Játékos matek, izgalmas kísérletek

Publikálás dátuma
2017.02.24. 06:16
A nyelv is könnyebben tanulaható interaktív feladatokkal FORRÁS: TELENOR
Élvezetesebb, gyakorlati tudást adó nyelvórák, szemléletes természettudományos kísérletek – a tanórák izgalmasabbá tételéhez kapnak még több digitális segítséget a Hipersuli tanárai a programhoz újonnan csatlakozó két magyar startup, a Tabello és az Intellisense révén. A Telenor digitális oktatási programjához szintén stratégiai partnerként csatlakozó Magyar Digitális Oktatásért Egyesülettel pedig képzéseken keresztül fejlesztik a magyar pedagógusok ismereteit és eszköztárát.

Újabb tagokkal bővül a Hipersuli program stratégiai együttműködő partnereinek köre. Az online feladatlap-készítő Redmenta után újabb két magyar startup, a Tabello és az Intellisense szolgáltatásait is használhatják a program pedagógusai, így még több digitális eszköz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy óráikat élvezetesebbé és hatékonyabbá tegyék. Az együttműködés keretében a startupok díjmentesen a Hipersuli iskolák rendelkezésére bocsájtják megoldásaikat, segítik azok integrálását az oktatásba, a tanórákon szerzett tapasztalatokról pedig a pedagógusok közvetlenül adnak visszajelzést, javaslatokat a fejlesztőknek.

A Tabello egy mobil eszközökről és számítógépről is használható nyelvoktató weboldal, amely jelenleg nyolc nyelv (többek között angol, német, spanyol, francia és olasz) elsajátítását segíti a hagyományos tankönyvekben találhatóknál változatosabb, interaktív feladatokkal. A digitális platform a nyelvtanuláshoz köthető négy készséget – hallás utáni szövegértés, olvasás utáni szövegértés, írás és beszédkészség – méri, értékeli és fejleszti. A Tabello három szakaszra bontja a nyelvtanulást: tanulás, gyakorlás és teszt; a feladatok nehézségét pedig személyre szabva, a tanuló pillanatnyi felkészültségéhez, eredményeihez viszonyítva állítja be.

A természettudományos tantárgyi alapok mélyebb megértését támogató szoftvereket fejlesztő Intellisense két alkalmazása válik elérhetővé a Hipersuli iskoláiban, a pedagógusok pedig a használatukhoz kapcsolódó képzésen vehetnek részt. A LabCamera a kísérletezést helyezi új alapokra: segítségével bármilyen egyszerű webkamerát precíz mérőeszközként lehet használni, elsősorban fizikai és természettudományos kísérletekben. A cég másik alkalmazása, a FIZIKA leginkább egy táblagépen és számítógépen használható fizikai szimulátornak tekinthető, amellyel a videojátékokhoz hasonló környezetben érthető meg például az ütközés vagy az ingamozgás fizikája. A két szoftver használata nagyban segíti a természettudományos problémák jobb megértését.

A digitális oktatáshoz kapcsolódó tudás minél szélesebb körben való megosztását, a pedagógusok szakmai együttműködését és fejlődését segíti elő a Magyar Digitális Oktatásért Egyesület és a Hipersuli stratégiai partnersége. Az egyesület országos hálózatának jelenleg 53 iskola, és 196 település 406 iskolájában tanító több mint 1000 pedagógus a tagja, akik elkötelezettek a digitális eszközök változatos és innovatív tanórai használatában a matematika- és természettudományos oktatás során.

Az együttműködés keretében az egyesület tagjai kölcsönösen megosztják a digitális oktatásban szerzett tapasztalataikat a hipersulis tanárokkal, akiket a szervezet trénerei képeznek ki a GEOMATECH nevű interaktív természettudományos oktatási keretrendszer használatára. Az egyesület intézményi és pedagógus tagjai pedig részt vehetnek a Hipersuli képzésein, ezáltal továbbfejleszthetik a digitális eszközök tantermi használatához kapcsolódó módszertani ismereteiket és gyakorlati tapasztalataikat. Az együttműködés célja, hogy növekedjen a közoktatás digitális lépésváltása iránt szakmailag elkötelezett, és az ehhez szükséges tudással rendelkező iskolák és pedagógusok száma, továbbá még többük számára váljon elérhetővé a korszerű, digitális eszközök használatán alapuló innovatív oktatási módszertani képzés.

