nagypéntek;szabadnap;munkaszüneti napok;

2017-02-22 06:01:00

Kis vita a nagypéntekről

Tizenegyre nőhet a munkaszüneti napok száma, ha az Országgyűlés elfogadja az emberi erőforrások miniszterének törvényjavaslatát arról, hogy nagypénteken ne kelljen dolgozni. Az ellenzék nem zárkózik el ettől, sőt, karácsony napját is munkaszüneti napnak nyilvánítanák.

Balog Zoltán az értékek és az érdekek találkozásának nevezte nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását hétfő este a parlamentben. A humánminiszter szerint fontos lépés lenne az ország nemzet keresztény önazonosságának helyreállításában a szabad nagypéntek, ez ráadásul - miként fogalmazott - "nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét."

A szocialista Gúr Nándor jelezte, támogatják a javaslatot, ugyanakkor az MSZP frakciója gondnak látja, hogy a parlament "Orbán Viktor kinyilatkoztatása után", a munkavállalók megkérdezése nélkül készül dönteni. Az MSZP szerint ugyanis az embereket kellene megkérdezni, mikor szeretnének új munkaszüneti napot. Véleménye szerint a többség nagy valószínűséggel azt támogatná, ha december 24-én nem kellene dolgozni. A képviselő hiányolta az intézkedés gazdasági hatásaira vonatkozó háttérszámításokat is.

A Jobbik is egyetért a javaslattal, sőt meg is szavazzák majd azt. Mirkóczki Ádám képviselő ugyanakkor arra kérte a kormányt, gondolkodjanak el azon, hogy december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása – sokkal kisebb gazdasági károkozás mellett – szintén megvalósítható. Az LMP-s Ikotity István szerint is a társadalmi igények felmérésének kellene megelőznie egy új munkaszüneti nap bevezetését, abból pedig várhatóan az derülne ki, hogy szerencsésebb lenne december 24-én lehetővé tenni a dolgozók otthonmaradását. Balog azt kérte, ne állítsák a képviselők szembe december 24-ét és nagypénteket, inkább örüljenek annak, hogy most adnak egy munkaszüneti napot. Emellett nem zárta ki azt, hogy megvitassák december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását is.

A tizenegy munkaszüneti nappal egyébként Magyarország nemzetközi összehasonlításban nem lógna ki a sorból. Az Egyesült Államokban például tíz szövetségi ünnep munkaszüneti nap, többek között a mártír polgárjogi harcos, Martin Luther King emléknapja, az első elnök, George Washington születésnapja és Amerika felfedezőjének emlékére, Columbus napja. Donald Trump saját beiktatásának napját elnöki rendelettel a hazafias büszkeség napjává nyilvánította, de aligha tudta, hogy ez csak egy napra szól, új szövetségi ünnepet csak kongresszusi döntéssel vezethetnek be.

Japánban nagyon szigorú a munkamorál, sokan késő estig dolgoznak, s hétvégén is bemennek a munkahelyükre. A szigetországban ugyanakkor 15 munkaszüneti napot tartanak számon, köztük van Akihito császár születésnapja, az alkotmány napja és külön ünnepet szánnak a gyerekeknek, a felnőtté válásnak, az időseknek, a tengernek, a növényeknek.

Oroszországban 2012-ben emelkedett 12-ről 14-re a munkaszüneti napok száma. Az újévi vakáció mellett többek között az orosz karácsony, Oroszország védőinek napja, a nemzetközi nőnap, a munka ünnepe munkaszünet.

Az Európai Unió a tagállamok számára nem szab meg nemzeti ünnepet, az EU intézményeiben dolgozók ugyanakkor például a húsvéti ünnepeket, május 1-jét, május 9-én az Európa-napot, mindenszentek napját ünnepelik. Ausztriában 13 munkaszüneti napot adnak ki, Franciaországban a 13 állami ünnep közül a legfényesebb július 14., s az első világháború végére emlékeztető nap is munkaszünet. Németországban 16 munkaszüneti napot tartanak, de a szabadnapok száma tartományonként különböző. A legtöbb munkaszüneti napot, 13-at Bajorországban adják ki. Egész Németországban ünneplik október 3-át, a német egység napját. Nagy-Britanniában bonyolult a helyzet, Angliában és Walesben nyolc, Skóciában kilenc, Észak-Írországban tíz munkaszüneti nap van. Lengyelországban 13 ünnepnapot nyilvánítottak munkaszüneti nappá, akárcsak Csehországban, Szlovákiában 15 munkaszüneti napot tartanak számon.