Előfizetés

Tavaly tovább nőtt a gázfogyasztás

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:21
A rezsicsökkentés ellenére többe került tavaly a fűtés FOTÓ: NÉPSZAVA
Tavaly növekvő mértékben, 7,8 százalékkal bővült a hazai gázfogyasztás - derül ki a hazai gázrendszert irányító FGSZ adatsorából. Ennek oka szakértőnk szerint elsősorban a hideg, de a gazdasági bővülés is szerepet játszhat.

Tavaly 7,8 százalékkal nőtt az ország gázfogyasztása – számítható ki a hazai rendszer központi irányításáért felelős FGSZ Földgázszállító Zrt. által lapunk rendelkezésére bocsátott tavalyi adatokból. Eszerint a 2015-ös 8,9 milliárd köbméter után 2016-ban 9,6 milliárd köbméterre nőtt az országos gázfogyasztás.

A válságot követő fogyasztási mélypont tehát 2014-re tehető 8,4 milliárd köbméterrel. Ehhez képest már a tavalyelőtti adat is 6,6 százalékos emelkedést mutat. A bővülés üteme ezek szerint fokozódik. Ugyanakkor még nagyon messze járunk a 2005-es 14,4 milliárdos éves csúcsfogyasztástól. Azóta a visszaesést szakértők kevéssé az időjárás enyhülésével, sokkal inkább a gazdaság gyengélkedésével magyarázták. Ezen túlmenően ok lehetett az energiatakarékosság, a lakások szigetelése, az anyagi gondokkal küzdő fogyasztók kiesése, illetve a "technológiaváltás", az energiahatékonyságot növelő projektek megvalósulása. Utóbbi alatt érthető akár az, hogy a gázszámlát fizetni nem képes fogyasztók fára vagy hulladéktüzelésre állnak át, vagy hogy a módosabb háztartások vegyes tüzelésű kazánt szereltetnek be, eladdig, hogy a leggazdagabbak, illetve cégek – akár uniós vagy állami támogatás révén – napelemet, napkollektorokat és egyéb megújulóenergiás eszközöket telepítve gázüzemű berendezéseiket részben vagy egészben kiváltják.

A kizárólag a nagynyomású gázvezetékrendszer működtetéséért felelős FGSZ-nél a fogyasztásemelkedés felhasználói tagozódása kevéssé látszik, de egy szakértő a tavalyi ugrás mögött elsősorban a lakossági fogyasztás bővülését látja. Ennek oka ezúttal szerinte főként a hideg, ami a tavalyi év eleji és végi téli szezonra egyaránt elmondható volt. Ez viszont – rezsicsökkentés ide vagy oda - óhatatlanul magasabb lakossági számlákat eredményez.

Mindemellett kisebb részt a gazdasági bővülés is közrejátszhat. Az ipar igénynövekedésére az FGSZ-adatsor egy alpontjából lehet következtetni. Eszerint a közvetlenül az országos nagynyomású vezetékrendszeréről kiszolgált legnagyobb erőművek/gyárak fogyasztása 1,8 milliárd köbméterről kétmilliárd köbméterre nőtt. 1,9 milliárd köbméterről harminc százalékkal 2,4 milliárd köbméterre bővült a föld alatti tárolókba betáplált mennyiség. Ez jelentős hullámzásokat mutat: tavalyelőtt még 43 százalékos visszaesést mutattak a számok.

A tranzit a 2014-es több százmillió köbméteres visszaesés mellett továbbra is 1,9 milliárd köbméter körül inog. Ez alapvetően az a mennyiség, amit Oroszországból Ukrajnán és Magyarországon keresztül Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába küldenek.

Erőteljes ugrást mutat viszont a gázkivitel. Magyar kereskedők a tavalyelőtti félmilliárd köbméter körüli érték helyett tavaly több mint egymilliárd köbméter gázt exportáltak külföldre. (Ebbe nem értendő bele a tranzit.) Ez is komoly hullámzásokat mutat, hiszen 2013-ban 1,5 milliárd köbméter volt a kivitt mennyiség.

Ismereteink szerint ez év januárja még erőteljesebb ugrást hozott a gázforgalomban: az ukrán-magyar határ forgalma ismét elérte a régóta nem látott egymilliárd köbmétert. Erre már csak azért is szükség van, mert a hazai kereskedelmi gáztárolók lényegében kiürültek. A lakosság ellátása tehát – a hazai kitermelésen túl - immár szinte teljes egészében a naponta külföldről behozott mennyiségektől függ. A gázbetáplálási útvonalak azonban zavarmentesek. Úgy tudjuk, a gázelosztó rendszereken januárban 1,6 milliárd köbmétert értékesítettek, ami húsz százalékos ugrás a tavalyi év első havához képest.

