Amnesty: a jogsértések országa lettünk

Tragikusnak festi le az Amnesty International (AI) éves jelentése az emberi jogok helyzetét Magyarországon. A tegnap megjelent tanulmány szerint a menekültkérdés kezelésével Európa legkiábrándítóbb teljesítményét produkáltuk, de a világ más országaiban sem jobb a helyzet az emberi jogok terén.

Az Amnesty International (AI) egyike azoknak a "migránspárti ügynökszervezeteknek", amelyek Soros György pénzéből működnek, de a kormánypártok nem ijednek meg a nemzetközi értékeléstől, sőt kiállnak a határzárat tovább szigorító újabb törvényjavaslatuk mellett is - közölte a Fidesz, miután a világ egyik legnagyobb emberi jogi szervezete ismét, sőt, az eddigieknél is lesújtóbb értékelést adott Magyarországról. Az AI szerint a terrorellenes intézkedésekkel vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértésével Európa egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtotta hazánk, éppen ezért kiemelten hosszan foglalkoznak Magyarország "viselt dolgaival" a 159 ország vizsgálata után összeállított anyagban.

A jogvédők elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar kormány terrorfenyegetettségre hivatkozva fenntartja a terrorvészhelyzetet, amivel magának többletjogokat ad, míg a lakosságot, különösen pedig a menekültek befogadását jelentősen korlátozza. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által is jogsértőnek talált tömeges megfigyeléseket sem tartják elfogadhatónak és ugyancsak súlyosan aggályosnak látják a sajtó- és szólásszabadság helyzetét, kiemelve a Népszabadság bezárását. Több példával is alátámasztják, hogy változatlan a romák hátrányos megkülönböztetése, megemlítve a miskolci Számozott utcákban élők kitelepítését és a szegregált iskolákat. Az orosz kormány civil szervezetek elleni támadásai mellett hosszan kifogásolja a jelentés a magyar kormány fellépését is a civilek ellen. A házkutatások ismertetésekor hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatok nem találtak szabálytalanságokat, a civilek megfélemlítésére viszont alkalmasak voltak.

Nem véletlen, hogy a Fidesz gyakorlatilag az Amnesty tájékoztatójával egy időben közleményben reagált a kritikákra, Soros bérencnek titulálva a nemzetközi szervezetet. Demeter Áron, az Amnesty emberi jogi szakértője azonban kijelentette, működésükhöz soha nem kaptak pénzt az üzletembertől, 2013-ban egyetlen alkalommal segítette őket egy tábor megszervezésekor. A Népszava azt is megkérdezte, van-e egyáltalán olyan ország Európában, ahol nyugodtan dolgozhatnak az Amnesty irodái. Demeter Áron szerint "sehol sem egyszerű, viszont a német és a norvég kollégáknak még mindig irigylésre méltó a helyzetük", mert ott a kabinetek hagyják dolgozni a civil szervezeteket, nem szólnak bele a munkájukba, sőt számos szakmai kérdésben kikérik a véleményüket. "Ezzel szemben velünk legutoljára három éve egyeztetett a magyar kormány" - érzékeltette a különbséget a szakértő.

Az éves jelentés hazánkról szóló részének legsúlyosabb megállapításai a menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatban hangzanak el - ahogyan azt Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója is hangsúlyozta. Bár nem jobb az az értékelés sem, amelyet Salil Shetty, az AI főtitkára fogalmaz a jelentés bevezetőjében, hogy a "megosztó félelemkeltés veszélyes erővé formálódott a nemzetközi kapcsolatokban. Legyen szó Trumpról, Orbánról, Erdoganról vagy a Fülöp-szigetek diktátoráról, Dutertéről."