Tavaly 7,8 százalékkal nőtt az ország gázfogyasztása – számítható ki a hazai rendszer központi irányításáért felelős FGSZ Földgázszállító Zrt. által lapunk rendelkezésére bocsátott tavalyi adatokból. Eszerint a 2015-ös 8,9 milliárd köbméter után 2016-ban 9,6 milliárd köbméterre nőtt az országos gázfogyasztás.
A válságot követő fogyasztási mélypont tehát 2014-re tehető 8,4 milliárd köbméterrel. Ehhez képest már a tavalyelőtti adat is 6,6 százalékos emelkedést mutat. A bővülés üteme ezek szerint fokozódik. Ugyanakkor még nagyon messze járunk a 2005-es 14,4 milliárdos éves csúcsfogyasztástól. Azóta a visszaesést szakértők kevéssé az időjárás enyhülésével, sokkal inkább a gazdaság gyengélkedésével magyarázták. Ezen túlmenően ok lehetett az energiatakarékosság, a lakások szigetelése, az anyagi gondokkal küzdő fogyasztók kiesése, illetve a "technológiaváltás", az energiahatékonyságot növelő projektek megvalósulása. Utóbbi alatt érthető akár az, hogy a gázszámlát fizetni nem képes fogyasztók fára vagy hulladéktüzelésre állnak át, vagy hogy a módosabb háztartások vegyes tüzelésű kazánt szereltetnek be, eladdig, hogy a leggazdagabbak, illetve cégek – akár uniós vagy állami támogatás révén – napelemet, napkollektorokat és egyéb megújulóenergiás eszközöket telepítve gázüzemű berendezéseiket részben vagy egészben kiváltják.
A kizárólag a nagynyomású gázvezetékrendszer működtetéséért felelős FGSZ-nél a fogyasztásemelkedés felhasználói tagozódása kevéssé látszik, de egy szakértő a tavalyi ugrás mögött elsősorban a lakossági fogyasztás bővülését látja. Ennek oka ezúttal szerinte főként a hideg, ami a tavalyi év eleji és végi téli szezonra egyaránt elmondható volt. Ez viszont – rezsicsökkentés ide vagy oda - óhatatlanul magasabb lakossági számlákat eredményez.
Mindemellett kisebb részt a gazdasági bővülés is közrejátszhat. Az ipar igénynövekedésére az FGSZ-adatsor egy alpontjából lehet következtetni. Eszerint a közvetlenül az országos nagynyomású vezetékrendszeréről kiszolgált legnagyobb erőművek/gyárak fogyasztása 1,8 milliárd köbméterről kétmilliárd köbméterre nőtt. 1,9 milliárd köbméterről harminc százalékkal 2,4 milliárd köbméterre bővült a föld alatti tárolókba betáplált mennyiség. Ez jelentős hullámzásokat mutat: tavalyelőtt még 43 százalékos visszaesést mutattak a számok.
A tranzit a 2014-es több százmillió köbméteres visszaesés mellett továbbra is 1,9 milliárd köbméter körül inog. Ez alapvetően az a mennyiség, amit Oroszországból Ukrajnán és Magyarországon keresztül Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába küldenek.
Erőteljes ugrást mutat viszont a gázkivitel. Magyar kereskedők a tavalyelőtti félmilliárd köbméter körüli érték helyett tavaly több mint egymilliárd köbméter gázt exportáltak külföldre. (Ebbe nem értendő bele a tranzit.) Ez is komoly hullámzásokat mutat, hiszen 2013-ban 1,5 milliárd köbméter volt a kivitt mennyiség.
Ismereteink szerint ez év januárja még erőteljesebb ugrást hozott a gázforgalomban: az ukrán-magyar határ forgalma ismét elérte a régóta nem látott egymilliárd köbmétert. Erre már csak azért is szükség van, mert a hazai kereskedelmi gáztárolók lényegében kiürültek. A lakosság ellátása tehát – a hazai kitermelésen túl - immár szinte teljes egészében a naponta külföldről behozott mennyiségektől függ. A gázbetáplálási útvonalak azonban zavarmentesek. Úgy tudjuk, a gázelosztó rendszereken januárban 1,6 milliárd köbmétert értékesítettek, ami húsz százalékos ugrás a tavalyi év első havához képest.
Szakértő forrásunk határozottan cáfolta azt a közvéleményben újra és újra felbukkanó vélelmet, hogy a hazai ellátórendszerben bárhol lehetőség lenne a gázminőség változtatására, rontására. A gáz összes betáplálási pontján mérik a gáz minőségét (fűtőértékét), amiben legfeljebb néhány százalékos eltérés megengedett. A gázminőség módosítását a gázszolgáltatók hálózatában is kizártnak tartja forrásunk. Már csak azért is, mert egy ilyen beavatkozás nem csak hogy életveszélyes, de aránytalanul drága is lenne. A „gázminőséggel” kapcsolatos panaszokkal ugyanakkor Dunát lehet rekeszteni. Ilyen például a „lassan melegedő leves”. Pedig – mint a szakértő említette - a leves felmelegítési idejének legfontosabb ismérve a víz kezdeti hőmérséklete és a gáztűzhely állapota. De akadt olyan cég is, amely a gázüzemű járművekbe töltött fűtőanyag minőségére panaszkodott. Itt kiderült, hogy a rendszer mínusz 10 fokban külön szűrőrendszert igényelne, ami a szóban forgó esetben hiányzott.
A hazai szakhatóság, illetve a gázipar akkor tud foglalkozni egy ilyen panasszal, ha a fogyasztó a hozzá érkező gáz minőségéről hiteles bizonylatot mutat be. Egy ilyen vizsgálat ára 60-100 ezer forint. Ezt azonban mindeddig egyik panaszos se vállalta be vélt igazának alátámasztására.