Szerző

„Röhej az egész" - Tiltakoznak a hulladékégető ellen

Publikálás dátuma
2017.02.24. 06:13
A túlpart egészen közel van – a párkányi oldalról könnyű átjutni (a szennyezésnek is) Esztergomba FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Heves tiltakozást váltott ki Esztergomban az, hogy Duna túlpartján, a szlovákiai Párkányban egy beruházó hulladékfeldolgozót építene. A helyiek attól félnek, az üzemből felszálló füst beterítené Esztergomot. A szlovák környezetvédelmi minisztérium illetékese a Népszava kérdésére körültekintő engedélyeztetési eljárást ígért.

– Én sem szeretném, ha megépülne a hulladékégető! Félek, hogy káros anyagok kerülnének a levegőbe – mondta Ugrik Péter a szlovákiai Párkány Duna-partján, amikor a településre tervezett, nagy vitát kiváltó gumi- és műanyag-feldolgozóról kérdeztük. A könyéken megszólított párkányiak kivétel nélkül hasonlóan vélekedtek. Egy középkorú férfi akadt csak, aki hezitált kissé. – Valahol persze mégiscsak fel kell dolgozni a hulladékot, szóval az mégsem járja, hogy mindenhol csak nemet mondunk az égetőműre – fejtegette, de aztán legyintett. – Persze én is csak dumálok, mert az elsők között írtam alá a párkányi tiltakozó ívet.

A Duna túlpartján, Esztergomban is mindenki égető-ellenes, akit kérdeztünk. – Röhej az egész. Párkányban is meg nálunk is van fürdő, egyre több a turista a környéken, és akkor pont ide kell gumifeldolgozót telepíteni!? – fakadt ki egy kerékpáros férfi, aki úgy fogalmazott, muszáj fellépni az ügyben, mert hiába másik ország beruházásról van a szó, a füst biztosan nem áll majd meg a határon.

Az itt is, ott is ellenzett feldolgozóról Párkány polgármestere, Szabó Eugen a Népszavának felidézte: február elején kereste meg őket a beruházó az újrahasznosító üzem tervével. A létesítményről – tette hozzá – egyelőre csak annyit tudnak: gumit és műanyagot dolgozna fel termikus eljárással, amely információk szerint nem azonos az égetéssel. A helyi képviselő-testület már tárgyalt az üzemről, s az állásfoglalást elküldte a szlovák környezetvédelmi minisztériumnak: jelenleg nem támogatják a beruházást az esetleges „környezetvédelmi rizikók” miatt. A polgármester ugyanakkor kérdésünkre elmondta: ha később megnyugtató válaszokat, garanciákat kapnak, akkor nem zárkóznak el a tervektől. Hangsúlyozta azonban, hogy még csak most készül a környezetvédelmi hatástanulmány, és mindenképpen tartanak majd az ügyben közmeghallgatást.

Mindehhez lesz egy-két szava Esztergom önkormányzatának is. A jobboldali vezetésű város ugyanis hivatalosan jelezte: tiltakoznak a tervezett üzem ellen, és aláírásgyűjtést kezdeményeznek az ügyben, hogy minél szélesebb körű társadalmi támogatással erősítsék meg az önkormányzat álláspontját. A határozott fellépés annyiban érthetőnek tűnik, hogy Romanek Etelka polgármester (Fidesz-KDNP) a birtokukba került információkra hivatkozva arról tájékoztatta a képviselő-testületet: évi 20 ezer tonna műanyag- és gumihulladékot kezelne az üzem, amely az uralkodó északnyugati szélirány miatt „negatívan befolyásolhatja” Esztergom város levegőminőségét is.

