- Kis vita a nagypéntekről

Balog Zoltán az értékek és az érdekek találkozásának nevezte nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását hétfő este a parlamentben. A humánminiszter szerint fontos lépés lenne az ország nemzet keresztény önazonosságának helyreállításában a szabad nagypéntek, ez ráadásul - miként fogalmazott - "nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét."

A szocialista Gúr Nándor jelezte, támogatják a javaslatot, ugyanakkor az MSZP frakciója gondnak látja, hogy a parlament "Orbán Viktor kinyilatkoztatása után", a munkavállalók megkérdezése nélkül készül dönteni. Az MSZP szerint ugyanis az embereket kellene megkérdezni, mikor szeretnének új munkaszüneti napot. Véleménye szerint a többség nagy valószínűséggel azt támogatná, ha december 24-én nem kellene dolgozni. A képviselő hiányolta az intézkedés gazdasági hatásaira vonatkozó háttérszámításokat is.

A Jobbik is egyetért a javaslattal, sőt meg is szavazzák majd azt. Mirkóczki Ádám képviselő ugyanakkor arra kérte a kormányt, gondolkodjanak el azon, hogy december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása – sokkal kisebb gazdasági károkozás mellett – szintén megvalósítható. Az LMP-s Ikotity István szerint is a társadalmi igények felmérésének kellene megelőznie egy új munkaszüneti nap bevezetését, abból pedig várhatóan az derülne ki, hogy szerencsésebb lenne december 24-én lehetővé tenni a dolgozók otthonmaradását. Balog azt kérte, ne állítsák a képviselők szembe december 24-ét és nagypénteket, inkább örüljenek annak, hogy most adnak egy munkaszüneti napot. Emellett nem zárta ki azt, hogy megvitassák december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását is.

A tizenegy munkaszüneti nappal egyébként Magyarország nemzetközi összehasonlításban nem lógna ki a sorból. Az Egyesült Államokban például tíz szövetségi ünnep munkaszüneti nap, többek között a mártír polgárjogi harcos, Martin Luther King emléknapja, az első elnök, George Washington születésnapja és Amerika felfedezőjének emlékére, Columbus napja. Donald Trump saját beiktatásának napját elnöki rendelettel a hazafias büszkeség napjává nyilvánította, de aligha tudta, hogy ez csak egy napra szól, új szövetségi ünnepet csak kongresszusi döntéssel vezethetnek be.

Japánban nagyon szigorú a munkamorál, sokan késő estig dolgoznak, s hétvégén is bemennek a munkahelyükre. A szigetországban ugyanakkor 15 munkaszüneti napot tartanak számon, köztük van Akihito császár születésnapja, az alkotmány napja és külön ünnepet szánnak a gyerekeknek, a felnőtté válásnak, az időseknek, a tengernek, a növényeknek.

Oroszországban 2012-ben emelkedett 12-ről 14-re a munkaszüneti napok száma. Az újévi vakáció mellett többek között az orosz karácsony, Oroszország védőinek napja, a nemzetközi nőnap, a munka ünnepe munkaszünet.

Az Európai Unió a tagállamok számára nem szab meg nemzeti ünnepet, az EU intézményeiben dolgozók ugyanakkor például a húsvéti ünnepeket, május 1-jét, május 9-én az Európa-napot, mindenszentek napját ünnepelik. Ausztriában 13 munkaszüneti napot adnak ki, Franciaországban a 13 állami ünnep közül a legfényesebb július 14., s az első világháború végére emlékeztető nap is munkaszünet. Németországban 16 munkaszüneti napot tartanak, de a szabadnapok száma tartományonként különböző. A legtöbb munkaszüneti napot, 13-at Bajorországban adják ki. Egész Németországban ünneplik október 3-át, a német egység napját. Nagy-Britanniában bonyolult a helyzet, Angliában és Walesben nyolc, Skóciában kilenc, Észak-Írországban tíz munkaszüneti nap van. Lengyelországban 13 ünnepnapot nyilvánítottak munkaszüneti nappá, akárcsak Csehországban, Szlovákiában 15 munkaszüneti napot tartanak számon.