Szakértő forrásunk határozottan cáfolta azt a közvéleményben újra és újra felbukkanó vélelmet, hogy a hazai ellátórendszerben bárhol lehetőség lenne a gázminőség változtatására, rontására. A gáz összes betáplálási pontján mérik a gáz minőségét (fűtőértékét), amiben legfeljebb néhány százalékos eltérés megengedett. A gázminőség módosítását a gázszolgáltatók hálózatában is kizártnak tartja forrásunk. Már csak azért is, mert egy ilyen beavatkozás nem csak hogy életveszélyes, de aránytalanul drága is lenne. A „gázminőséggel” kapcsolatos panaszokkal ugyanakkor Dunát lehet rekeszteni. Ilyen például a „lassan melegedő leves”. Pedig – mint a szakértő említette - a leves felmelegítési idejének legfontosabb ismérve a víz kezdeti hőmérséklete és a gáztűzhely állapota. De akadt olyan cég is, amely a gázüzemű járművekbe töltött fűtőanyag minőségére panaszkodott. Itt kiderült, hogy a rendszer mínusz 10 fokban külön szűrőrendszert igényelne, ami a szóban forgó esetben hiányzott.

A hazai szakhatóság, illetve a gázipar akkor tud foglalkozni egy ilyen panasszal, ha a fogyasztó a hozzá érkező gáz minőségéről hiteles bizonylatot mutat be. Egy ilyen vizsgálat ára 60-100 ezer forint. Ezt azonban mindeddig egyik panaszos se vállalta be vélt igazának alátámasztására.

Magas az importfüggőségünk
Tavalyelőtt az 1990-es szint alá csökkent az Európai Unió gázfogyasztása - tette közzé az MTI tudósítása szerint az Eurostat. Ez olajegyenértékben 1626,4 millió tonnát tett ki, ami az 1990-es értéknél 2,5 százalékkal, a 2006-os csúcsszintnél pedig 11,6 százalékkal alacsonyabb. A fogyasztás 73 százalékát biztosították fosszilis energiahordozókból, azaz szénből, kőolajból és földgázból. Korábban állt ez az érték már magasabban is. A fosszilis energiahordozók aránya mindenütt csökkent. Dániában 91-ről 69 százalékra, Romániában pedig például 96-ról 74 százalékra. Svédországban az arány már csak 30 százalék. Magyarország energiafogyasztása 1990-ben 28,8 millió, 2005-ben 27,6 millió, 2015-ben 24,2 millió tonna olajegyenértéket tett ki. A fosszilisek aránya 1990-ben 82, 2015-ben pedig 70 százalékot tett ki. Importfüggőségünk 1990-ben 56 százalékra, 2005-ben 76 százalékra, tavalyelőtt 74 százalékra rúgott.



Alexandra-ügy - A TAO-ból kérnek a könyvkiadók

Publikálás dátuma
2017.02.21. 20:05
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Az Alexandra cégcsoport tartozásai miatt nehéz helyzetbe került könyvkiadókat a társasági adórendszer (tao) kedvezményezetti körébe vonva is kártalanítani lehetne – mondta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) elnökségi tagja, aki továbbra sem zárja ki, hogy az állam vásárolja fel a csődbe került könyvkereskedő tartozásait. 

A Világgazdaságnak nyilatkozó Katona Ildikó szerint az Alexandra-tulajdonos Matyi Dezső, pécsi nagyvállalkozó vagyonát – benne a könyvkiadók pénzével – a Pécsi MFC labdarúgóklub üzemeltetése is jelentősen csökkentette. A sportegyesület évekig függött a látványcsapatsportágak pénzcsapjától, a tao-tól is, amely a kultúrát kevésbé bőkezűen támogatja, most mégis a kárpótlás lehetséges csatornája lehetne. Minden piaci szereplő, aki valaha hasznot húzott a könyvpiacból, ily módon hozzájárulhatna egy szolidaritási alaphoz, elvégre szerzők és nyomdák sora vár a pénzére - tette hozzá.

Multik - Silányabb minőségre gyanakszik a szomszédunk is

Publikálás dátuma
2017.02.21. 19:57
Illusztráció: Thinkstock
Szlovákia és Magyarország után Csehország is élelmiszer-vizsgálatba kezd. A cseh agrárminiszter szerint a multinacionális élelmiszer-kereskedő cégek rosszabb élelmiszert adnak el a kelet-európai régióban, amit megerősített néhány cseh fogyasztói csoport is. 

A cseh miniszter a Reuters tudósítása szerint azt mondta, hogy a tárca által megrendelt, élelmiszer-minőségről szóló tanulmány júniusban készül el. Ennek eredményét, más régiós országok megállapításaival együtt arra használnák, hogy változzanak a szabályok az Európai Unióban. Ez a javaslatcsomag azonban más termékeket is érintene, például a mosószereket. A magyar agrártárca február 20-án jelentette be, hogy 100 termékre kiterjedő élelmiszer-biztonsági, minőségi vizsgálatot rendelt el, amelynek márciusra lehet eredménye.

Lásd még: Műbalhé a multik ellen