Gál Mária;

Szíria;Genf;béketárgyalások;

2017-02-23 06:32:00

Támogatás nélkül a szíriai ellenzék

Nem nyújt több hadászati támogatást a CIA a szíriai lázadóknak, de az öbölmenti arab államok és Törökország is kihátrált a Szíriai Szabad Hadsereg mögül. Bár senki sem indokolta a döntést a felkelők felé sem, úgy tűnik, azért történt, mert az iszlamisták egyre inkább beszivárognak a mérsékelt lázadók soraiba. A tervek szerint ma kezdődő genfi béketárgyaláson a lázadócsoportok a korábbiaknál hátrányosabb helyzetbe kerültek.

Egy januári nagyméretű iszlamista támadás nyomán befagyasztották a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által koordinált hadászati támogatásokat az észak-szíriai felkelő csoportok felé, tudta meg a Reuters. A brit hírügynökség a lázadóktól származó exkluzív információkra hivatkozva közölte a hírt épp a szíriai rendezést célzó, tervek szerint ma kezdődő genfi béketárgyalás előtt.

A támogatást eddig ugyan a CIA koordinálta, de az nemcsak amerikai, hanem török, katari, szaúd-arábiai forrásokból állt össze. A mérsékelt lázadók bért és lőszereket, néha páncéltörő rakétákat, illetve kiképzést kaptak korábban ezen országok segítségeképpen. A Reutersnek névtelenül nyilatkozó felkelők vezetők elmondták, hogy ők semmiféle magyarázatot nem kaptak a támogatás megszüntetésének okairól, de úgy gondolják, a döntés mögött az a félelem áll: a Szíriai Szabad Hadseregnek szánt fegyverek, lőszerek és pénz nehogy a szélsőséges iszlamisták kezébe kerüljön. A hírügynökség megjegyzi, az információt az SZSZH öt tagszervezetének képviselői megerősítették, de sem a CIA-tól, sem Katartól, sem Szaúd-Arábiától nem sikerült választ kapniuk, sem cáfolatot, sem megerősítést. Török illetékesek csupán annyit közöltek, hogy nem beszélhetnek operatív részletekről.

A támogatás befagyasztása kínos, lehetetlen helyzetbe hozta a Bassár el-Aszad elnök ellen kezdettől harcoló, egyik elsőként létrejött lázadócsoportot. A Szíriai Szabad Hadsereg ettől függetlenül is nehéz helyzetben van, egyre több területet veszít a kormányerőkkel szemben. Jelenleg már csak Idlib tartományt és a vele határos Aleppó, Hama és Latakia tartományok egyes, nem számottevő részeit ellenőrzi.

Aszad elnök pozíciói eközben folyamatosan javulnak. December óta, amióta orosz-török felügyelet mellett hatályba lépett a tűzszünet Aleppóban és általában a kormányerők és felkelők között (a dzsihádisták elleni harc folytatódik, a tűzszünetet pedig időnként még mindig megsértik) már Ankara sem követeli a politikai rendezés feltételeként az államfő távozását. Az amerikai-orosz közeledési szándék is Aszad malmára hajtja a vizet, hiszen Moszkva a szír elnök legfőbb támogatója és ragaszkodik Aszad személyéhez. Múlt héten a G20-csoport bonni találkozóján is terítékre került a szíriai rendezés ügye, a szíriai ellenzéket támogató országok erről is megbeszéléseket tartottak. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter ez alkalommal közölte: az Egyesült Államok kész együttműködni Oroszországgal annak érdekében, hogy megoldást találjanak a szíriai vérontásra.

A szíriai béketárgyalások ma kezdődnek újra Genfben. Bár egyelőre nem körvonalazódott a Trump-adminisztráció Szíria-álláspontja, az máris látható, hogy Trumpot kevésbé érdekli a kérdés, mint elődjét Barack Obamát, ami viszont az orosz álláspont és Aszad elnök pozícióinak erősödését segíti. A múlt hét végi 53. müncheni biztonsági konferencián Washington szerepvállalását hiányolta a szíriai politikai rendezésből Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja. „Hogy hol van az Egyesült Államok? Nem tudom megmondani önöknek, mert én sem tudom” – fogalmazott a diplomata. A konferencián jelenlévő Brett McGurk amerikai különmegbízott erre csak annyit reagált, hogy elmondta, Washington a saját érdekeit szem előtt tartva nekifogott az eddigi eredmények és folyamatok átvizsgálásának Szíria ügyében.

A szíriai ellenzéket képviselő Anasz al-Abdeh ugyan Münchenben is hangsúlyozta, hogy a lázadók álláspontja szerint amíg Aszad hatalmon van, nem lehet megoldani a problémákat, de nincs valós esélyük arra, hogy ennek érvényt szerezzenek Genfben a jelenlegi erőviszonyok és bizonytalanságok közepette.

Az ENSZ égisze alatt zajló eddigi genfi béketárgyalások a politikai átmenet menetrendje és Aszad elnök távozásának kérdésén akadtak el. Mindeddig komoly politikai támogatást tudhattak maguk mögött a lázadók, és ennek ellenére sem sikerült eredményt elérniük. 2016-ban háromszor ültek tárgyalóasztalhoz a damaszkuszi kormány és az ellenzék képviselői, a közvetett egyeztetések mindannyiszor megszakadtak.