüket felmentette. Richard Nixon, a 37. elnök nem várta meg az impeachment lefolytatását: miután a képviselőház megszavazta a három rendbeli vádemelést, inkább maga mondott le hivataláról.

Nem egyértelműen tisztázza az alkotmány, mi indokolhatja az alkotmányos vádemelést. Hazaárulás, vesztegetés, más súlyos bűnök, vétségek – így fogalmaztak az amerikai alapító atyák. Andrew Johnsont a hivatali időről szóló törvény megsértése miatt vádolták meg, mivel idő előtt, indokolatlanul menesztette hadügyminiszterét. Bill Clinton ellen nem a magánéleti botlása miatt, hanem azért emeltek vádat, mert eskü alatt tagadta, hogy kapcsolata lett volna a fehér házi gyakornoklánnyal, Monica Lewinsky-vel.

Az alkotmány 25. kiegészítésének 4. cikkelye értelmében akár Mike Pence alelnök is kezdeményezhetné az elnök leváltását (a kormánytagok, illetve a kongresszus támogatásával), amennyiben úgy ítélné meg, hogy az elnök „már nem képes ellátni feladatát”. Ez – emlékeztet a New Yorker magazin – majdnem megtörtént Ronald Reagan elnökkel, de ő végül mégis kitöltötte második hivatali idejét. Erre a cikkelyre, az elnök alkalmatlanságára még soha nem hivatkoztak, s Trump belső köre „palotapuccs” szervezésével vádolhatná meg az alelnököt, ha erre szánná el magát.

Több kongresszusi bizottság vizsgálódik a Trump-kampány embereinek Oroszországhoz fűződő kapcsolatai, illetve az elnök érintettsége ügyében a USA Today című lap szerint. A képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottsága egyaránt azt ígéri, hogy „agresszív vizsgálatot folytatnak”. A szenátus igazságügyi bizottsága a február 27-i hétre kér tájékoztatást az igazságügyi tárcától és az FBI-tól Flynn lemondásáról, s az üggyel kapcsolatos dokumentumokról. A képviselőház igazságügyi bizottsága inkább az elnök által kifogásolt hírszerzési kiszivárogtatásokra összpontosít. A republikánusok egyelőre elzárkóznak az elől, hogy a 9/11-es terrortámadások ügyében alakult testülethez hasonló, független különbizottságot állítsanak fel.

Sokan kétségbe vonják, hogy a 45. elnök képes lesz-e kitölteni hivatali idejét. Ronald L. Feinman amerikai történészprofesszor egy blogbejegyzésében azt jósolta, hogy Trump elnöksége az egyik legrövidebb lesz az Egyesült Államok történetében, valahol William Henry Harrison és James A. Garfield hivatali ideje között. Előbbi 31 nap után tüdőgyulladásban halt meg, utóbbi egy merényletet követően veszítette életét, 199 napig szolgált.

A szenátusé a végső döntés
Az amerikai alkotmány I. és II. cikkelye foglalkozik az impeachmenttel. Az alkotmányos vádemelést a képviselőház egy honatyája, valamely bizottsága, különleges ügyész, netán a házelnök kezdeményezheti. A képviselőház jogi bizottsága folytatja le a nyomozást, s ha a bizottság megalapozottnak tartja a vádakat, az egész képviselőház szavaz. A jelenlévők egyszerű többsége elegendő az alkotmányos vádemeléshez.
Az impeachment eljárást a szenátus folytatja le, majd a 100 tagú testület zárt ajtók mögött szavaz és kétharmados többség szükséges a megvádolt tisztviselő (az elnök, az alelnök vagy más tisztségviselő) menesztéséhez.