A Népszava próbálta elérni a beruházó céget, ám hívásainkra és e-mailünkre sem reagáltak. – Jelenleg az elején jár az elbírálási folyamat, amely hosszú hónapokat vehet igénybe – nyilatkozta lapunknak Tomás Ferencák, a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője, aki hozzátette, a véleményezés szakaszában mindenkinek joga van elmondani az álláspontját, így a helyi lakosságnak, az önkormányzatnak, és az esztergomiaknak is. Mint mondta, a magyar fél már jelezte is, csatlakozna az engedélyeztetési eljáráshoz, a vonatkozó uniós szabályok pedig alapján az ilyen projektekben ki kell kérni a régió, illetve a magyar szaktárca véleményét is.

Heiligenkreuz 2.0
A párkányi hulladékkezelő esete kísértetiesen hasonlít ahhoz a vitához, amely nem egészen tíz éve robbant ki a nyugat-magyarországi Szentgotthárd és a szomszédos osztrák település, Heiligenkreuz között. A helyiek azért tiltakoztak, mert az osztrák-magyar határhoz tervezett burgenlandi égetőmű füstje az uralkodó nyugati széljárás következtében elsősorban a magyarokat szennyezte volna. Az üzem végül - nem függetlenül a tiltakozásoktól - nem épült meg.

Szerző

Folytatódik a népszavazási kabaré Algyőn

Fölülírná Lázár János a Nemzeti Választási Iroda elnökének törvényességi állásfoglalását az algyői népszavazás ügyében. Szerda este Lázár János egy lakossági fórumon arra hívta fel a képviselő-testületet, hogy vonja vissza a görög vegyi üzem támogatásáról február 26-ára már kiírt népszavazást.

Mint arról lapunk is beszámolt, a befektető, látva a Fidesz helyi szervezete által gerjesztett jelentős lakossági ellenállást, bejelentette, hogy eláll a Fidesz-kormány által kiemelten támogatott, 5 milliárd forintos beruházás megvalósításától. Ám azt, hogy a népszavazás okafogyottá vált, csak a bíróság állapíthatja meg.

Az ügy kapcsán Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke azt írta az algyői helyi választási iroda vezetőjének jogi állásfoglalásában: "a népszavazás jogerős elrendelését követően nincs jogszabályi lehetőség a népszavazási eljárás bármely okból történő felfüggesztésére vagy megszüntetésére; a szavazást meg kell tartani, és a népszavazás eredményéhez fűződő kötőerőt érvényesíteni kell."

Pálffy Ilona véleménye azonban nemcsak Lázár Jánost, hanem a lakossági fórumon tett kijelentése nyomán az algyői fideszes képviselőket sem nagyon érdekli. Csütörtökön Lázár instrukciójának megfelelően rendkívüli közgyűlést hívtak ugyanis össze, ahol többségükkel élve visszavonták azt a határozatot, amelyben tavaly december 16-án ugyanők elrendelték a népszavazás kiírását. Ezt jogi formába öntve csütörtökön a munkaidő végéig jogász viszi a Szegedi Törvényszékre, és azt kérik, hogy a bíróság még pénteken állapítsa meg a népszavazás okafogyottságát.

Molnár Áron polgármester a Népszava kérdésére azt mondta: ő más elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a rendkívüli közgyűlésen, de a jegyző - az NVI elnökének véleményére hivatkozva - figyelmeztette a testületet, hogy törvényesen nem vonhatják vissza a népszavazást elrendelő korábbi határozatukat. Erre azért sincs jogi lehetőség, mert az összegyűlt aláírások nagy száma miatt eleve nem is volt mérlegelési lehetősége a testületnek. Nem vonhatnak vissza egy olyan döntést, amelyet nem saját akaratukból, hanem a törvény kényszere miatt hoztak. Molnár nem ismer olyan törvényi lehetőséget, amely lehetőséget adna a népszavazás visszavonására. Szerinte a Szegedi Törvényszék sem találhat ilyet - bár történtek már csodák ebben az országban - utalt Lázár paranccsal felérő instrukciójára az algyői polgármester. A Szegedi Törvényszék szóvivőjét egyelőre nem értük el, ha lesz álláspontja a bíróságnak, azt is közöljük.

Szerző